Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-07 / 55. szám

Elóadasok kezdete: hétköznap í, 7 c« 9 oraktr JNtVfRYIDÉK, 1929 március 7. ••••••MSnani irja a nürnbergi Magyar lét fcritikasa — Szombaton este lép fel Lauráin Lajos Nyíregyházán, a Bessenyei Eor hangversenyén Szerdán BILLIE 00¥E Csitörtökön a „Sárga liliom" főiz«replójének legújabb grandiózus filmje RABSZOLGAVASÁR Dráma a r.evr orlesns i rabszolgakeceskedők üzdmeiről 10 fehr Rendtcó: Gtorge Fitzmaurice. Irta: Benjámin Glaser, CILIIÉRT ROLAND NOAH BEERY a férfi fősswep.kbcm és a kisérő műsor. Péntektől, március 8-tól OLGA CSEHOVA milliárdos parádés filmje PARYSIA Egy nagyvilági nő azerelmi regénye 12 felv. Rendezte: E. A. DUPONT. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Kossuth és Linkoln A „Nyirvidék" száaára írta: Lnkács György ir. v. b. t. t., országgyűlési képviselő Minél inkább távolodunk attól az időtől, amidőn Kossuth Lajos megvált az élettől, az ő nagysága annál plasztikusabban domborodik elő. Amig élt politikailag lehetetlen helyzetben volt, olyan alakulás közepette, amelyet — értem az Ausztriával való összeforrást — csak a nagy világrengés váltóztathatott meg. Az élő nagy száműzött el volt zárva attól, hogy az aktiv politikára konkrét befolyást gyakorolhasson. Amióta Kossuth lelépett az élet szinteréről és amióta a nagy világégés azt az alakulatot, amely négyszáz éven keresztül elszakithatatlanul fűzte Magyarországot egy másik országhoz, mindenkorra megszüntette, azóta Kossuth eszméi fokozottabban hatnak és Kossuth tanításaiból sokszorosan tanulhatunk a mai helyzetben, amelyet, az akkori helyzethez képest, tabula rasanak nevezhetünk. Kossuth nagysága megdöbbentő arra, aki a tengereken tul jár. Én kétszer időztem Amerikában. Az első alkalommal 1904-ben, amidőn ott jártam valósággal megrázó volt reám nézve ez a hata-. az a tisztelet, kegyelet és szeretet, amellyel a Kossuth nevet az egész amerikai kontinens övezte. És ha ennek mélyebb motívumait keressük, akkor nem állhatunk meg ott, hogy Kossuth olyan lánglelkü szónok volt, amilyent mást az emberiség még nem szült, hanem tovább kell keresnünk az okot és ezt az Egyesült Államok történetében találjuk meg. Igenis, Kossuth egyetemes, nagy világszellem, aki a világtörténelemben hazáján kivül más országokra talán még nagyobb befolyással volt. Kossuth hirdette a szabadságot, ő a szabadság legelső lovagja. De ez maga nem elég annak a ragaszkodásnak megmagyarázására, amellyel Amerika Kossuth nevét tiszteli, kegyelettel, szeretettel övezi. Hanem Kossuth Lajos volt az, aki odaát akkor, amikor a magyar haza elárvult, amikor ez a haza egy zsarnok önkénye alatt: nyögött, hirdette a függetlenség eszméjét, Amerika földjén és ezzel olyan magot vetett el, amely mag azután, később kelt ki s Lincoln, a nagy amerikai elnök idején lett terebélyes fává és e magból nőtt ki a nagy, egységesség, A szabadságeszme, a függetlenségnek az az eszméje, amelyet Kossuth elvetett, akkor termett igazi gyümölcsöket, amidőn Észak és Dél összeütköztek, amidőn a rabszolgaság felszabadításának nagy kérdése felmerült és amidőn ha nem sikerül a Kossuth eszrr^ által megihletett északi államoknak a diadalt, a rabszolgatartó déli államok felett kivivniok, akkor talán az egész amerikai alakulat összeomlik és az az egységes nagy szövetség, amelyre a viámiüt a mi LanrismtmM; énekelni kezdett, egész Mrnkrg már csak a magyarokat akarta haliaoi — A Nyirvidék zászlóakciója az egész várost átfogó, b atalmas si serrel j ár (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék minden nemzeti ünnep előtt erős akciót inditott meg a nemzeti zászló kultusza érdekében. Cikkeink, lelkesítő felszólalásaink eredményeként, mind több, mind szebb trikolorok szárnyaltak fel a nyíregyházi utcákon, egy-egy nemzeti ünnepségen. Most, március 15-ike előtt Péter Károly, a Nyírvidék egyik kiváló munkatársa, a magyar történelem izzó lelkesedést keltő tanára, a Nyírvidékben hatalmas erőt sugárzó vezércikket irt a trianoni jelvénnyel