Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-31 / 74. szám

1*2*. március 3!. .NVíryidék. 21 Automobil nyíregyháza ónálló uj anfékerület központja lesz (A »Nyirvidék<.; tudósitójától.) Az ország területét az eddigi tiz autókerület helyett tizenhárom kerületre osztják és Nyiregyháza, amely eddig a debreceni autóke­rülethez tartozott, maga is kerületi székhellyé lesz. Ez az uj beosztás tehát hangsú­lyozza Nyiregyháza központi fek­vésének jelentőségét, de kétségte­len, hogy az is erősen közrejátszik városunk kiemelésében, hogy itt tudatosan irányított, erősen fellen­dülő autóélet van. Nyíregyházán lesz a TTAC központi helyisége, innen irányították eddig is szeren­csés invencióval a tiszántúli autó­sportot. Az uj kerületi beosztásról a kö­vetkező tudósítást adták ki: Magyarország területét egy leg­utóbbi rendelkezés az eddigi tiz autókerület helyett tizenhárom autókerületre osztotta fel. A kü­lönbség az uj és régi beosztás kö­zött az, hogy a debreceni, szegedi és szombathelyi kerületet ketté­osztották és a régieken kívül Nagy kanizsán, Békésgyulán és Nyír­egyházán is uj kerületi székhelyet állítottak fel. Az ország jelenlegi kerület­beosztása a következő : A budapesti kerület a főváros területét foglalja magában; a bu­A Nykise motorszakosztálya meg­kezdte a versenypálya épités elő­munkálatait A Nykise választmánya még március elején megbízta motor­szakosztályának elnökségét és műszaki bizottságait, hogy egy nagyobbszabásu versenypályaépi­tési programmot dolgozzon ki. — A szemrevételezési munkálatok e hó közepén Hűnek Emil főmér­nök vezetésével meg is történtek, s a beadott költségvetés végössze­ge reményt nyújt arra, hogy a sportpálya északi oldalán fekvő, s a tervek szerint kivágandó fasor értékesítési összegéből az építke­zési fedezet ki is kerül. Az új pálya a meglevő fotballpálya köré épülne és alkalmas lenne ugy dirt trakl motorversenyek mint kerék­párversenyek lefutására. E terv 4 megvalósulásával nemcsak Nyir­egyháza idegenforgalma, hanem sportélete is nagy lendületet ven­ne, mert eltekintve a látványos­ságban rejlő vonzóerőtől, pálya hiányában egy sportág sem émel­kedhet arra a nivóra, amit tőle a mai kor szelleme megkíván. — Meg vagyunk győződve arról, hogy az illetékes körök e terv megva­lósulását minden erejükből elő fog­ják mozdítani. E tervvel kapcsolatban a Nykise motorszakosztálya nagyszabású programmot dolgozott ki az 1929. évre. Megismétli az elmúlt évben oly szép eredményekkel végződő dijazásos propaganda utakat és fokozott mértékben szándékozik tagjait szerepeltetni a más clu­bok versenyein. Költségvetésének előirányzatában nagy összegeket szánt versenyberendezési tárgyak­ra, bukósisakokra stb. Szezonnyi­tó sporteseményül egy motoros gymkhana rendezését vette terv­be, ami országunkban egy teljesen uj bevezetésü pálya ügyességi dapestvidéki kerület Pestmegye ti­zenegy járását, Esztergom, Nóg­rád és Hont egyesitett vármegyé­ket és Szolnok megyét jelenti; a debreceni kerületre tartozik Bihar Hajdú, Szabolcs és Ungmegye, va­lamint Szatmár, Ugocsa és Be­reg egyesitett megyék és Debre­cen városa. A győri kerület Győr városát és a megyét foglalja ma­gában, a miskolci pedig Heves, Abaujtorna, Borsod, Gö­mör és Kishont, Zemplén megyé­ket és Miskolc városát. A pécsi kerületbe tartozik Pécs városán kivül Baranya, Somogy és Tolna­megye, a soproni kerület fenn­hatósága pedig Sopron városán kivül Moson és Sopron megyére terjed ki. A szegedi kerületbe tar­tozik Szeged, Kecskemét, Pest megye öt járása, Csongrád me­gye, Békés megye és Csanád— Arad—Torontál. A székesfehér­vári kerületbe a városon kivül Fe­.jér, Veszprém és Komárom me­gye tartozik, mig a szombathe­lyi kerület Vas és Zala megyét foglalja magában. Az uj beosztás következtében Békés megye a gyulai kerületbe, Zala megye a nagykanizsai kerületbe, Szabolcs megye pedig a nyíregyházai ke­rületbe fog tartozni. Az átszerve­zési munkálatok már folyamatban vannak és rövidesen be is fognak fejeződni . * * verseny. Ha pedig a versenypálya elkészül, megkezdi a más városok­ban már régen bevezetett motoros pályaversenyek megrendezését. — Hogy ezek a versenyek milyen lát­ványosak s milyen sportfejlesztő hatással birnak ezt csak az tudja elképzelni, aki ezeket a versenye­ket nemcsak a lapok hasábjairól, hanem személyes tapasztalatból is ismeri. Szeged, Szombathely, Deb­recen, Miskolc, sőt a Nyíregyhá­zánál jóval kisebb Kecskemét után — ha elkésve is — de még min­dig nem lekésve, illő hogy Nyir­egyháza is megkapja a maga ver­senypályáját. HÚSVÉTI csokoládé­nyulak, báránykák MUHH és pirostojás óriási választékban SÍPOS cukrásznál róm. kath. bérpalota bethlen-utcai frontja (Telefon: 3-13. szám) Tekintse ni eg a cukrászat gyönyörfi kirakatát! CSAK.&ternit" VBÖ3ZÓVAS. JELÖLT PALA ÚSGfÓ VALÓDI. ETESNITMÖVEK HATSCHSK LUPS. Bl'OAPEST.ANGaÁSSY-Út3S;SVA«:WV£R6£SUJfAU». Elárusítóhelyek: Ehrenfeld Márton fatelepe Nyiregyháza, Darmann Jakab gép- vas­és villamossági cikkek raktára Kisvárda. Ausp tz Bertalan épületbádogos Kemecse, Angyal Simon és Sámuel fakereskedők Balkány, Mezei Jakab fakereskedő Nyír­adony, Mándi és Goldstein fakereskedők Nyírbátor, Stern Ignác fakereskedés és betonárugyár NagykállS Lazarovits Dávid fa- és építési anyag kereskedése Rakamaz. 1646-18 Kereskedelem Piros tojás Irta: Varaimai Aurél, az OMKE titkára Régen sóhajtotta a magyar ke­reskedő olyan reménységgel, olyan várakozással és a kétségnek oly ret­tegésével ezt a szót: «feltámadunk», mint 1929 Húsvétján. Két esztendő óta élet-halál küz­delmet folytat a magyar kereskedő a pusztító válsággal. Nem áll egy­magában ennek a küzdelemnek se­besültjei és rokkantjai között: a gaz da, az iparos is sok vért veszített. Csakhogy talán senkinek sem ju­tott oly kevés segítség és támoga­tás, mint a kereskedőnek, akinek kétfelé kell védekeznie: a gazdasági válságnak pusztításával szemben csakúgy, mint gazdaságpolitikánk nemtörődömségével. Az országnak egészséges közvé­leménye áll a gazdatársadalom mögött. A hatalom, a befolyás erő­siti a nagy ipart. A kereskedelem egymagában küzd, mert nem akar­ják észrevenni, hogy a kereskede­lem sorsa az ország sorsa, a keres kedelem jóléte a gazdatársadalom jóléte, a kereskedelem pusztulása a magyar gazdasági élet pusztulása. Húsvéti piros tojásnak kaptuk az uj költségvetést, aminek a piros tojással az a hasonlósága is van, hogy akármilyen pompás, viditó, — nem jól esik a gyomornak. A pénzügyminiszter nagy jóakaratára is felcsillant a kereskedők szeme, — de már a költségvetés mélyére tekintve, a jóakaratnak nyomát sem találhattuk és észre kellett venni, hogy Wekerle Sándor is folytatja elődei fiskális politikáját és a ta­karékosság nagyon hangoztatott szólamát az ő költségvetésében is a kiadások ujabb növekedése kö­veti. Sajnos, a kiadási oldal fiská­lis politikája uralkodik a bevételi oldal rovataiban is. Az uj költségvetés nem enyhíti a kereskedelem terheit, de bizonyos az, hogy az eddigi elviselhetetlen terheket évről-évre kisebb ellenálló erővel biró kereskedelemnek kell vállalni. A beruházások a kereske­delemnek ellentálló erejét ép ugy nem fokozhatták, mint a mezőgaz­daságét, vagy a kisiparét. Az utolsó négy esztendőnek 932000000 pen­gőre rugó beruházásaiból alig a fele volt produktív beruházás, — nagyobb része szociális és kultu­rális célokra, szövetkezetek támo­gatására jutott. Improduktív beru­házásokra használták fel azokat a százmilliókat, amelyeket a költség­vetési feleslegekben a gazdasági élet vérkeringéséből szivattyúztak ki. Csak természetes, hogy a ma­gyar gazdasági élet négy esztendő alatt nem tudta pótolni azt a 931 millió pengőt. A magyar kereskedő harakirit követett el magán, hogy pénzügyminisztereinket a költségve­tési feleslegek diadalához juttassa. Ha a költségvetés nem csökkenti a kereskedelem terheit, a kormány ujabbakat ró rá. Most már a Tár­sadalombiztosító: hatalmas bürokrá­ciáját is fel kell tartani a kereske­dőnek anélkül, hogy a Társadalom­biztositóért hozott áldozatokért meg felelő ellenszolgáltatásokat kapná­nak. A Társadalombiztosító szer­veinek zaklatásai a forgalmiadó el­lenőrök zaklatásának legsötétebb korszakára emlékeztetnek. Mit várjon a kereskedő ? Mit reméljen ? A szövetkezetek ma is azt a kiváltságos helyet foglalják el, amit esztendőkkel ezelőtt. Az adóterhek alatt görnyedő, boltjához kötött kereskedővel házalók kelnek versenyre, még divik a kirakodó vásároknak a vasút feltalálása óta elavult intézménye. Ha van üzlet, a hasznot elviszi a drága hitelka­matja. Husvét hangulatában ünnepron­tás a magyar kereskedelem sorsá­ról szólni, de az ünneprontók nem mi vagyunk. Stibi József telefonszáma 579. Egy új dalnok érkezett... Hallotta már az új Philips 2007. számú hangszórót ?... Kérje a kereskedő­jét, hogy mutassa be Önnek, ez ismét egy PHILIPS 1795-1

Next

/
Thumbnails
Contents