Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-09 / 57. szám

JSTVIRYIDÉK. BONTA-LEVELEK f Patkány van a pincében Kedves Szerkesztő urE Pár héttel ezelőtt ebédutáni új­ságolvasásomat feleségem a kö­vetkező kijelentéssel zavarta meg: — Beszélni akarok veled! Megijedtem. Ezt a kijelentést már ismerem. Olyankor használja a feleségem, amikor valamelyik gyermeknek a torka fáj, vagy na pénzt kér tőlem. — Paracsolj Drágám, — mon­dottam aggódva. — Patkány van a pincében! — felelte az asszony tragikusan. Fellélegzettem. Csak ennyi? Szóval se torokfájás, se rendkí­vüli háztartási segély. — Reridben van, — mondom, a pince arra való, hogy patkány legyen benne. Felhorkant most az anyósom, aki történetesen mindig jelen van, ha a feleségem beszélni akar ve­lem. — De a teremtésit magának, nem addig van az! Baj van, gondoltam, változtatni kell a fronton és szelíden magya­rázni kezdtem, hogy a fronton megszoktam a patkány jelenlétét, anélkül el sem tudtuk képzelni a lövészárkot, hát csak erre tekin­tettel voltam bátor azt mondani, hogy lövészárok és pince nem le­het el patkány nélkül. — De most nem a fronton van, — süvöltött az anyósom és a pat­kányt mindenáron ki kell irtani, mert megeszi a kalarábét! Ha, ilyen szerencsém nincs ne­kem, gondoltam, mert a kalará­bét ki nem állhatom. De rá­hagytam : — Helyes, ki kell pusztítani. Majd szólok a szomszédnak, ő ért a légyöléshez, bizonyára ért a patkányöléshez is. — Nem megyünk mi egy pat­kányért a szomszédbe, — foly­tatja az anyósom, a patkányt ma­gának kell kipusztítani! Nekem ? Én ugyan ki nem pusztítom, ha a világ összes ka­íarábéját is megeszi! — Miért nem? — Mert én a béke embere va­gyok. Soha életembe egy csirké­nek a nyakát le nem vágtam, egy egeret meg nem öltem, nem kez­dem el most vénségemre a véreng­zést, pláne egy olyan duvadon, mint a patkány. — Hát ezért volt maga a harc­téren, hogy egy patkányt sem mer kipusztítani? Szégyelje ma­gát! VI Mit csináljak? Szégyeltem ma­gamat. — Jegyezze meg, folytaira Képzőművészet r Zene Holnap este fél 9 órakor kezdődik a Bessenyei Kör hangversenye (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör évadzáró hangversenye, amint arról a Nyirvidék több ízben is megemlékezett, március 9-én, szombaton este lesz a Korona nagytermében. A hangverseny egyetlen szereplője Laurisin La­jos, a m. kir. Operaház tenoris­tája. A kivételes tehetségű éne­;kes hangversenye iránt olyan szé­leskörű érdeklődés nyilvánult meg, hogy a Bessenyei Kör zenei szak­osztálya intézkedésére a jegyek . árusítását csak azután kezdték | a diskurzust jó anyósom, hogy annak a patkánynak pusztulnia kell I ( — Hát pusztuljon, — mondot­tam, a fene egye meg! — Ha a fenére várunk, — mondja az anyósom, az a pat­kány soha el nem pusztul, mert a fenének se kell, hanem pusz­títsa el maga! — Rendben van, el fogom pusz­títani, ha belepusztulok is, — mondottam elszántan. Megtettem az előkészületeket. Érintkezésbe léptem egy ve­gyészeti gyárral, a Ratin patkány­irtó vállalattal és Stefáni Gyulá­val. Utóbbinak 20 pengő jutal­mat Ígértem, ha a patkányt élve, vagy halva előkeríti. Három darab patkányfogót vá­sároltam Wirtschaftertől és még aznap este felállítottam a fogó­kat a megfelelő mennyiségű sza­lonnadarabokkal együtt. Kicsit meg is pörköltem a szalonnát, hogy gusztusosabb legyen. Másnap alig virradt, már a pin­cében voltam, hogy gyönyörköd­jem a patkány kihűlt tetemében és prezentáljam az anyósomnak. A patkánynak hiilt helye volt, de a szalonnának is. Még jó, hogy a fogókat otthagyta nekem. Rajtam nem fogsz ki, gondoltam és este megint felspékeltem a fogókat. Reggelre a szalonna eltűnt. A pat­kány vitte el, az ott hagyott nyo­mokból ez kétségtelenül megálla­pítható volt. Igy ment ez egy hétig. Másfél kiló szalonna fo­gyott el és elfogyott az én türel­mem is. Beszüntettem a szalonna adagolásokat. Már mégsem járja. Nem elég, hogy patkány van a pincébe, de még én hizlaljam is. Az én szalonnámból. Nincs ne­kem olyan sok szalonnám. — Ennek is maga az oka, — mondja az anyósom. — ö miért? — kérdem én. meg, amikor a bérlők igényeit ki­elégítették. A hangverseny pontosan fél 9 órakor kezdődik s a hangverseny kezdetekor lezárják a terem ajta­ját. Éppen ezért arra kéri a Kör vezetősége a közönséget, hogy ide jekorán szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Jegyek már csak korlátolt szám­ban kaphatók 2, 3 és 4 pengős árban a Ferenczi-féle könyvkeres­kedésben (Telefon: 3—18.) és este a pénztárnál. Diákjegy 1.