Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-13 / 60. szám

1929. március 13. jfcflrfferirjHÉtífeiL 3 Vörösmarty Mihály költésze­téről tart előadást holnap délntán 6 órakor Fehér Gábor a Tiráni Körben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Holnap, szerdán délután ponto­san 6 órai kezdettel tartja meg előadását Fehér Gábor leánygim­náziumi tanár a Szabolcsvármegyei Turáni Körben Vörösmarty Mihály költészete cimmel. A magyar költői fejedelmek egyik legkiválóbb alakjának, Vö­rösmarty Mihálynak örök szépségű és halhatatlan müveit ismerteti a kivváló író-tanár, aki a rövid egy órás előadás keretében is módját fogja ejteni, hogy Vörösmarty ki­vételes költői talentumát a magyar irrodalmi nagyságok iránt érdek­lődő müveit közönségnek bemu­tassa. Az előadásra a Kör tagjait, hoz­zátartozóit és vendégeit, valamint az érdeklődő nagyközönséget, ha nem is tagjai a Turáni Jíömek, szeretettel meghívja a Kor veze­tősége. Beléptidij nincs. TÜZEK AZ ÉJSZAKABAN TÜZEK AZ ÉJSZAKABAN A nyíregyházi gör. katholikns diákok böjti estje (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A böjt ideje a katholikus egy­házban a lélek elmélyedésének, a Golgota tragédiájára gondolásnak, a megtisztító, uj életre lendítő el­határozásnak ideje. A lelki megerősítés eszmeköre tükröződött azon a böjti estén is, amelyet a nyíregyházi m. kir. áll. tanítóképző intézet gör. kath. nö­vendékei vasárnap délután 5 óra­kor a gör. kath. iskola emeleti nagytermében rendeztek. A böjti est közönsége zsúfolásig megtöltöt­te az iskola dísztermét. Ott láttuk Bányay Jenő pápai prelátus, nagy prépostot, Ruttkay Gyula, Melles Emil, Mihalovich Sándor kanono­kokat, Lukács Béla m. kir. áll. tanítóképző igazgatót feleségével, Raj tik Miklós városi tanácsnokot, Almos Zoltán dr. ügyvédet, dr. Tóth Antal, Ehrlich Antal, Téger Béla tanárokat, a tanítói kar, a gör. kath. társadalom számos képviselő­jét. A böjti estét a tanítóképző ének­karra Kurucz Mihály V. é. n. veze­téésével a Mennyei Király c. fo­hásszal nyitotta meg, majd a nívós, szép est agilis rendezője, dr. Mi­halovich Sándor kanonok mondott lendületes és hatásos beszédet az ifjúságra és a kath. társadalomra váró nagy feladatokról. Schubert Ave Máriája következett ezután a tanítóképző vonósnégyesének áhí­tatot keltő, meleg tónusu előadá­sában. Könnyezésre indító, nagyhatású szám volt Zsirkai János Fakozák c. verse. A vallásos életfelfogás örök motívumaival ható költeményt Papp Zoltán II. é. tanitónövendék mondta el nagyon szépen. Az ének­kar az ősi Mária éneket zendítette meg: Nagyasszonyunk, hazánk re­ménye, hangzott a fohász megindí­tóan. Ezután Lefter Miklós V. é. t. n. keltett mély impulzust a kath. ifjakról szóló előadásával, amely­ben a vallásos életszemlélet tiszta eszmekörébe állította be a cselek­vő, egyházat és hazát odaadással szolgáló magyar ifjú ideális alak­ját. A műsor egyik fénypontja Her­ceg Ferenc: az árva korona c. jelenetének előadása volt. A ta­nítóképző növendékeinek Slöjd­iigyességét dicsérte a ragyogó ko­ronamodell. Az optimista nemzeti lelket forró lendülettel szólaltatta meg Kurucz Mihály V. é. t. n. a pesszimizmus leverő ködéből az uj reménykedés sugaras magasságára emelkedő léleknek