Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-10 / 58. szám

Nyíregyháza, 1929. március 10 * Vasárnap Y

*. évfolyam. 58. szám tflDEK Előfizetési Arak helyben ét vidéken: ftgy kéri 2 50 pengd. Negyedévre 7*60 pengő. MattutviselCknek és tanítóknak 20"/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelőt szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Igen tisztelt Barátom! Hozzám intézett megtisztelő nyílt leveledre adandó alábbi válaszomat lem kezdhetem egyébbel, mint a köszönet szavával higgadt, tárgyilagos írásodért és azért a fáradozásodért, amellyel városi programmodat a nagy nyilvánosság előtt megismertetni és a városi gazdálkodásra vonatkozó felfogásod felől a közvéleményt hosszú és részletes tájékozással megnyugtatni igyekeztél. Ha egy helyi újságnak kötelességei közé tartozik, hogy ilyen kérdésekben a nyilvánosságnak szolgálatot tegyen, akkor e lap ennek a kötelességének már is eleget tett, mert hiszen a legautentikusabb tényezőt birta nyilatkozatra s ezzel a közvélemény tájékoztatására a legilletékesebb adatot szolgáltatta. Ha vannak a polgárság különböző felfogású és gondolkozású rétegei között olyanok, akiket sikerült megnyugtatnod, — az az általad képviselt programmnak és felfogásnak is hasznára vált és én csak örülni tudnék, ha ez minél szélesebb körben sikerült volna Neked f I én pedig immár csak egy töredékkisebbségi véleményt képviselnék, mert hiszen előttem semmi más nem lebegett, mint az általános közérdek, aminek egyik hathatós tényezője a vezetők iránti bizalom és a nagy vállalkozásokhoz szükséges egyetértés. Engedd meg azonban igen t. Barátom! hogy a magam részéről ennél a kijelentésnél tovább nem mehetek és itt mindjárt a kezdő sorokban kénytelen vagyok bevallani, hogy a leveledben foglaltak engem, saját személyemben meg nem győztek s aggodalmaimat el nem oszlatták. Én nagyon visszavonult életet élek, kevesekkel érintkezem. Nem tudom, hogy kik gondolkoznak velem együtt, — de az az érzésem, hogy rajtam kívül is még mindég sokan maradtak, akik szintén nincsenek megnyugtatva. Nem vetheted szemünkre, hogy terjedelmes leveledtől sajnáltuk volna a helyet és festéket. Ez alkalommal én is kénytelen leszek bővebben írni. Hiszen a témáknak tömegei kínálkoznak és várnak megvitatásra. Legjobban meglepett, hogy széles alapokra fektetett leveledben egy betű említést se tettél a 14 milliós kölcsönre vonatkozó terveidről, ' . ; ! i j holott az én cikkemnek épen ez a terv képezte a tenorját. Ettől rettentem meg és ez kényszeritett a feljajdulásra. — Miután cáfolatot nem kaptam, ugy kell vennem, hogy tényleg foglalkozol ilyen tervvel. ' Egy ilyen mammut-kölcsönnél természetesen első sorban foglalkozni kell a fedezettel. Már csak banki szempontból is. Mi kínálkozik fedezetül a tőke biztosítására és miféle fedezetünk van a kamatokra, törlesztésekre. Te igen t. Barátom, a város vagyonának cselekvő állapotát 20— 21 millióra becsülöd. Én 14— 1 5 millióra becsültem. Hivatalos becslés nincsen, hacsak ilyennek nem tekintjük az Általad kiadott 1927. évi zárószámadások végén található vagyonleltárt, amelyben a város összes ingó és ingatlan javainak értéke, tehát az öszszes aktiva 11,632.300 p.-ben van kimutatva. Lehet hogy ebben egy-két épület nincsen teljes értékig felbecsülve, de ha azokat igy fel is becsüljük, akkor is azt hiszem, hogy az én becslésem a helyes. Az Általad közölt tételek irreálisak, mert p. o. a 6700 hold ingatlant én semmiképen sem tudom 8 milliónál többre éltékelni, mivel 1200 P-ős egységáraknál többet csak kisebb birtokoknál lehet elérni, de nem ezer holdas uradalmaknál. Azután, egy kölcsön szempontjából sok olyan érték marad figyelmen kivül, amik tényleges értékek ugyan, de banki szempontból egyszerűen számba se jönnek. Utcák, terek, közkertek, a városi színház, az iskolák, temetők, kórházak, nyilvános szobrok, egyéb műkincsek stb., a valóságban értékek ugyan, de egy kölcsön szempontjából nem léteznek. Jövedelmet nem hajtanak, a kamatok fizetésére fedezetet nem nyújtanak s igy teljesen közömbös az, hogy értéknek számitjuk-é, vagy nem. Igy ismételnem kell és fent kell tartanom aze az allitásomat, hogy a városnak figyelembe jöhető és fedezetül felajánlható vagyonai legfeljebb 14—15 milliót reprezentálnak. Ha tehát ezt a fedezetet nézzük, akkor egy 14 milliós kölcsönnél csakugyan 100 percentes elterheléssel állunk szemben. Nézzük most a kamat-fedezetet. Itt már sajnos nem 100 percentes eladósodás, hanem 200 percentesnél is súlyosabb helyzettel kellene számolnunk. A városi vagyonok mait éviöszszes tiszta hozama 300000 Pvolt. Nyers bevétel ugyan 643000 P volt, de ebből 350000 P elment vagyonigazgatásra s igy tiszta jövedelemnek nem maradt egészen 300000 P sem. Vagyis ennyit hozott tisztán a város összes ingó és ingatlan vagyona, beleértve a 6700 hold földet, az összes épületeket, jogokat, szóval az összes városi vagyonokat. (Lásd 1929. évi városi költségvetés Vagyonigazgatás c. fe