ellátott nemzeti zászló általános beszerzése és használata érdekében. Vezércikkünknek óriási hatása volt minden magyar otthonban, ugy, hogy a mozgalom felkeltette a legszélesebb körök érdeklődését is. Péter Károly, a lelkesítő cikk írója a minden oldalról felhangzó felszólitásra, támogatva dr. Kállay Miklós főispántól is, aki a Ny ír vidék hasábjairól szárnyrakelt akciót teljes mértékben támogatásra érdemes tervnek tartja, tegnap délutánra értekezletet hívott össze a trianoni jelvénnyel ellátott zászló kultusza érdekében. Ezen az értekezleten megjelent Nyíregyháza társadalmának képviselete társadalmi és felekezeti különbség nélkül. Péter Károly nagyhatású beszédben ismertette a Nyírvidékben megindított akciót és gyújtó hatású szavakban mutatott rá a nemzeti zászló összefogó erejének jelentőségére. Felhívta a jelenlévőket, kezdjék meg a propagandát a Zászló Egyesület megszervezése érdekében. A éél az, hogy tömeges beszerzéssel olcsón jusson a közönség a trianoni gyászjelvénynyel ellátott nemzeti zászlóhoz, amelyet aztán ünnepeinken minden házon kitűznek Nyíregyháza polgárai. Az értekezlet lelkesedéssel fogadta Péter Károly tervét, meg választotta az előkészítő bizottságot, amelynek tagjai: Ozory István rendőrtanácsos, Hoffmann Mihály kereskedő, dr. Walter Géza pénzügyi titkár, a Nyírvidék munkatársa, Névery János, a kir. kath. gimnázium igazgatója, Budaházy Menyhért dr. ügyvéd, Antal Sándor testnevelő, ifj. Tóth Pál, Smiják István építészek, Paulusz Márton gazdasági tanácsos, a gazdák diszelnöke, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke, Szmolár Mihály gazda. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) ; A Szabolcsvármegyei Bessenyei ' Kör évadzáró hangversenye szom- | baton, március 9-én, este lesz a § Korona nagytermében. A hang- | versenyen Laurisin Lajos, a m. | kir. Operaház első tenoristája lép fel a nyíregyházi közönség előtt, aki különben régi kedves ismerősünk Emlékezünk egy szép napra," amikor a nemzeti hadsereg tagjai bevonultak a felszabadult Nyiregv háza falai közé s akkor a regősök nek ércesen csengő tenorjától meg ittasultak a magyar szivek, aki magyar sorsot sirató bus dalokat énekelt regőstársaival. Akkor még nem sejtettük, hogy a regős Laurisin Lajost ugy látja viszont Nyíregyháza zenekedvelő publikuma, mint az ország első szinhá zártak első művészét. Laurisin Lajos énekmüvészete ma már olyan magaslaton áll, ahol elismeréssel és csodálattal áll meg az ember s a kritika is csak az elismerés szavával tudja illetni. Laurisin Lajos a nürnbergi Magyar Hét alkalmával valósággal extázisba sodorta német hallgatóit, akikről pedig tudjuk, hogy nehezen melegednek fel. Laurisinról az egyik jelenlevő kritikus a következőket irja: »Amint az első koncerten, néhány német szám után, a mi Laurisiaünk énekelni kezdett, egész Nürnberg már csak a magyarokat akarta hallani.« Hogy milyen hatást váltott ki Laurisin szereplése, azt a továb-» lágtörténelem súlypontja helyezkedett, talán teljesen szétmállott volna és nem vált volna alapjává azoknak a későbbi nagy fejleményeknek, amelyeket ez az egységes föderáció kialakított. Lincoln volt az a nagy férfiú, aki Kossuth eszméi alapján és az északi államok voltak azok a tényezők, amelyek Kossuth eszméitői lelkesedve felszabadították a rabszolgaságot és az emberiségnek ezt a nagy kérdését mindörökre megoldották és egyúttal Észak és Dél között a kiegyenlítés útját megtalálták. E kiegyenlítés folytán lett az északamerikai unió azzá a nagyszerű egységes szövetséggé, amely ma irányt ad a világ egész fejlődésének. Kossuth eszméjének a diadala Mindenütt kaphatói •j4 Termál 1b (TejszA vetkese 23 SSÖzpííwa, SMUyMt, L, Hmtfcr Mikii**! 11*12!az, hogy az északamerikai unió a mai formidabilis nagyhatalom és az a körülmény, hogy az Északamerikai Egyesült Államok, ma,, szinte diktálnak az egész világegyetemnek. i Csoda-e tehát, ha Amerika olyan hódoló tisztelettel veszi körül Kossuth nevét, amely név Amerika nagyságától örökre el• választhatatlan?