Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-09 / 57. szám

JNFTÍRYIDÉK, 1929. március t. Pénteken—szombaton—vasárnap milliárdot parádés filmje A nürnbergi Magyar Hét várakozáson felüli sikert aratott és amint az illetékesek nyilatkozataiból kitűnik, jó propaganda volt Magyarország részére. Ezzel a Magyar Héttel kapcsolatban milliók tudták meg, hogy mit jelent Európának Magyarország. Nürnberg városa fellobogózva, diszbeöltözötten és lelkes hangulatban hirdeti a magyar kulturát és a magyar művészetet s a nürnbergi főpolgármester nyilatkozatából kitűnik, hogy ez a lelkesedés nemcsak olyan mondvacsinált ál-lelkesedés, hanem őszinte megnyilatkozása annak az örömnek, mely a Magyar Hét folyamán irántunk megnyilatkozott. Mi nem csodálkozunk ezen a nagy sikeren, mert hiszen eddig minden alkalommal sikert értünk el, ha a magyar kultura és művészet termékeit valahová külföldre vittük. Ellenkezőleg, azon csodálkozunk, hogy dacára annak a rendkivüli sikernek, melyet az ilyen reprezentatív magyar megnyilatkozással külföldi vá rosokban elérni lehet, ugy anyagiakban, mint erkölcsiekben, mégis a legritkább esetben foglalkoznak illetékesek az ilyen és hasonló demonstratív megmozdulás tervével. Pedig, ha van külföldi propaganda, amelynek látszólag is sikere van Magyarország megismertetése terén, akkor az egy ilyen, a nürnbergihez hasonló méretű Magyar Hét, mely mint a mostani eredmények is mutatják a lehető legjobb és leghathatósabb propaganda Magyarország számára. Az ilyen Magyar Hét alkalmával milliók és milliók tudják meg, hogy mi a magyar kultúrfölény, hogy Magyarország nemcsak egyik elszakadt része a volt magyarosztrák monarchiának, mint legtöbben hiszik, hanem egy olyan ország, melynek saját nagyfokú kulturája és kulturális feladatai vannak, melyeket nehéz gazdasági és politikai helyzete dacára is meg tud valósítani. Ilyenkor tudják meg, hogy Magyarország egyik legfontosabb gyűjtőpontja az európai kulturának s különösen a szláv és germán civilizációnak. Ilyenkor eszmélnek tudatára annak, hogy Magyarország évszázadokon keresztül volt Európa civilizációjának védelmezője és az évszázados küzdelmek alatt is talált időt arra, hogy saját irodalmát sjyát művészetét, saját kultúráját a legmagasabb nivóra fejlessze. Igen, ilyenkor egyszerre mindenki fölfigyel és tudomásul veszi Magyarország létezését, elismeri a magyar kulturát, és tehetséget, mert a szemei előtt vannak azok a dokumentumok, melyek a magyar kulturfölénv bizonyitóerejü produktumai. És mégis a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy Magyar Hét rendezésével csináljunk magunknak propagandát a külföldi városok nyilvánossága előtt. Pedig a magyar művészek, az irók, festők, szobrászok eddig még minden esec ben kitettek magukért és sohasem szégyent, mindig csak dicsőséget szereztek a magyar névnek, ha müveikkel külföldre kerülhettek. Hogy ez a siker ne csak pillanatnyi legyen, hanem állandó jellegű, az államnak minden erejével segíteni kellene azoknak munkáját, akik az ilyen magyar propaganda művelői. És segítenie kellene a magyar művészet képviselőit is, segítenie kell a nyomorgó és nagyrészt elkeseredett művészeken, kik idehaza a társadalom és az élet s^ámWvetett nyomorultjai, de akik neíc müveivel mégiscsak dicsőséget szerezhetünk külföldön a magyar névnek. Talán sehol a világon nem olyan elképzelhetetlenül nagy a művészemberek nyomora, mint nálunk, ahol senki sem segiti őket. Fel kell karolni a tehetséges és nyomorgó Írókat, festőket és szobrászokat és bizonyos, hogy a rendszeresítendő Magyar Hetek alkalmával ezeknek a művészeknek külföldre vitt munkái visszatérítik a segítséget kamatostul. A Korona kibővítéséről Válasz dr. Kerekes Pál igen tisztelt barátom cikkére Előre bocsájtom, hogy mindenképpen hive vagyok annak, hogy a nagyfontosságú városi közügyek igy nyilvánosan, hirlapi uton, még az esetleges fellebbezések szószerinti közlésével is egészen széles mederben, különböző oldalakról megvilágítást és részleteiben is megvitatást nyerjenek, mert a közönséget nagyon érdeklik, anyagi érdekeire is nagy befolyással vannak és igy állandó megbeszélés tárgyát képezik. A most szőnyegen lévő nagy horderejű városi ügy vitatásánál is ugy látszik, hogy a legszigorúbb tárgyilagosság, nyugodt, megértő hang érvényesül ugy a hivatalos részről, mint a közönség köréből és éppen ezért, tisztán a felsorakoztatott érvektől várják a kérdésnek ilyen, vagy amoiyan végleges megoldását. Ha körülnézünk és látjuk, hogy más községeknél, városoknál milyen szenvedélyes viták és személyeskedések folynak egy-egy aktuális téma körül, sőt mennyi politikát kevernek olyan kérdésekbe is, ahová ez nem tartozik, akkor