— pengő. — Mert nem akarja a patkányt elpusztítani, hanem még hizlalja is! — Hát mit csináljak ? — Mit csináljon? Ott a kardja lőjje le vele, szúrja kei észtül! — Kérem, kérem, azok nem ar­ra valók. Ezekkel csak emberek ellen mehetek, nem védtelen, ár­tatlan patkányok ellen, — meré­szeltem válaszolni. —• Nahát, ha maga nem törő­dik a családjával, ha maga miatt felfalhatnak minket a patkányok, hát majd elpusztítjuk mi asszo­nyok azt a patkányt! Majd meg­mutatjuk! — Ó tegyék, — mondottam megkönnyeobülten. — Hát meg is tesszük! — És meg is tették. 1929. évi március hó 3-án dél­után 2 óra 11 perckor, amikor a hivatalból hazajöttem, hangos dia­dalmámorban úszott a ház. Már a kapuban várt a három asszony: az anyósom, a feleségem és Sze­pákné, a cselédem. A szemétla­pátot dugták mély megvetéssel az orrom elé. amelyben egy patkány felismerhetetlen földi maradvá­nyai tanúskodtak egy hallatlan ke­gyetlenséggel végrehajtott gyil­kosságról. Azóta sem hallok otthon egye­bet, mint részleteket házi ama­zonjaim hőstettéről: Ami ütő, vágó szerszám, kapa, kasza volt a ház körül, azt mind magukra szedték az asszonyok és hősi elszántsággal megindultak a pince felé. Feleségem, mint tar­talék a pince ajtajánál állott fel, anyósom, mint középhad a pin­cében helyezkedett harci "állásba, előőrsnek és felderitőnek pedig a cselédet tették meg. Szepákné előőrs nagybátran ko­torászott az üres uborkásüvegek között, amikor váratlanul megje­lent a patkány. Szepákné rettene­1929. március 9. teset sikoltott, ezt átvette a kö­képhad és a tartalék is, eldobták fegyvereiket és hanyatt-homlok rohantak ki a pincéből, be a szo­bába, amelynek ajtaját villámgyor­san magukra zárták. Egy kis idő múlva magukhoz tértek és miután meggyőződtek arról, hogy a pat­kány nem üldözi őket, lassankint ismét bátorságra kaptak és a had­járat újra megindult a patkány el­len. Ugyanazt a harchelyzetet vet­ték fel, mint az első alkalommal és felszedték az eldobált gyilkos szerszámokat is. Szepákné a mángorlófával a ke­zében ismét megkezdte felderítő szolgálatát, de most a patkány váratlanul a középhad, vagyis az anyósom lábai előtt bukkant fel. Sikoltások, fegyverek eldobálása, bősz rohanás az előszoba felé, be­zárkózás, ugy, mint fentebb. Ez igy megismétlődött vagy négyszer ötször egymásután. Végre meg­győződtek arról, hogy a patkány­nak esze ágában sincs rájuk ro­hanni és a torkukat átharapni és miután a tartalékot- és az előőr­söt is bevonták a derékhadba és igy mindhárman egyszerre támad­tak, sikerült az üvegek között bé­késen szendergő patkányra el­szánt: bátorsággal háromszoros csapást mérni. A patkány az első pillanatban szörnyetdöglött, de a három asz­szony ütötte verte még egy ne­gyedóráig. Ami biztos, az biztos. Igy leve vége neki. Nekem azonban azóta nincs be­csületem az asszonyok előtt. Bonta. Nincsen tisztább mint a nap Annái tisztább csak te vagy Borotválkozz, nyiratkozz Gőzfürdőbe menj Tóthoz. 17,520 I.—1926. sa. Versenytárgyalási hirdetmény. Alulírott m. kir. pénzügyigazgatá­sig versenytárgyalást hiídet a kis­viidai m. kir. adóhivatali épületen végrehajtandó ta arozá3Í munkálatok biztosítására 1929. március hó 20 ára délelőtt 10 órára. A vonatkozó aján­lati minta, részletes versenytárgyalási hirdetmény, kiírási költségvetés alul­irott m. kir. pénzügyigazgatóságnál megtekinthető. Megjegyeztetik, hogy a vízvezetéki munkálatokra külön is tehttő ajánlat Bánatpénz 2%. Az ajánlatok a m. kir. pénzügyigazgató­ságnál a fenti időpontban fognak felbontatni. Nyíregyháza, 1929. március 6. M. kir. pénzügyigazgatásán. H8I-2 I VilSilPiSÍJfS szükségletét nálunk Mezőgazdasági gépek ás talajművelő escközök FORDSON TRAKTOROK, tárcsásboronák, cu tivátorok, traktorekék és EKEVASAK. A világhírű GOQD-YEAR autópneumatikok és Raleigh, Sun és D-Rad motorkerékpárok képviselete Eredeti Ford* és Fordson alkatrészel". MAGYAR MEZŐGAZDÁK GÉPFORGALMI R.T. Vay Ádám-utca 'l. Telefon: 4 99. (Autorozilt Ford képviselet) Nyíregyháza,

Next

/
Thumbnails
Contents