Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-22 / 68. szám

6 mm 16 JMYÍRYIDÉK. 1929. március 17. Az ibrányi Önkéntes 'iüzoltó Egyesület szabadság ünnepe Ibrányi tudositónk irja: A márciusi nap pompázó sugarával aranyozta be a szabadsághősök mulfcjára emlékeztető napot március tizenötödikét.... Diszbeöltözött magyarok mennek-j önnek az utcán s szemükből a mult dicsőségének képzelete, a felhős jeJen s a ködbe lebegő jövő tükröződik vissza.... Érezte, tudta mindenki, hogy közös a nagy ünnep. A szalmafödeles kicsi magyar házikókon büszkén emelkednek ki a nemzeti zászlók s arannyal diszitett rojtjaik dacosan remegnek meg a lágy, tavaszi szellőtől... Tükrös csizmás leventék szorgoskodása élénkítette a máskor oly csendes, szürke utcákat. A közösen rendezett ünnepet, az Önk. Tűzoltó Egyesület műkedvelő előadása zárta be. A Tűzoltó Egyesület agilis parancsnoka Kopács Ferenc egy igen kedves, hazafias és aktuális színmüvet és egy háromfelvonásos népszínművet tanított be válogatott szereplőkkel. Az első »Március tizenöt«« c., amelyben az öreg honvéd szerepét Szász Dezső alakította kitűnő készültséggel, majd ebben a darabban is, valamint a következő ben is a legjobban, a leghatásosabban alakított Szász Emmus, aki mint az öreg honvéd unokája, megkapó kedvességgel játszotta a fiatal, lelkesedni tudó, magyar leányt, majd a másik darabban éppen ellenkezőleg, páratlan ügyesen adta a csipősnyelvü özv. Csortiné. Igaz a közönség sem maradt adós, mert a legtöbb ajándékot ő kapta. Méltó partnere volt a Fekete Sándor fia szereplője, aki határozott fellépésével, kitűnő hangsúlyozásával, csengő hangjával határozott színpadi ügyességével a babérnak másik ágát méltóan el is vitte... Nagyon sok volna, minden szereplőnek a kiválóságait felsorolni, de meg kell említenünk Puskás Lenkét, Bakosy Pált, Szanyi Jánost és Józsefet, Puskás Lidit, azonkívül a cigányokat Szász Dezsőt, Kovács Ferencet, Tar Sándort, Bodnár Györgyöt, Puskás Bertit, Tamást és Pivarnyik Andrást. A mellékszereplők közül Szanyi Lajos, mint Peti, és Szanyi Tíéla, mint Jancsi szolga tűntek ki ügyességükkel. Az előadás oly jól sikerült, hogv mégegyszer meg kellett ismételni 17-én. Bevétel cca. 180 P. Az előadásban előforduló nótákat kisérte, valamint a szünetekben hangulatos nótákkal a Tűzoltó Egyesület zenekara szórakoztatta a közönséget. Ezzel fejeződött be a március 15-ikCs a hatásos daraboktól áthatva távoztak az igaz magyarok, bizva abban, hogy nemsokára megérkezik a régi nagy ünnep, amikor több magyar zászlót lenget a szél, nemcsak itt, hanem ott is, ahol most temetik a magyar szót.... — Húsvéti képeslevelezőlapok legnagyobb választékban az Ujságboltban kaphatók. Teasütemények és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján p ót a n y a g m e n te sen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. ^ ^•TELEFONSZÁMA 13. Magyaros fellep lesz a nyíregyházi kézmű és a háziipar! kiállítás (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Kiosz nyíregyházi csoportja au gusztus hóban a Kossuth Lajos reálgimnázium tantermeiben és tornacsarnokában és udvarán nagyszabású kézmű és háziipari kiállítást rendez, amely iránt Nyíregyháza iparosainak körében máris sokat ígérő érdeklődés mutatkozik. A kiállítás védnökei Kállay Miklós dr. főispán, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, képviselő, országos elnök lesznek, a tiszteletbeli elnöki tiszt séget pedig Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. ! kormányfőtanácsos, polgármes" ter, Illés Andor kir. törvényszéki elnök, dr. Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgató és Sikorszky István iparkerületi főfelügyelő vállalták. A kiállításon résztvehet minden szabolcsi iparos. A kiállításon való részvételt május hó 1 ig kell bejelenteni a Kiosz székházában (Bocskai u. 11.) A kiállítás rendezősége arra kéri a résztvenni óhajtó iparosokat, hogy beküldött tárgyaikon lehetőleg a magyar szellemet tükröző magyaros motívumokat alkalmazzák. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek é& egyéb megszívlelendő apróságok lég néhány szó a sóstói sziget ügyhöz A következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel kérem, hogy alábbi soraimat közölni szíveskedjék. A »Nyirvidék« f. hó 17-iki számában »Válasz a sóstói tündérsziget sürgetőjének« cim alatt Turista aláírással megjelent cikkre viszontválaszként legyen szabad megemlítenem, hog"' ezen eszmecserénkre okot szolgáltatott előző soraimban (amint az abból látható is) a fősúlyt a szigetecske leendő rendbehozatalára fektettem és csak soraim végén mellesleg jegyeztem meg, hogy a hely rendbehozatala után ott talán a turisták által tervezett centennáriumi diszpad és meteorológiai tornyocska is elhelyezhető volna. Ezen megjegyzésemet abban a reményben tettem, hogy a sóstót és (rendbehozatala után) a szép szigetet tavasztól őszig látogató nagyszámú közönség bennük gyönyörködhetik, illetve azoknak ott is hasznát vehetné. Mivel azonban a sziget rendezése és forgalomnak átadása még a jövő kérdése a diszpadot és tornyocskát ha azok elhelyezése már aktuális az alapítók természetesen oda helyezik, ahova ez idő szerint a legcélszerűbbnek látják. Mint emlitém, soraimnak főcélja volt az illetékesek nagybecsű figyelmét felhívni a szigetecske leendő rendbehozatalára, hogy annak megtörténtével megszűnhessen a Sóstó legnagyobb szépséghibája. Mert, hogy a sziget egy még igénybe nem tett java a városnak az tény. Az egy még hasznát nem vett érték, mint az arany a földben vagy az igaz gyöngy a tenger fenekén, amelyek csak a felszínre hozatal után válnak valóban értékessé. A cikkiró Turista ur jó Ízléssel elgondolva várszerű kastélyt, vagy más hasonló monumentális építményt szeretne a szigeten látni. Bizony gyönyörű volna. Olyasmire én is gondoltam, sőt arra is gondoltam, hogy ha a sziget saját tulajdonom volna és gazdag ember volnék, ugy első kötelességemnek tartanám oda egy szép kastélyt épit tetni, hogy tényleg az legyen a nyírség legszebb helye. Sajnos ez csak ábránd. Ismerve a »Nyírvidék« közleményeiből városunknak különösen jelenlegi nehéz helyzetét, óriási anyagi befektetést igénylő nagy terveit, a sziget rendezését illetőleg, valami sok pénzbe kerülő dolgokról szándékosan említést sem tettem. A szigetnek Ízléses parkírozása azonban nagyobb anyagi áldozatot nem igényelhet, mert az véleményem szerint a város házi kertészeteiből is megvalósítható. Már pedig ha egyelőre csak a parkírozás foganatosíttatnék is, a szigetecskén sétálgatva már a szebbnél-szebb virágokban és bokrokban gyönyörködhetnénk és elérnénk célunk egy részét. A helyet érdemessé tennénk a tündérsziget elnevezésre és képessé a szép Sóstógyógyfürdő vonzóerejének növelésére. Annak további