Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-05 / 53. szám

jffrRYIDáÉL 1929. március 5. A rendőrség anyagi helyzete A készülő rendtörvény keretén belül fogja megoldani a belügyminiszter a rendőrség anyagi helyzetét, amely ügyben Jánossy Gábor képviselő valóban megszívlelendő interpellációt intézett a kormányhoz. Ez a kérdés azonban korántsem olyan egyszerű, mert az ország anyagi teljesítőképessége nagyon szigorú határokat szab, amelyeket nagyobb megrázkódtatás nélkül átlépni nem lehet. Tudvalevőleg 7300 főből álló rendőrséggel rendelkezik az ország amely létszám teljes anyagi ellátása az állam terhét jelenti. Mindenki felfogásával megegyezik az a kívánalom, hogy azok egzisztenciája, akik teljes életüket a közrend és biztonság szolgálatába állították s akik biztosítják számunkra minden rendbontó elemek kel szemben a teljes biztonságot, anyagi gondokkal ne küzdjenek. Különösen érvényesülnie kell a szociális gondoskodásnak a rendőrség körében, mert ez a hivatás szigorúan megköveteli a rendőrség minden tagjától egyéniségének too o/

0-os munkáját, amiáltal mégcsak nem is gondolhat egy rendőrségi egyén sem arra, hogy hivatásán kivíil más utat is keressen anyagi sorsának javitái sára. Igen magas szempontok vezérelnek bennünket, akkor, amikor legteljesebb megértésünkkel találkozik Szcitovszky Béla ama parlamenti bejelentése, hogy a készülő rendtörvény nemcsak a rendőrség egész szervezetét és hatáskörét, valamint fegyelmezési ügyét fogja uj alapokra fektetni, de hivatott lesz szabályozni a rendőrség illetmény- és nyugdijkérdését is. Ha ez a probléma olyan stádiumba jut, hogy általánosságban és részleteiben is a közélet vita tárgya lehet, bizonyára nem fog ellenzékkel találkozni. A kérdés megoldása egyébként nem is a .jóakarat és a méltányosság problémája már, hanem gyedül a financiális lehetőségéké. A kormány már eddig is több olyan szociális vonatkozású cselekedetet tud felmutatni, amelyek a rendőrség alkalmazottainak hely zetét nagymértékben könnyítették. Rendőri lakástelepek épültek és fognak épülni, ahol a rendőrök olcsón jutnak megfelelő otthonhoz. A rendőrség alkalmazottainak illetményrendezési ügye tulajdonképen két következményt támaszt. Mindenekelőtt szükséges, hogy a rendőrlegénység illetményeit a velük egy nívón levő állami alkalmazottak fizetéséhez merjük, de rendezni kell a nyugdijkérdést is, mert a legméltányosabb elbánást igényelheti az az egyén, aki hivatásának teljesítésében örögedett meg, de a családja is, ha kenyérkereső támasza kidől. Ami a családtagok gyógykezelését illeti, itt már nehézségek támadnak, mert a rendőrség gyógykezelése már most 200.000 pengőre rug, s ha az állam kiterjesztené ezt a családtagokra is, 600.000 pengő többlettel kellene számolnunk. Erre az óriási összegre sajnos ma még fedezet nincs. Nagy megnyugvással veheti tudomásul néíhcsak az érdekelt tábor, de az egész ország közvéleménye is, hogy az illetékes körök, de elsősorban a belügyminiszter, nemkevésbbé a pénzügyminiszter a legnagyobb megértéssel és szeretettel kezelik a rendőrség ügyét, ahol megértésre talál az a kívánság is, hogy azoknak a rend- j <őröknek és csendőröknek család- } tagjait, akik hivatásuk teljesítése { közben veszítették el életüket, a I maximális nyugdíjban részesítsék. | A magyar közrend és biztonság őrei érdemesek a legmesszebbmenő felkarolásra, ami a lehetőségekhez képest meg is fog történni. * ! Nyíregyházái nem németen, hanem izmaeliták vagyis mohamedán Ionok alapították j Sfőrífy IstYáa a Föld és S&ber cimü szemlében megdönti i Treiber szász tudósnak Nyíregyház első telepeiről hangoz tátott merész állításait (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Nyirvidék beszámolt annak idején arról a tudományos mezbe bujtatott, de soviniszta tendenciájú szellemi termékről, amelyet Treiber G. erdélyi szász mérnök irt Nyíregyháza település formáiról. Treiber G. mérnök egy erdélyi szász-német folyóiratban a települési adatok teljes mellőzésével pusztán alaprajzi vizsgálat alapján megállapítja, hogy a várost a középkorban németek alapították. Sőt az egyes városrészek keletkezésének időpontját is pontosan megállapítja tisztán spekulátiv alapon. Treiber szerint Nyíregyházát a német Guth és Keled lovagok telepitették be Ha Nyíregyháza tervrajzát szemléljük — írja Treiber — ugy meglep annak sokfélesége. A legrégibb városrész kőfallal volt körülvéve, melyen belül a templom és temető volt. A háromszög alakú hej kihagyást csakis a legrégibb német településeknél találjuk. Ezen település a Xl-ik századhoz tartozik. Öt önálló településsel, öt német bevándorlási hullámmal állunk itt szemben. Csak később, valószínűleg a XV-ik század elején lett az egész telep egységesen kőfallal körülkerítve. Ezen időben Nyíregyháza jelentékeny hely lehetett. így tehát a város tervrajza jelentős okiratnak bizonyul, melyet alátámaszt azon tény, hogy az egész terület a német Guth és Keled lovagok tulajdona volt a X-ik század elején és az egész középkor folyamán ezek leszármazóinak tulajdonában volt. Mit mond Györffy István a magyar településtörténet kiváló tudósa A Föld és Ember cimü tudományos szemle legutolsó számában Győrffy István kiváló geográfusunk foglalkozik e kérdéssel megdönthetetlen bizonyítékokkal cáfolva meg Treiber minden sorát, amelyek Győrffy István szerint a tudománytalanságnak és felületességnek olyan példái, amilyenek német iró tollából ritkán kerülnek ki. Győrffy fényes dolgozatának megírása előtt alapos tudóshoz illően Nyíregyházára jött és tanulmányokat végzett. A helyszíni tanulmányában dr. Bencs Kálmán polgármester, Szohor Pál főjegyző, Kiss Lajos múzeumigazgató és Nagy Elek műszaki tanácsos voltak segítségére, akiknek a tudós munkája végén köszönetét fejezi ki. Nagy Elek műszaki tanácsos egykori feljegyzések alapján négy alaprajzot készített Nyíregyházáról alapos körültekintéssel és felkészült séggel, amelyek a tudós megállapításainak legerősebb bizonyítékai. X_j L O Hétfőn Kedden Szenzáció 2 Szenzáció ÉDES, JÓ SZERELEM... Törtécet a csókról, u ifjúságról é« a sportról 3 felr. A KULISSZÁK MÖGÖTT Egy görl szere'mi regénye 8 felronástu

