Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-10 / 58. szám

1929. március 10. JRfVfBWDÉE, A továbbiakra nézve pedig szerény véleményem az, hogy amig a vízvezeték és csator­názás kérdése megérik a ki­vitelre, az alatt a néhány tü­relmi év alatt gyiijtsünk ujabb erőt. 6—8—10 év alatt a városnak je­lenlegi hatalmas bevételi forrásai­ból egy kis takarékoskodással és beosztással a fenti építkezés miatt kb. négy millióra szaporodó adós­ságát ha nem is egészen, de jó részben ki lehetne fizetni s akkor ujult erővel lehetne hozzáfogni a további problémák megoldásához. Ösmerem a város bevételi for­rásait. Ott vannak a vagyonok jövedelmén kivül, amelyeket bizony szintén fo­kozni kellene, a kereseti adókból, a forgalmi adókból származó hatalmas jöve­delmek. A város összes bevételei meghaladják a 2 millió pengőt?. Ebből ez alatt a türelmi idő alatt sok terhet ki lehetne fizetni és még arra is kellene maradni, hogy éven­ként egy-két utcát kiköveztessünk anélkül, hogy e végből ujabb és ujabb adósságokat vegyünk fel. Közben a polgárság is uj erő­re kapna. A magángazdálkodás szanálásá­nak az ideje is be fog talán követ­kezni a közel jövőben. Ha most nem vesszük ki minden zsírját az adófizető lakosságnak, néhány év alatt megerősödik és készséggel fog vállalni ujabb terheket. Most azon­ban végzetes lépésnek tartanék egy olyan erőszakos lépést; amely egy 14 milliós kölcsön felvételét tenné szükségessé. Az adózás mértékére nézve jól ösmerem az általad idézett korlá­tozásokat. Tudom, hogy a községi pótadó mértéke 50 százalék s azt is tudom, hogy ez a jelen évre nincsen is teljesen kimerítve. Ám azt is jól tudom, hogy az alapul szolgáló állami adók összege a bé­kebeli alapot tetemesen túlhaladja. A házadók p. o. a békebeli ösz­szegeknek 3—4-szeresére emelked­tek s most ilyen többszörös alap után fizetjük az 50 százalékos, il­letve 44 százalékos pótadót. Igy történik, hogy bár az adókulcs csak 44 százalék, mégis a tényleg fizetett pótadók összege jóval meg­haladja azt, amit békében fizet­tünk, noha akkor a pótadó 160— 180 százalék körül mozgott. Nagy elismeréssel vagyok azzal az előrelátással és ügyességgel szemben, amivel a város régi köl­csöneinek visszafizetéséhez jel­zálogleveleket vásároltatok és a várost régi terheitől megszabadí­tottátok. Ez persze most már visz­szafele nézve, s a jelenlegi valori­zációs törvény szemszögéből te­kintve, nem is olyan nagy ered­mény, mert hiszen ha az összes 4—5 milliós adósság fent is ma­radt volna, az most mindössze 3 50 P-t tenne és semmi gondot nem okozna. Én azonban nem tartozom azok közé, akik mindent csak a végeredmény szerint bírálnak el. Én tökéletesen tudom méltányolni a jó törekvést, az egészséges öt letet, a gondos előrelátást még akkor is, ha végeredményben kü­lönösebb eredményhez nem is ve­zetnek, vagy ha az eredményt tő­lük függetlenül más tényezők is előidézték volna. Épilyen érdem­nek tekintem azt az elhatározásodat is, hogy annak idején minden nyo­más dacára ellenállottál a Speyer­kölcsönnek. Ám ebből nem következik, hogy az akkor el nem köve­tett ballépés helyett mostutó­lag egy másik ballépésre ha­tározd el Magad. Már pedig egy 14 milliós köl­csönnek a felvételét ilyen helyre­hozhatatlan hibának tartanám. Persze én mindég csak a mostani pénzviszonyokra értem az általam hangoztatott aggodalmakat. Ha megint 4—5 százalékos kamatozású városi kölcsönről lehetne beszélni, mint régen, akkor a fejem se fájna Ilyen amortizáció mellett könnyű rentábilis beruházá­sokat csinálni. A jelenlegi mé­regdrága kölcsön mellett azon­ban ilyen horribilis adósság a város anyagi pusztulását jelentené. Nem tudok mással érvelni. És nem tudok más hasonlatot találni most se, mint a múltkor. Megkell fékezni a vágtató paripákat. Mon­dod, hogy erős és biztos kezekkel tartod a gyeplőt. Kérlek is igen t. Barátom, hogy ne ereszd. Gyako­rold a legszebb erényt, az önmér­sékletet. És ha észre vennéd, hogy körülted mások akarnák elragad­tatni magukat az alkotások terén, kérlek, tartsd vissza őket. Te már eddig is alkottál annyit s nevedet ugy megörökítetted a város fejlesz­tése és szépítése terén, hogy Ne­ked nincs szükséged ujabb és ujabb mohó alkotásokra, amik maradan­dóvá tegyék emlékedet. Kérlek: állj ellen a kísértésnek és emlékezz vissza erre a vitára, amit én azzal végzek, hogy puritán egyszerűség, mérsék­letesség, takarékosság, gondos előrelátás és egy kis egészsé­ges konzervativizmus minden időkben bevált normativumai voltak a jő közigazgatásnak és a biztos fejlődésnek. Ha ezek szerint az elvek szerint fogjátok jövőben kezelni és ve­zetni a város gazdálkodását és fejlesztését, akkor nem fog előfor­dulni, hogy erőinket meghaladó terhektől riadozzék a polgárság, — de nem fognak bekövetkezni olyan állapotok se, hogy a város hetekig nem tud eleget tenni legelemibb kötelezettségeinek. Azt már egyszer megírtam, hogy miért nem járok a képviselőtestü­letbe. Ismétlésekbe nem szívesen bocsátkozom. Nekem az idegeimre megy, hogy egyesek ott élénken helyeselnek a szónoknak, de szava­záskor egyszerűen leszavazzák. Engedd meg, hogy szerény néze­teimet ezután is itt, az öreg ((Nyír­vidéki) hasábjain mondhassam el. E lap mindég hűséges szolgája volt városunknak és hűséges szolgája a közérdeknek. Publicitása is elég tágkörü s igy azt a jószolgálatot amit csekély erőmmel, városom érdekében kifejthetek, itt is elvé­gezhetem. Ez az ut ugyan olykor nehezebb, mert a hiteles adatokat csak másod-harmadkézből kap­hatom, de azért — mint a fen­tiekből láthatod —, talán nem is vagyok annyira elmaradva a dol­gok_folyá^átóléseléggéniegbi^ ható adataim vannak ahhoz, hogy véleményt formálhassak. I Nyíregyházán, 1929. március 9. i Tisztelő hived: dr. sasi Szabó László A Református Nőegylet vasár­napi vallásos estjének műsora (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ref. Nőegylet va­sárnap délután 6 órai kezdettel vallásos előadást rendez a ref. ele­mi iskola dísztermében. A vallá­sos estre belépő díj nincs. Az est alkalmával befolyó perselyjövedel­met a gyülekezet szegényei részé­re forditják. A vallásos est műsora a következő: 1. 97. Dicséret 1—2. verse. Közének. 2.» Imádkozik Dr. Bartók Jenő ref. lelkész. 3. 101. Dicséret. Közének. 4. Beszédet mond Porzsolt Ist­ván ujfehértói ref. lelkész, a középszabolcsi ref. egy­házmegye esperese. 5. Szaval: Dicső Dezső. 6. XXIII. Zsoltár. Közének. Az egyre súlyosbodó gazdasági válság teljes csőddel fenyegeti a nyíregyházi kereskedőket Az abnormális időjárás miatt még mindig nem indiltak meg a tavaszi vásárlások — Teljes üzlet­telenség uralkodik az egész vonalon — á keres­kedők a húsvéti vásártól remélik az üzleti forgalom fellendülését (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az újév óta is állandóan rosszab bodó megélhetési viszonyok, ame­lyeknek egyik legfőbb oka a már hónapok óta tartó abnormis idő­járásban keresendő, még az eddi­ginél is súlyosabb válság elé so­dorták az amúgy is nehéz gon­dokkal küzdő kereskedőket. A véget érni nem akaró tél miatt a tavaszi vásárlások még mindig nem indultak meg; a boltok üre­sek s a vevőközönség, amely a csikorgó hidegekben úgyszólván minden pénzét elköltötte tüzelő­re, a rendes havi részleteit sem győzi törleszteni. Ezzel az ujabb gazdasági krí­zissel kapcsolatban megint felke­restük Nyiregyháza néhány közis­mert, tekintélyes kereskedőjét, akik mint a különböző szakmák képviselői, az alábbiakban nyilat­koztak munkatársunknak az egyre súlyosbodó válságról és annak okai ról: Ha az általános gazdasági viszonyok nem változnak, mindenki elpusztul. Kereskedőtársadalmunk egyik reprezentánsa a kereskedők álta­lános gazdasági helyzetéről a kö­vetkezőket mondotta: A kereske­dők általános gazdasági helyzetét egy mondattal ki lehet fejezni: Aki még eddig nem ment tönkre, az ezután fog tönkremenni. Talán a nagyközönség előtt ez keser'­maliciának tűnik fel, pedig h­általános gazdasági viszor­változnak, mindenki e 1 mérhetetlen nagy 1 maximumig fel c töménytelen " lyos tételek, . resni szinte lei I ennek oka a teljes üzlettelenség, 2 vásárló közönség elszegényedése és a vele járó eladósodása. Mind­ezekhez hozzájárul még az abnor­mális időjárás, ami már karácsony óta teljesen megbénította az üz­leti életet. Valamennyi társadalmi ese­tály vevőképessége csökke­nést mutat IÍ ! f i.': ' ' • i í ' ; Arra a kérdésünkre, hogy me­lyik társadalmi osztály vevőképes­sége csökkent leginkább, a követ­kező választ kaptuk: Erre a kér­désre szintén röviden lehet vála­szolni: — mindegyiké. Az üzle­tek fogyasztóközönségének legna­gyobb hányadát a középosztály képezte, amely ma teljesen el van szegényedve. De ez nemcsak a hi­vatalnokokra, lateinerekre és mun­kásokra vonatkozik, hanem a fo­gyasztók egyik, másik lényeges csoportjára: a gazdasági cselédek­re is. A készpénzvásárlók szinte eltűntek, amihez nagyban hozzájá­rulnak a beteg viszonyokra legje 1 lemzőbb mesterséges hitelakr ;' Súlyos megter v lentenek ­Az adó tát info­kűr­it / f y Húsvétra „Esterházy" sonkát tegyen asztalára! Előjegyzéseket márjelfogadunk ! ;S| Állandóan kaphatók : „Esterházy" gyógysonka, t. finom felvágott, friss frankfurti és teavirstli, angol tt lonna, nyelv- és veserouládok, különféle májpástétoi szabadalmazott eljárással olvasztott elsőrendű „ESÍ házy" sertészsír I kg. 2 60. Teasütemények, cukorkák, di gyümölcsök, halfélék nagy választékban ; gróf Széchenv. Péter vaj- és sajtkülönlegességek. Az eredeti „Broowus­ville" angol teák lerakata Nyíregyháza és vidéke részére /

Next

/
Thumbnails
Contents