fejlesztése pedig fokozatosan később is eszközölhette volna. Kemecse, 1929 március 17-én. Kiváló tisztelettel: Kováts Gusztáv. Szabadságünnep a virányostanyai iskolában Virányosi tudósítónk irja: Március idusának nyolcvanegyedik évfordulóját a közönség nagy érdeklődése mellett igen szép ünnepség keretében ülte meg a virányostanyai iskola. A Hiszekegy elmondása után, Wolf ram Mátyás tanitó lendületes, magas szárnyalású beszédében, hazafiúi szeretettől áthatva, elragadó lelkesedéssel méltatta a ] márciusi nagy napnak jelentőségét. A közönség mindvégig a legnagyobb figyelemmel és lelkes helyesléssel hallgatta azokat a bátor, eredeti és megvalósításra méltó mély gondolatokat, amelyeket Wolfram Mátyás tanitó a keresztény erők összefogásáról kitűnő beszéd keretébeng eléjük tárt. Utána az iskola tanulói szebbnél-szebb irredenta verseket szavaltak, majd pedig elénekelték a » Himnuszt és néhány Kossuth ! nótát. [ Ezután Jármy József itteni • gazdatiszt ünnepélyzáró beszédet mondott. Elsősorban is a tanítónak fejezte ki elismerését azon nagy munkájáért, mellyel — az iskolának alig kétéves fennállása óta -— a gyermekeket ily szép eredménnyel nevelte. Majdpedig gyönyörű és szivhezszóló beszédében kifejti, hogy a márciusi szép napok emlékeinek minden igaz magyar ember leikében izzó lángként kell lobognia. A magyar Golgothajárás fájdalmairól beszélve megható módon, igaz magyar szivének minden keserűségével siratja vissza az elrabolt területeket és kéri a Magyarok Istenét, szüntesse meg szenvedéseinket és régi nagy Hazánkat adja vissza nékünk. A mé y hatást keltő beszéd után a Szózat eléneklésével az ünnepély véget ért. A közönség hazafias érzésében megerősödve távozott a valóban szép ünnepély színhelyéről. Eltörölték a sajátfözésü pálinkák után a forgalmi adót A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben a saját termelésű törköly, seprő és gyümölcsből főzött pálinkák után járó forgalmiadót eltörli, ha azokat nem nyílt üzletekben árusítják. A másoktól vett pálinkák után a forgalmiadót meg kell fizetni. Értesítés. 1570—3 Szíves tudomására ho?zu'i azon igen tisztelt feleinknek, akik ezideig a STEAUA itteni kirendeltségével állottak összeköttetésben, hogy a nevezett r.-t, nyíregyházi telep ét e hó 18 án véglegesen á vettük. A jövőben a STEáUA árakban 3 rendelések felvételére kizárólag kirendeltségünk van jogosítva Magyar Mezegazdák Szövetkezete Szabolcsvármegyei Kirendeltsége. Telafoa : 49. Telap telefonszáma: 485. Hány tagja van a Nemzeti Munkavédelemnek Szabolcsban? A Kiosz nyíregyházi csoportja tegnap este érlekezletet tartott, fmelyet Huray János elnök nyitott meg és amelyeo Putnoky István ny. ezredes, a Szabolcsi Nemzeti Munkavédelmi Hivatal lelkes és agilis vezetője nagyhatású beszéd keretében ismertette a nemzeti munkavédelem jelentőségét. Hangsúlyozta, sogy a munkavéde'em pártokon felül álló segítő szerve az egészséges társadalomnak és az a célja, hogv a közüzemeket veszélyeztető általános sztrájkok esetén felvonultassa segitő osztagait, amelyek biztosítják a békés munka folytonosságát. Szabolcsban 9 körzete van a Nemzeti Munkavédelemnek és ebben 0 9 körzetben, továbbá a 95 alkőrzetben 4668 készséges, lelkes tag, áll a munkavédelem rendelkezésére. Huray János elnök köszönete és Smiják István és Es:ók Károly felszólalása után véget ért a nagy érdeklődéssel fogadott előadás.