n Szerdán g$ÍLL§E OOVE Csütörtökön a „Sárga liliom" főszereplőjének legújabb grandiózus filmje RABSZOLCf AVÁSÁR Dráma a New Orleans i rabszolgakereskedók üzelmeiről 10 felv Rendező: George Fitzmauríce. irta: Benjámin Gfáier. GILBERT ROLAND NOAH BEERY a férfi fősserepekben és a kísérő műsor. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 e» 9 órakor Vitatható, hogy a Guth—Keled nemzetség német származású volt Az 1326. évi oklevél — irja Győrfíy — s a krónikák ellenkező Gállitásai, a személy- és helynevek tanúságai vitássá teszik a Guth— Keled nemzetség német származását. De azért fogadjuk el további alapnak az ő német eredetüket. Ha településtörténelmi adatok nélkül is lehet község alaprajzoknak perdöntő értéke, akkor Guth és Nyiradony községeknél is lennie kell, mert *zek a Guth—Keled nem első települőhelyei. Azonban akárhogy nézegetjük is a Guth—Keled nemzetség ezen két ősi falujának alaprajzait, nem ismerünk rá a középkori városok település formáira. Amint látjuk sem Guth, sem Nyiradony nem mutat más települési formát, mint a környező többi községek, melyek egykor kétségtelenül magyar eredetű nemzetségek birtokai voltak. De nem csak német városokat nem alapítottak a Guth—Keleü nemzetség első tagjai, hanem még német telepeket sem hoztak. A Guth—Keled nemzetség birtokában levő falvaiknak magyar nevük van. ami idegen, nagyrészt Kunbessenyő Böszörmény s egyéb türk név, német azonban nincs köztük, hacsak Guth-ot nem vesszük annak. Nyíregyházát izmaeliták, vagyis mohamedán kunok, vagy bolgárok alapították Még az sem hihető, amit az 1326. évi oklevél mond, hogy Nyíregyházát Szent István adta volna a Guth—Keled nemzet akkor élt ősének, mert Szent Ist ván idejében még nem igen lehetett egyház Nyírfaluban. A Váradi Regestrum pedig »izmaelitae de Nyir» nyiri izmaelitákat, vagyis mohamedán kunokat, vagy bolgárokat említ, igy a falu első alapitóinak ezeket kell tekintenünk. Nyíregyházát az időrendben második hiteles adat, a pápai tizedjegyzék 1333-ból említi. E szerint egyházas hely volt. Az izmaeliták az 1241. évi mongolpusztitáskor kivesztek-e, vagy keresztény hitre tértek, eldönteni nem lehet. Az ecsedi uradalmat — melyhez Nyíregyháza is tartozott — Róbert Károly király 1307-ben adományozta az ecsedi Báthoryak ősének, aki a Guth—Keled nemzetség leszármazottja volt. A XV—XVI. századból számos okleveles adat maradt arról, hogy a falut jobbágyok lakták, de német Hospesekről soha sincsen szó. A városalapító nép nem német, hanem evangélikus tót volt Nyíregyházát nem a török—*kuruc—labancvilágban lefogyott csekélyszámu őslakó magyarság tette várossá, hanem egy nagyobb betelepítés. Csakhogy nem a Guth— Keled nemzetség német gerébje hozta a városalapító népet, hanem nyolcadfélszáz év múlva Petrikovics János derék szarvasi csizmadiamester' és pedig nem németeket, hanem evangélikus tótokat. A régi magyar nyelvben a mocsarat «nyir»-nek nevezték, innen kapta Nyíregyháza a nevét A régi Nyíregyháza mocsarak között levő keskeny földszoroson feküdt, nevét is bizonyosan ezektől a mocsaraktól nyerte, nem pedig a nyirfaerdőktől. A régi magyar nyelvben ugyanis a mocsarat «nyir»—nek nevezték, nyírfákról ellenben nincs a régiségben semmi adat. A nyirfaerdőket az ujabb kor legendái vitték be a köztudatba. A két mocsár közt találkozó országutak kereszteződésében alakult ki Nyíregyháza falu még az