Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-27 / 71. szám

t 1929. március 27. JSÍYÍRYIDEK, Szülői értekezlet a kir. kath. gimnáziimban (A Nyírvidék tudósítójától.) Zsúfolásig megtöltötte szomba­ton délután 5 órakor a kath. ele­mi iskola emeleti dísztermét az ér­deklődő szülők tömege, akiket a kir. kath. gimnázium tanári kara hívott egybe szülői értekezletre. Névery János dr. gimnáziumi igazgató nyitotta meg az értekez­letet, üdvözölte a szülőket és fel­kérte Klekner Károly dr. igazgató főorvost, az intézet egészségtani tanárát előadása megtartására. Klekner Károly előadása A családi és az iskolai nevelés viszonyáról, egymásrautaltságáról tartott magasszárnyalásu, filozó­fiai gondolatokkal átszőtt nagyhatású előadást Klekner Károly dr. inkább a szülő, mint a tanár szempontjából os­torozva a középiskolai tanítási rendszer hibáit, mely a tulajdon­képeni gyermekneveléssel nem so­kat törődik. Sem a nevelés, sem a tanítás nem tehet mást, mint a gyermek lelkében szüleitől és őseitől át­öröklődött hajlamokat felserkenti, kifejleszti. Mindkettőnek arra kell törekedni, hogy a jóra, szépre és nemesre hajló öröklött tulajdon­ságokat életre keltsék és fejlesz­szék, a rosszra és bűnre való haj­lamokat pedig elsenyvesszék. — Olyan képességekkel, tudással fel­ruházni valakit, amelyek az ő ve­leszületett képességein kivül es­nek, nem lehet, erre sem az is­kola, sem a családi nevelés nem képes. Éppen ezért a gyermekeket sablon szerint nevelni nem sza­bad. Az egyéni nevelésre, kell he­lyezni a fősúlyt. Példaadás és fe­gyelmezés legyen a nevelés fő­eszköze. A gyermeknevelés termé­szetes és őseredetü helye a c-a­lád. A szülők és a nagyobb test­vérek példaadása és szeretete a nevelés legfőbb eszköze. Szeretet, nagyon sok szeretet és sok megér­tés kell a gyermekneveléshez, amit elsősorban a családi nevelés adhat meg, de ennek folytatása, kiegészítője és megerősitője kell, hogy legyen a modern iskolai ne­velés is, amellett, hogy a maga­sabb fokú és főleg az anyagi is­mereteket nyújtja mindannyiunk legféltettebb kincsének, a gyer­meknek. A családi és iskolai nevelésnek összhangban kell állaniok egymás­sal, nem szabad, hogy szembe ke­rüljön egymással ez a két nevelés; rendszer. A gyermek végtelen szeretete kell, hogy áthasson minden neve­Életem kedves csodája Az életembe halkan fény futott És mosolyog a csöndben a szívem. A boldogság ilyen? A béke bont felettem szárnyakat. Holnap talán kacagni is fogok. Ő milyen új dolog! Mint tiszta fényű gyöngyök, napjaim És nem sírok már, ha emlékezem. Mi lett velem? Az élet halkan megsimogatott. Fehér galambom búg a dúcban: lám ő mindent tud talán? lőt. Aki nem szereti a gyermeket, az ne válassza a tanítói pályát! A család és az iskola van a gyer­mekért és nem megfordítva. Ismerteti a különböző nevelési és tanítási módszereket és hangsú­lyozza a szülői és tanári értekez­letek jelentőségét. Közelebb kell hozni egymáshoz a családi és isko­lai nevelést és ennek kitűnő esz­köze a szülői értekezletek tartása. Foglalkozik az iskolai nevelés fenyítő hatalmával; amely sok esetben az ellenkezőt eredménye­zi, mint amit célozni akart. Az is­kola fenyítő hatalma nem nrra szolgál, hogy minden esetben élje­nek vele, hanem csak a feltétlen szükség esetén és ne megtorló, hanem javító célzata legyen. A fenvités mindig megérdemelt le­gyen és mindig arányban álljon az elkövetett vétséggel. Az igazta­lanul súlyos büntetés gyűlöletet kelt a gyermek lelkében, önfejűvé és dacossá teszi. Apró, ártatlan diákcsinytevéseket nem szabad büntetni, ezekben igen sokszor a gyermek képességei nyilatkoznak meg, amelyeket elfojtani nem sza­bad. A gyermek ugy szép és egészséges, ha vidám és derült, ne öljük ki a lelkéből a derűt és a jókedvet. Szeges csizmákkal ne tiporjuk le Isten virágos kertjét. Csak arra ügyeljünk, hogy ezek az apró csinytevések ne lépjék tul az erkölcsi világrend határait. Ezt kell megértetni a gyermekkel, de nem büntetéssel, hanem okos fel­világosítással. « Beszél az osztályozásról, a mai tanítási rendszer e szüksége? rosz­száról, amely csak minősítést ad­hat és csak a tanár ítélőképessé­gét bizonyítja, amelyre az élet gyakian rácáfol. Arra kell vi­gyázni minden nevelőnek, hogy az osztályozás sohase legyen büntető eszköz, mert az igazságtalan osz­tályozás keserűsége egész életén végigkíséri az önérzetes tanulót. Végtelen érzékeny felvevő készü­lék a gyermek lelke, amely min­den legkisebb ráhatásra azonnal reagál. Templomot építhetünk benne, de mindent romba is dönthetünk egy durva érintéssel. A gyermek szeretetéből fakadó rendkívül magas színvonalú és mély elgondolásu előadást a szü­lők tapsai mellett Névery János dr. gimnáziumi igazgató köszönte meg, majd reflexiókat fűz az el­mondottakhoz és ismertetve a kö­zépiskolai oktatás módszerét, meg győző és megnyugtató érvek­kel oszlatja el a középiskolai ne­velési rendszerhez fűzhető szülői aggodalmakat. Maga is hangsú­lyozza, hogy az iskolának és a családnak nem lehet más célja, mint a gyermek. Korányi Aladár gimnáziumi ta­nár nemes hévvel tartott beszé­dében, amelyből kiérzett a gyer­mekek iránti rajongó szeretet, ar­ra kérte a szülőket, hogyha van­nak, vagy merülnek fel aggodal­mak az iskolával szemben, őszin­tén és nyíltan tárják fel a szülők a szülői értekezleteken, hogy a család és iskola közötti esetleges ellentéteket közös egyetértéssel megszüntetve, család és iskola vál­vetve egyengesse, simítsa az utat, amelyen a magyar jövő remény­ségei haladnak a szebb jövő feíé. A lelkesen megéljenzett beszéd­hez a szülők közül többen is hoz­zászóltak, majd este 7 órakor a tanulságos és sok érdekes gon­dolatot felvető szülői értekezlet Névery igazgató zárószavaival vé­get ért. A Tiszántúli Ipar és Kereske­delem közgazdasági hetilap leg­újabb számának vezető helyén megkezdi közlését annak a nagy­szabású felterjesztésnek, amelyet a kamara intézett a népjóléti minisz terhez a Társadalombiztosító inté­zet súlyos terheinek és sérelmes intézkedéseinek sürgős orvoslása érdekében. Fontos tájékoztatást nyújt a lap a kereskedőknek és iparosoknak a mai viszonyoknak megfelelő kalkulicióról. Közli az összes versenytárgyalási eredmé­nyeket, ismételten és nyomatéko­san sürgeti a helyi munkák válla­latba adását, beszámol a tiszántúli pénzintézetek eseményeiről stb. Nélkülözhetetlen ez a lap minden tiszántúli iparosnak, kereskedőnek vállalkozónak, pénzintézetnek, üz­letembernek stb. A Tiszántúli Ipar és Kereskedelm szerkesztősége és kiadóhivatala Debreczen, Piac-u. 81. Olvassák az egész Tiszántúl! Kisiparosoknak, kiskereskedőknek nagy kedvezmények. Minden elő­fizető díjtalanul kap felvilágosítást minden szakkérdésben! Hatóságilag engedélyezett végkiárusitás g^ári áron alul Irányi Sándor uri- és női divatházában Zrinyi llona-u. 3. sz. Telefon 3—84 szám. Telefon 3—84. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents