Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-28 / 72. szám

JstVíRYIDÉK. 1929. március 27. £)ovsa\mo VaVaipoV, 'xxvgaxv^agküVóuXegességeV ^ ^aragóxiáV A közönség koréból Irta: Mezössy Béla A Nyirvidék hasábjain jelent meg az a két cikk, amelyet Szabó László, e hirlap főszerkesztője Nyíregyháza városa gazdálkodásáról, jövő terveiről a legtárgyilagosabb modorban — érvet érvre halmozva — irt. Erre válaszolt a város polgármestere, Bencs Kálmán és igyekezett megvédeni elfoglalt álláspontját. A cikkek megjelenése óta több hét telt él és én vártam, hogy majd csak megszólal valaki az adófizetők széles rétegeiből, akiknek utóvégre is első sorban a bőrére megy a dolog. Miután ez nem történt meg, azt hiszem, hogy a közérdeket fogom képviselni, ha véleményemet — lehető röviden — mint Nyíregyháza városának egyik birtokosa — én is kifejtem. Kezdem azzal, amiben Bencs Kálmánnal egyet értek. Ez a Korona melletti u. n. Fisch-féle telek megvételének a kérdése. Azt teljesen mellékesnek tartom, hogy ez a telek momentán vételára esetleg magasnak is mondható. Hála Istennek Nyíregyháza egy olyan hatalmas erővel fejlődő és a legszorgalmasabb gazdasági alanyok munkája nyomán virágzó város, hogy — esetleges időleges viszszaesésektől eltekintve — az u. n. belső telkek értéke mindég csak emelkedni fog és nem pedig viszszaesni. Arról is meg vagyok győződve, hogyha a barátságos megegyezés helyett egy hosszadalmas és költséges kisajátítási pert indított volna a város, mire az a per befejezést nyert volna jogerős bírói ítélettel, akkorára ennek a háznak az ára annyira emelkedett volna, hogy ez a birói Ítélettel megállapított becsérték lényegesen magasabb lett volna, mint a most — békésen —~ minden per és az azzal járó sok költség nélkül, — kölcsönösen elfogadott vételár. Így tehát ebben a kérdésben a polgármester ur kellő gondossággal, a város érdekeit helyesen felfogva járt el. Ez az egy dolog az, amiben vele egyetértek. A többi összes terveit azonban határozottan elhibázottnak tarlom, amelyekhez semmiesetre nem fogok hozzájárulni és azon kényszer helyzet' előtt állok, hogy részt fogok majd venni az ezen ügyeket tárgyaló képviselőtestületi közgyűléseken és igyekezni fogok álláspontom helyességéről elsősorban a városi képviselőtestületet meggyőzni. A Korona tervezett ráépítését a legképtelenebb abszurdumnak tartom. Még ha heverő pénze lenne a városnak : még akkor is. De hát még akkor, amidőn ioo/o kölcsön pénzzel kellene a városnak építkezni ? 1 Hiszi-e azt valaki, hogy akad olyan naiv szállodás és vendéglős, pkí a reáépitett Korona reáeső építési költségeinek ioo/o-át lenne hajlandó évi haszonbér fejében fizetni ? 1 A tervezett nagy pakta a városra súlyos anyagi áldozatot róna hoszszu-hosszu éveken át. És ennek semmi értelme nincs. Én ma is érthetetlennek tartom, hogy miként fogadhatott el a város képviselete egy olyan bérszerződést, amely a jelenlegi hatalmas Korona szálloda, kávéház, sörház, nagy tánctermek évi bérét 72oo (Hétezerkettőszáz) pengőben állapítja meg ? 1 Hiszen ennyi összeget az uj fehértói nagyvendéglő — amelyet a Hangya szövetkezet, tehát egy altruista intézmény vezet — majdnem jövedelmez. Egy nagyobb bolt, égy cukrászda haszonbére több ia katholikus palotában, mint az egész Korona-szálloda és a hozzátartozó összes helyiségek évi bérlete. A »Kiskorona« — ahová állandóan járni szoktam — sokkal nagyobb bérösszeget fizet magántu • lajdorosának, mint ahogy a Korona bérlője Nyíregyháza városának ! Ne hivatkozzanak nekem arra, hogy a haszonbérbeadás nyilvános árverésen történt. Ez nem jelent semmit. írták volna ki külön a szállodát, külön a kávéházat, külöi a sörházat nyilvános árverésre, hát majd meglátták volna, hogy minő jövedelmet kaphatott volna Nyíregyháza városa 1 ? Hát most még egy ujabb és nagyobb hitbizományi szálloda bér* letet akarnak teremteni a »beati possidens« javára, — az adófizetők súlyos megterheltetésével ? 1 Erről szó sem lehet 1 Az ilyen törekvések ellen minden törvényes eszközzel védekezni kell és védekezni is fogunk. Most áttérek a vízvezeték kérdésére. Ebben valamennyire jártasnak tartom magamat. Hajdan | a városi vízvezetékek létesítésének a kérdésében a földmivelésügyi minisztérium véleménye volt a döntő és én két kiváló szakember Darányi Ignác miniszter mellett és Rapaich államtitkár kollégám jóindulatú útmutatása nyomán igyekeztem megtanulni e kérdést. — Rapaich hamarosan elhunyt és miniszterem fontosabb külkereskedelmi dolgokkal volt nagyon elfoglalva és igy a régi Nagymagyarország összes vízügyeinek a kérdése — miniszterem bizalmából — az ügyek legnagyobb részében az én hatáskörömbe került. És ott azt a tapasztalatot szereztem: hogy ha valahol a vízvezeték kérdését nagyon égetőnek, halaszthatatlanul sürgősnek mondották ki, ott ezt soha sem a város érdeke kívánta, hanem rendszerint azon hatalmas vállalkozók magánérdeke, akik az ilyen dolgokat mesésen tudták hirlapiIag inscenálni, a képviselőtestületet befolyásolni, mialatt szerény ibolya módjára önmaguk a bokorban meglapultak. Ez a scenaria az akkori földmivelésügyi minisztériumra semmi hatással nem volt. És hatalmas nagy városok vízvezetéki határozatait semmisítették meg, jóllehet ezen határozatok egynémelyike csaknem egyhangúlag hozatott, mert láttuk, hogy a hozott határozat nem képviselte a város közérdekét, hanem p. o. hogy mást ne mondjak a hires Schiffert és Grünwald céget. És mi aztán az ilyen kérdésekben nem ösmertünk se politikát, se képviselői, se semilyen más — bármilyen magas — befolyást: mi csak szakszerű szemUSVÉT ÜNNEPI SZENZÁCIÓK AZ APOLLÓBAN Szombaton—vasárnap LON CHANEY világhírű alakitíaa A VÉN BOLOMD (KACAGJ BAJAZZO) c cirkusz filmben r . Hétfőn csak 1 nspig GUY NEVAL detektív filmje KÍSÉRTETEK V 0 HATA Kalandor attrakció POLLO Szerdán Csütörtökön Flörtöl a feleségem (UTOLSÓ SZERELMI VALLOMÁS) / rr A NAP H O S E Egy sport fiu kalandjai száa veszélyen . keresztül 7 felv. tm~ Nagy pénteken nincs előadás. -<&£& Szombaton Vasárnap í OM fHMMFY

idei utolsó 8 le

s< I/VAl 'CilCllml^ & nagyobb attrakciója fl VÉN BOLONb (KACAQJ ÍAJAZZO) ;j Egy cirkuszbohóe megható története 10 felv. Irta : HERBERT BI

ENON Előadtiotc kezdete: í, 7 és t órakor. pontokra és a város valódi érdekeire voltunk figyelemmel. Nyiregyháza város vízvezetékének kérdése abszolúte előkészítve nincs sem pénzügyileg, semszakszerüleg. El sem tudom tehát képzelni, hogy mit hagyott jóvá a népjóléti minisztérium?! A vízvezetéknél a legelső a viz. Hiheti-e azt valaki józan ésszel, hogy egy furott kut (amely nem ártézi elláthatja Nyiregyháza város vízszükségletét?! Miskolcon fúrtak 15-öt is és a végén a tapolcai tóról vezetik a vizet. Debrecenben több mint 20 a furott kutak száma. És még mindig kevés! , , Nyiregyháza városa vízvezetékének biztos ellátása csak két módon lehetséges: vagy ha a Tiszából hozzák a vizet, vagy ha sikerül egy olyan ártézi kutat találni mint aminőt Karczag, Hajdúszoboszló és Püspökladány kapott. Nézetem szerint tehát a vízvezetékből egy kapavágást sem szabadna addig csinálni, ameddig az ártézi kut fúrását meg nem próbálják. Pávai Vajna, akinek köszönheti Karczag és Szoboszló a maga csodás bőségü és mesés gyógyhatású vizeit, a hírlapokban is közölt szakvéleményében már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy Nyiregyháza városához tartozik az a terület, amelyen a siker minden kilátásával egy ártézi kutat lehetne fúrni. Az ilyen költségek felét az állam fedezi. Nem jobb lett válna itt kezdeni a dolgot: és azóta már vagy lenne Nyiregyháza városának is ártézi vize vagy biztosan tudnók, hogy erre semmi reménye nem lehet ? Mindaddig, amig ez a kérdés el nem dől, hogy t. i. nem kaphat-e Nyiregyháza ártézi vizet: nem a közérdek, hanem kizárólag valamelyik magánvállalkozó érdekének tartom azt, hogy Nyiregyháza városa a vízvezeték részleges létesítését forcirozza. Tűzbiztonság, hygienia stb. nevetséges frázisok. Nagy épületek, de kisebbek is saját házi vízvezetékek létesítésével ezt a kérdést nagyon könnyen meg tudják oldani nemcsak a városban, de még a messze elterjedő Sóstón is. — Passzió nézni, hogy milyen gyönyörűen tudják öntözni ez uton a villatulajdonosok a maguk kis paradicsomát. Ha valakinek annyira fáj a foga a vízvezetékre, hát csináltasson magának! De hebehurgya módon, kellő előkészítés nélkül a legdrágább kartellirozotí anyagárak, hihetetlenül magas kamatlábú dollár vagy sterling kölcsön alacsony leszámolási árfolyamával 10 százalék pénzzel milliókat beleszórni egy olyan kísérletbe, amelynek végeredménye egyáltalán ma még nem is látható, olyan könnyelműségnek tartom, amelyet én a magam részéről minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekezni fogok meggátolni. Egyelőre csak itt magunk között, de ha ez kevés — igénybe veszem a nagyobb fővárosi nyilvánosságot is. Egyébként egy van ami megnyugtat. A jelenlegi pénzügyminiszter ur: Wekerle Sándor személye. Ő még a régi iskolából való. A régi szokásokkal és régi erkölcsökkel. És képtelenségnek tartom, hogy ő hozzájárulna egy olyan, legyen