Nyíregyháza város közönsége nemcsak megnyugvással, de némi lokálpatrióta büszkeséggel állapithatja meg, hogy hagyományos közszelleme a legnagyobb viták közepette sem szenved csorbát. Rátérve a Korona-cpület melletti Fisch-féle telek megvásárlása ellen beadott fellebbezésre, nyilvánvaló annak legfőbb kívánsága, — hogy az utcanyitás, telekvásárlás és a Korona-épület kibővítése együtt kerüljön tárgyalásra és határozathozatalra, ne legyen három részletkérdésre feldarabolva, mert a tulaj donképeni egy kérdésben lehetetlenné teszi az áttekintést és a tőkebefektetések, valamint a jövedelmezőségi számitások mérlegelését. Egyik kérdés amúgy is logikusan kikényszeríti a másikat. Kerekes igen tisztelt barátom már is hivatkozik cikkében arra, hogy az utcanyitásra hozott határozat már jogerős, tehát a telket meg kell (ha tetszik, ha nem) venni. De ha a telket megvesszük, akkor ugyanígy ki kell bóviteni a Koronát is. Ez tehát nyilvánvalóan a hálom részre darabolt kérdés egyike, miértis az utcanyitásra hozott határozat is a többivel együtt dől el véglegesen, meri ha nincs is megfellebbezve, de jóváhagyva sincs. ^ Kerekes igen tisztelt barátom azt mondja, hogy vegyük meg a telket most és majd rövidesen csinálunk tervet és jövedelmezőségi &RTSI OLGA CSEHOVA P A R TSI OLGA CSEHOVA AZ APOLLOBAN OLGA CSEHOVA Eay nagyvilági n5 szerelmi regénye 12 feív. Rendezte: E. A. D U P O N T. Jegyekről ajáníatog előre gondoskodni. Legközulebbi. tzensációnk 2 A világháború borzalmai! A repülőrajok támadása! ORGONAVIRÁGZAS (AZ UTOLSÓ ÜZENET) Tisenkét fejezet a halál nagy ssuretéról. Eióacásoz kezdete : hetkömap S>, 7 c* 9 orsker | számítást, s ha azt látjuk, hogy nem jól üt ki, lemondunk az építkezésről. Eltekintve attól, hogy ez esetben az utcát nem nyithatjuk meg és igy a határozat nem lenne végrehajtva, — még rosszabb üzletet csinálna a város, mert ha tulajdonába veszi a telket és ha egyébként minden a régiben marad, akkor a telekvásárlással járó cca 400000 pengős befektetésnél a mai bérjövedelem leszámítása esetén is évi 28—30000 pengő kamatveszteséggel, 3 és fél év múlva 450000 pengő vételárat adhatnánk a telekért anélkül, hogy a városra a vételár cimén a mai 350000 pengőnél nagyobb teher Ihárulni. Bizony nagyon magas ez a 350000 pengős telekár, ilyen még sohasem fordult elő Nyíregyházán és nem is volna jó, ha ezt más telektulajdonosok is irányadónak vennék, mert ilyen, vagy hasonló telekárak mellett egy uj építkezésnél a jövedelmezőségi számitás nagyon rosszul ütne ki és nagyon sok építkezés, — ahol ezzel számolni kell —, elmaradna. Azt mondja a cikkiró, hogy a róm. kath. palota előtt kisajátított területért a városra lényegesen kedvezményes árként állapították meg a becslőbizottságban a négyszögölenkénti 300 pengőt, valójában többet ér. Ezzel szemben az e tárgyban hozott képviselőtestületi határozat csak 200 pengős vételárat állapit meg és az építkezésre majdnem alkalmatlanná tett telekért kártalanítás cimén adott a város hozzá még 100 pengőt és csak igy lett 300 pengő. És a határozat tárgyalása alkalmával hangsúlyozottan az építkezés előmozdítása érdekében adta a város a 300 pengős árat. A mellette lévő telekért hosszú, nehéz viták után fizetett a város négyszögölenkint cca 300 pengőt. Ezzel szemben a Fisch-féle teleknél pedig jóval 600 pengőn felüli vételár jön ki négyszögöl enkin t. Nem tartom valószínűnek, hogy az utcanyitás bárkire is olyan kitűnő üzlet volna, amint a cikkben olvasom, mert nem hiszem, hogv az uj utcában keletkező uj 30—40 üzlethelyiséget a közeljövőben jói lehetne Nyíregyházán értékesíteni, amikor ma is olyan sok iiret holthelyiség van. De ha a cikk szerint mégis olyan jó üzlet, akkor azt hiszem, hogy meg fogják csinálni ezt rövidesen és nemcsak az utca területét kapja majd ingyen a város, hanem keresztül tudja a város azt is vinni, hogy a közmüvekkel járó, az ará' nyokhoz képest nem nagy 30— 35000 pengő kiadást is hajlandó lesz viselni az építtető; igy a város kiadások nélkül, ingyen jut a felvetett egész közlekedési probléma megoldásához, ami annál is inkább kedvező lesz, mert nem kényszerülne a város kölcsönpénzzel kockázatos spekulációra. Két rendkivüli nagy forgalmi piacot az uj utca idővel esetleg nem fog összekötni, mert a Vay Ádám—utca elején lévő piac, az erre irányuló temetési menetekre tekintettel is elkerülhet innen alkalmasabb helyre. Nagyon helyesen rámutat a cikk arra, hogy «Nyiregyháza városának feladatai vannak a középitkezések és a munkaalkalmak létesítése terén.» Ugy látom azonban, hogy a fellebbezőknek még fokozottabban ez az álláspontjuk, mert az ingatlanvásárlást amiatt is ellenzik, hogy a cca 400000 pengő ne tijabb