7 jezetét.) Ez pedig azt jelenti, hogv ha a városi vagyonokat Te szerinted 20000000 P-re becsüljük, akkor ez a hozam csak 1.75 százalék jövedelemnek felel meg, — ha pedig én szerintem 15 millióra becsüljük, akkor ez a hozam 2.2 százalékot tesz ki. Most már Rád bízom, hogy válasszál. Ezzel szemben, ha egy 1 4 milliós kölcsönt venne fel a város, ez után a mai pénzviszonyok között legalább 9 <y

0 annuitást kellene fizetnünk, ami kitenne évenként 1,260.000 P-t, tehát Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequs Kéziratokat nem adunk vissza.. négyszer annyit, mint az öszszes városi vagyonok mult évi összhozama. Ez én szerintem olyan eladósodás, amire azt szokták mondani, hogy a fülünk hegyénél is felül van. Igaz, hogy a 14 milliós kölcsönből is beruházásokat eszközölnénk és abban is igazad van, hogy ezeknek a beruházásoknak az értéke is emelné a város vagyonának státusát és jövedelmét is, — én azonban ösmerve a városi cs általában a községi üzemek és erkölcsi testületek gazdálkodását, egész bizonyossággal merem állítani és ismételni, hogy ezek a be4 ruházások, vízvezeték, Korona-bővítés, utburkolás stb. még csak megközelítőleg se hozzák be a befektetett tőke kamatainak a felétharmadát. Legfeljebb ugy festene tehát a dolog, hogy a városi vagyonok megint gyarapodnának kevés hasznothajtó, vagy egyáltalán nem jövedelmező értékekkei, de azzal szemben a kölcsön kamataiban egy olyan horribilis tétel szakadna a város polgárságának a nyakába, ami költségvetésünket könnyen felboríthatná és a város anyagi egyensúlyát végleg megingatná. Városunk most is 2300000 P-ős költségvetéssel dolgozik. Ennek a kölcsönnek a felvételével ez a budget egyszerre a 3300000 P-re emelkednék, amit egyszerűen nem bírnánk elviselni Vagy a vizet kellene méregdrágán adnunk, (alább ki fogom mutatni, hogy a kötelező belső körzetben még a csecsemőre is több vizdij esne évi 30 P-nél), vagy pedig a hiányt pótadóban kellene viselnünk. Azt hiszem: végeredményben egyre menne. Csak mi fizetnénk. Hát maradjunk mindjárt a vízvezetéknél. Kérded igen t. Barátom, hogy honnan vettem az adatokat ahhoz, hogy 7—8 millióról beszélek. Megmondom. Az interjúkat lapunk vagy Tőled, vagy Hozzád közelálló, benfentes egyénektől szokta kapni. Egy ilyen interjú alapján lapunk ezt a tételt ismételten lerögzítette a mult év folyamán és én mindég ezen az alapon szóltam a kérdéshez. Cáfolat soha se jött. Én tehát joggal feltehettem, hogy a vízvezeték és csatornázás 7—8 millióra van preliminálva. Egy ilyen cikkemre adott válaszában azután dr. Becsey Antal ur, ebben a kérdésben a Ti szakértőtök, leszállította az én 7—8 milliómat 6,800.000 p-re. Remek tavaszi cipő újdonságok Női fekete divat félcipők — Női fekete divat Trotteur angol sarkú pántoscipök I4'p Női drapp tavaszi divat pántos fl C "80 rinnk p •80 p Férfi fekete tavaszi félcipők.. 80 divat formában, lakk orral.. P Férfi tavaszi barna félcipők..€|K'80 la bagariabőr 27-80 P P cipők N8i lakk divat pántoscipök Benedekffynél a HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza TELEFON 195. Zrínyi Ilona-utca 5. szám. TELEFON 195. nagy választékban beérkeztek Harisnyák az összes cipőszinekben. Szíveskedjék a kirakatainkat megtekinteni Egyes szám ára 16 fillér Méltóságos cLr_ Bencs Kálmán m. kir, kormányfőtanácsos, polgármester urnák Helyben