Révész And­rás V. é. t. n. volt az ékesszavu tolmácsa. A vallásos és hazafias érzéseket összekapcsoló műsort a kf.rének a Himnusszal zárta be. •f Elszegodés az Akarathoz Nagy úr: Akarat! Néhány virágos, zengő szavamat hadd fonjam most a homlokodra mint bájos virágkoszorút: Te vagy az Éle», az Igazság, az Ut. | ? Istent se látva, 1 forrón és fázva vergődtem eddig gyöngén, tétován az életútnak tüskéin, porán s nem értem fényes, nemes, büszke célba. Csókolgatott a könnyüvérü, céda Gyönyör és Vágy a buja pamlagon és odafüztem reszkető karom karjába gyilkos, tépő szenvedélynek — s egy percre szép volt mindig itt az élet, hogy annál búsabb, sötétebb legyen, midőn csak légbe csapkod már kezem s rámvigyorog jóllakva, kéjjel pislogó, álmatag szemével a Gyöngeség. Ö, gyöngeség, ó, százszor elbukás, s mindig a Sorsot szidni a bukásért, mindenthivés és semmit semtudás: véres leckék jaj de, jaj de rámfért! Mert az életet én furcsán csináltam: hitvány cselédek lettek uraimmá, gerincem pojáca-mód* hajladozott sok kába célú nagy Énem előtt s a tündöklő, a magasztos Erőt, kinek kezében törhetetlen jogar van akármi vészben, akármennyi bajban, kire villámot szórhat a borulat: magának daccal vág előre útat, 1 aki fönségre emeli az embert, legyen a sorstól bármennyire megvert: az Akaratot semmibevéve — jaj — detronizáltam! Azért most, király: Akarat: élni akarok jogarad alatt, fejem emelem s feszítem a mellem, legyen a tiéd a hitem, szerelmem, minden jó szándék, munkám és erőm, acélozd izmom, keményítsd velőm, szememmel láss és küzdj a két karommal, hogy fusson tőlem, mint a gyáva tolvaj minden, mi embert csak alacsonyít — s merre dombokat s hegyet fény borít, engem ezentúl oda, arra vígyl Földön nagyságom, égen csókom égjen s ha egykor elesem, bús harcokban itt a földi téren: fejfámra is te tégy majd aranyat, te szent, megváltó, kemény Akarat. Amen. Fiák András Április 13-án választás lesz a városházán (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a vá­ros képviselőtestülete elhatározta az üresedésben levő városi tiszti or­vosi, a most szervezett uj városi mérnöki és a tűzoltó parancsnoki állás betöltését. A pályázat kiírásá­ra vonatkozólag a vármegyeházán akként döntöttek, hogy a választás napjául április hó 13-át tűzik ki. Ezen a szombati napon tehát nagy választási küzdelem színhelye lesz a városháza nagyterme. Értesülé­sünk szerint az orvosi állásra né­gyen pályáznak: dr. Ruhman Kor­nél, dr. Kovács László, dr. Szopkó f Dezső és dr. Sefcsik József kör- | orvos. A mérnöki állásra építészmérnö­kök pályázhatnak. Erre az állásra egy ceglédi kultúrmérnök ad be pályázatot. A tüzoltóparancsnoki állás iránt sokan érdeklődnek, de csak azok a pályázók jöhetnek figyelembe, akiknek tüzoltótiszti tanfolyamon szerzett oklevelük van s akik mint hivatásos tűzoltók tölthetik be a parancsnoki tisztet. A pályázati hirdetések rövidesen meg fognak jelenni s akkor bizo­nyára több pályázó lesz, mint a mennyire most számítanak a város­ban Bessenyei indulót komponált egy g nyíregyházi tanitónövendék A nyíregyházi állami tanítóképző intézet Bessenyei György Önképző Körének egyik legutóbbi munka­gyűlésén Kovács Antal V. é. ta­nitónövendék, aki nagy szeretettel foglalkozik zenei stúdiumokkal és az ifjúsági zenekar vezetője, egy magaszerzette indulót mutatott be négykezes előadásban. Az indulót Bessenyei szellemének ajánlotta fel és a bemutató előadáson kitűnt, hogy az induló invenciózus mo­tívumokat tartalmazó, figyelemre­méltó szerzemény. A köri ülésen jelenlevő Ehrlich Antal tanár, aki maga is több sikeres zenei kom­pozíció alkotója, vállalta, hogy az indulót átdolgozza, kicsiszolja. A mester és a tanítvány szelleméből igy alakult meg a Bessenyei In­duló, amelynek friss ütemei nagy­lelkesedést keltettek bemutatásuk alkalmával. Az ifjúság elhatározta Téger Béla tanárelnök javaslatá­ra, hogy az indulót a Bessenyei Kör indulójává avatottnak fogad­ja, amelyet az ifjúsági zenekar minden alkalommal való szereplé­sén jeligeszerüen eljátszik. Az in­dulót a március 1 5-i ünnepség ke­retében mutatják be a közönség­nek. A2 ünnepség pénteken, már­cius 15-én délelőtt 10 órakor kez­dődik a tanítóképző nagytemében. Az ünnepi beszédet Kiss Lajos if­júsági elnök mondja, Lefter Mik­lós V. é. növendék pedig szabad­előadást tart egy 17 éves egykorú szemtanú emléksorai alapján a nagy márciusi nap eseményeiről. A zenekar be fogja mutatni Brahms Magyar tánc-át. Ezenkívül szép énekszámok és szavalatok lesz­nek a tanítóképzősök március 15-i ünnepének műsorán. Az ünnepség után a képző ifjúsága hagyomá­nyához hiven koszorút helyez Kos­suth Lajos szobrára. Az ünnepségre az érdeklődő kö­zönséget ezúton hívja meg az in­tézet tanári kara és ifjúsága. TÜZEK AZ ÉJSZAKABAN TÜZEK AZ ÉJSZAKABAN A városi felsőkereskedelmi iskola szabadságünnepe (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi városi felsőke­reskedelmi iskola március 14-én csütörtökön délután 5 órakor tart­ja márciusi szabadságünnepét a Kossuth-reálgimnázium díszter­mében, amelyre a növendékek szü­lőit, az iskola volt tanítványait és barátait szeretettel meghívja az intézet vezetősége. Az ünnepség műsora a következő: 1. Magyar Hiszekegy. 2. Megnyitó beszéd: tartja Kol­lonay Zoltán tanár. 3. Vrabely András IV. szavalja Krüger Aladár: A pozeni diákok című költeményét. 4. Páll Anna ntf. szavalja Han­gay Sándor: Az én térképem cimü költeményét. 5. Az irodalmi pályázatok ered­ményének kihirdetése és a jutal­mak kiosztása. 6. Nagy Endre III. szavalja Vá­radi Antal: Petőfi visszatér... ci­mű költeményét. 7. Garay Gabriella III. szavalja Petőfi: Élet, vagy halál... cimű költeményét. 8. Az ifjúsági zenekar hazafias ma gyar dalokat játszik. A zenekart vezeti Menczeles György IV. Ének szólót ad elő Presser Ottó IV. 9. Fekete toborzó. Alkalmi ir­redenta színdarab, irta: Pásztor József. Szereplők: Az anya: Bonyhády Júlia ntf. István fia: Hatvani Jenő IV. Zsófika: Katona Magda IV. Tanyás gazda: Fényes Elek IV. Cigányprímás: Stark Árpád II. Juci cseléd: Bánszky Erzsébet IV. Janika: Margócsy Jocó. A vízióban szerepelnek: Frie­beisz Margit, Tartally Magda II., Dénes Zsuzsanna, Karasz Margit, Kollár Margit, Schwarcz Magda, Tárczy Jolán, Varga Gizella ntf. Belépődíj nincs. Adományokat az iskola céljaira köszönettel fogad­nak. — Garancia mellett jutá­nyosán javit Knapp Béla antó javitó műhelye, Vay adám-ntca 35. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents