Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-03 / 52. szám

4 J&í RYIDÉ& 1929. március 3. hagyás végett a belügyminiszterhez kell fölterjeszteni és az Alispán, mint a vármegye törvényhatóságának első tisztviselője, a költségvetést csak akkor hagyhatja jóvá, ha a pótadókulcs 50 százalékon alul van. A törvénynek ezen, intézkedése nyilvánvalóan határvonalat óhajt húzni a pótadó nagyságának megállapítása tekintetében. S itt körölnöm kell Veled, hogy Nyíregyháza városának i az 1928-ik évben a vármegye alispánja által jóváhagyott ' költségelőirányzata szerint a pőtadó kulcsa 44 százalékban lett megállapítva. Azt állítod, hogy a város házipénztára sokszor kiapad és rendkívüli hitelek igénybevételére van utalva. Nem tudom igen tisztelt Barátom, hogy ezen állításodat honnan veszed? Az én tudomásom szerint egyetlenegy ily hitelt kellett igénybevennünk, amelynek az összege 60.000 pengő volt akkor, Amidőn a törvényhatóság háztartási kiadásaihoz való hozzájárulásunk első félévi részletét kellett kifizetnünk és az esedékesség időpontjában a város pénztára nem rendelkezett ezen összeggel. Lehet, hogy a város házipénztára nem minden időben teljes fizetőképes, ennek magyarázata azonban az, hogy az egyesitett adókezelés teljesen megváltoztatta a város pillanatnyi gazdasági helyzetét, mert hiszen az egységes kezelés óta a befizetett állami adókat az előirt megosztási kulcs szerint kell elszámolnunk s ekként azokban a hónapokban, amidőn az adóbevételek természetes okoknál fogva kisebbek, a város bevételei nem fedezik a költségvetési kiadásokat, igen természetes azonban, hogy az év másik részében, amidőn az adófizetési negyedkor és a nagyobb bérleti őszszegek esedékességekor M város pénztárába nagyobb őszszeg folyik be, ezek a hiányok pótoltatnak. Ugy gondolom, hogy mindnyájan tanújelét adtuk, kik a város ügyeit vezettük és annak intézéséhez némi közünk van, hogy mennyire erős kezekkel fogjuk a Te szerinted elragadni készülő paripákat, akkor, amidőn a Speyer-kölcsönt minden feltöbb nyomás dacára sem vettük fel. Én természetes dolognak tartom, hogy ezt Te egyáltalában nem veszed figyelembe. Mindezek alapján tisztelettel kérlek igen tisztelt Barátom, ne féltsd Te a város gazdálkodását. Hidd el, hogy mindnyájan, kik felelősséggel tartozunk, nagy körültekintéssel gondo" san és óvatosan járunk el. Ellenben engedd meg, hogy arra kérjelek, hogy ha kizárólag a város és a polgárság érdeke van lelkedhez hozzáfűzve, minden más utógondolat nélkül, ugy a városi ügyekben fordulj hozzánk teljes bizalommal és mi minden kérdésedre teljes felvilágosítást fogunk nyújtani. A legjobban pedig azt szeretném, ha Te ezen ügyekkel nemcsak kizárólag a sajtó nyilvánosságában foglalkoznál, hanem eljönnél elsősorban azokra a bizottsági ,ü lésekre, amelyeknek tagja vagy s eljönnél a város közgyűléseire is és ott hallatnád kritikáidat. Ugy ismerem a város közgyűlésének és tanácsának mentalitását, hogy a jogos, ésszerű kritikát mindig szívesen veszi, azt meg is hallgatja és elhatározására nem egyszer befolyással vannak azon közgyűlési és bizottsági tagok, kik a város ügyeivel meleg szeretettel foglalkoznak. Cikkeddel kapcsolatban még igen-igen sok városi dologgal foglalkozhatnék. Félek azonban, hogy ezen nyilt levelem igy is igen hosszú és nem vagyok benne biztos, hogy a Főszerkesztésed alatt lap hajlandó lenne nekem annyi térfogatot rendelkezésemre bocsátani, mint amilyet az elmúlt napokban a Ferlicska-féle ház megvétele tárgyában a felebbezés leközlésére nyújtott. Hidd el nekem, igen tisztelt Barátom, hogy olyan hírlapi cikkekkel, amelyekben a tárgy teljes ismerete nincs meg, nem szolgálhatjuk a köz igazi érdekét. Nyíregyházán, 1929. március hé. Igaz tisztelő Bencs Kálmán Mi volt egyik legsúlyosabb oka^ a trianoni tragédiának? Érdekes szemelvények a külföldi földrajzkönyvek magyarországi adataiból — Több olasz országi földrajz szerint Bndát Pesttel még ma is csak egy hid köti össze — A csehek szerint Magyarországon az analfabéták száma még mindig meghaladja az 59 százalékot (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kétségtelenül megállapított szomorú valóság, hogy a trianoni tragédiának, a magyar föld szétdarabolásának egyik legsúlyosabb oka az volt, hogy a külföld nem ismerte hazánkat. Ellenségeinknek hosszú évtizedeken keresztül gondjuk volt arra, hogy Magyarországot vagy egyszerűen elsikkasszák Európa térképéről, vagy pedig olyan hamis adatokat csempésszenek be a külföldi államok földrajz könyveibe, amelyek egyenesen országún!; pusztulását célozták. Sajnos, az aknamunk asikerült és a félrevezetett nagyhatalmak csak akkor eszméltek r ásulyos tévedésükre, amikor már kimondták Trianonban a Föld legigazságtalanabb ítéletét. A végzetes lecke — elég későre — minket is felriasztott közömbösségünkből és ma már világszerte folyik a felvilágosító munka. Hogy erre a hazafiúi munkára milyen nagy szükség van és menynyire össze kell fognia minden magyar embernek, hogy a magyar igazságot diadalra juttassa, legyen elég néhány példát bemutatnom azokból a magyarországi vonatkozású vaskos tévedésekből, vagy jobban mondva hihetetlen tájékozatlanságot és nagyon sok esetben rosszindulatot kisugárzó adatokból, amelyek a külföldi földrajz könyvekben még ma is valósággal hemzsegnek. A szemelvényeket Dezső Lipót kir. tanfelügyelőnek most megjelent eredeti gyűjteményéből idézem. Dezső tanfelügyelő, aki eszperantista, állandó összeköttetésben áll nemcsak az európai, hanem a tengerentúli eszperantistákkal is s mint a magyar igazság lelkes hirdetője, idáig is felbecsülhetetlen szolgálatokat tett ügyünknek. Szemelvények földrajzokból. az angol Egyik angol földrajz a régi Magyarországról többek között a következőket mondja: «A régi Magyarország valóban földrajzi egységet alkotott, de különös keveréke volt a népeknek. Egyes vidékeken kizárólag magyarok vagy szerbek laktak, más vidéken azonban a nemzetiségek összekeveredtek. Az összes népességből a magyarok vol tak legtöbben, de nem voltak anynyira, mint a többiek együttvéve. A többség az önállóságot követelte az osztrákoktól, de az önállóság helyett a magyarok uralmát kapták meg. Ez nem tetszett sem a szlovákoknak, sem a többieknek. A magyarok mindent elkövettek, hogy a nemzetiségeket megmagyarositsák. Ez a politika, miként az várható volt, még nagyobb elhatározással késztette az alárendelt népeket arra, hogy álláspontjuk mellett kitartsanak és ez volt a főoka annak, hogy Magyarország a háború után oly könnyen felbomlott.)) A magyar társadalmi életről egyik helyen ezeket olvashatjuk: «A magyarok manapság feudalisztikusszerü társadalmi rendszerben élnek. Az arisztokraták a szereplő osztály, ők birtokolják a földet. A lakosság többi része parasztok és juhászok, akiknek sorsuk valamivel jobb, mint a jobbágyoké. Sok nemesi család több száz évre visszamenőleg tudja családját visszavezetni; büszkék a születésükre, s ezért fölényesen viselkednek nemcsak az alárendeltjeikkel, hanem a a szegényebb honfitársaikkal szemben is. Ebből keletkezett az 1918-1 forradalom, amelynek; ugyan nem volt eredménye, de mégis kissé könnyített a parasztságon.)) Az oláh megszállásról ezt írja: «Az 1918. évi összeomlás után a román hadsereg bevonult Magyarországba és kétségtelen, hogy a magyarokkal nyersen bántak. A valóság az, hogy a románok megbüntették a magyarokat a németek és osztrákok büneiért.» Mit irnak rólunk a francia földrajz könyvek A magyar lakosságot és városokat egyik francia földrajz könyv a következőképen jellemzi: «Amai magyarok életmódjában mintegy emlékképen fellelhetők még a régi nomád szokások. A magyarok tanyákon és mezővárosokban élnek. A városok legnagyobb része nem egyéb, mint az utak, utcák szélén épített házak nagy tömege, ahol az ut< ájTon, utakon a csorda sétál. Egxes községek több mértföldnyi hosszúsággal bírnak. Ezek a városok nem egyebek, mint az Alföld főbb mezőgazdasági piacai. Ilyenek «Toh.r, «Szegedin» és «Débr.ícin.» Egyedüli város, amely méltó erre a névre: Budapest. Buda, vagy Ofen régi, megerősített város, amely a folyó jobb partján büszke dombot vesz körül.® Erdély elszakitását természetesnek találja: «A hegyekben és bányákban gazdag Erdélyt elvették s Romániához csatolták, ami természetes is, mert Erdélyt románok lakják. Ez a románok eredeti birtoka. A románok először Erdélyt foglalták el és csak azután ereszkedtek le a dunai síkságra. Először hegyi pásztorok voltak és csak azután kezdtek mezőgazdasággal is foglalkozni.)) Több olaszországi földrajz szerint Pestet Budával még ma is csak egy híd köti össze Az olaszországi Eugino Combaféle és a Cornels Colamonico-félc földrajzok szerint Magyarország köztársaság és Budapesten ma is csak egy híd és muzeum van. Egyik olasz középiskolai földrajzi olvasókönyv a magyar nép életéről a következőkben számol be: «Magyarországon a betyár romanticizmusnak ugyan végt lett, di a magyar paraszt életéből nem tünt el végleg. Nappal a magyar paraszt műveli a földet, este azonbaa lovára, vagy kasos szekerére ül, fegyvereit magához veszi s bajtársaival zsákmányra indul.» ^Magyarország néhány megyéjében egy, vagy két éven keresztü majd mindig haditörvényszék működik. A nép durvasága és vadsága az iskolai nevelés hiányának tulajdonitható. A községek szétszórtak, sárosak, ugy hogy csak néhány gyermek járhat az iskolába, a többit az utca sarában hagyják. 1 7— 70000 lakossal biró községei, városai varrnak, egy-két rossz iskolával. A tanköteles gyermekeknek majdnem fele minden tanítás nélkül marad. A tanítók nem törődnek hivatásukkal s az ifjúság ezért nem tud tanulni.» » Atársadalmi életről Budapestéi s néhány más várost kivéve, alig lehet beszélni. A magyarok társadalmi érintkezése abban merül ki, hogy a korcsmákban a zuglapokból merített s rosszul emésztett politikával foglalkoznak.)) MT HAZAT a Diadal legközelebbi eseménye