Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-03 / 52. szám

Mtedeattt kaptától . OHM. ^ Tem«lí s TeJuSvatkueH KSspo^ Bt%Ht, U, U«rU>7 Mlklís-at 11* 121 bolása után közel jövőben nagy pénzügyi enyhülés be­következhessék. Különösen nem pedig azért, mert csekély közgazdasági tudásom azt súgja, hogy a kihelyezendő tőke kizárólag csak Amerika kezében van és mindaddig, mig ez a tőke betétként otthon is 4—5 o/ 0-ért kamatoztatható, nem fog átjönni Európába azonos föltételek mel­lett elhelyezkedést keresni. Az a kis közgazdasági érzékem azt is súgja, hogy ez az amerikai tőke, ha átjön a nagy Óceánon legelőször is a hozzá közelebb fek­vő nyugati tőkeerős nagy és győztes államokban keres elhelyezkedést. Azt hiszem, ha az amerikai tőké­nek európai útját egy grafikon­nal jelölnék meg, ugy azt kellene lát nunk, hogy a nyugati államok ol­csóbban kapnak pénzt, mint a tőke elindulási helyétől számítva a te­rületileg távolabb fekvő államok. Nagyon természetes, hogy a tő­ke elhelyezkedését az is erősen befolyásolja, hogy mely állam tar­tozik a világháború győztes cso­portjába. Meddig kell várnunk tehát vé­leményed szerint ezen két égető probléma megoldására? Hiszen a városunkban csak az elmúlt évben két három emeletes bérház épült s kérdem tőled igen tisztelt Barátom, hogy vájjon víz­vezeték és csatornázás nélkül, — bármily áldozatot is meghoztak ezen építtetők, elérték-e a teljes higéniát? Mit fogunk csinálni ak­kor, ha az építkezési kedv az adó­kedvezmények révén még nagyobb lendületet fog venni városunkban. Időszerűtlennek tartod a Ko­rona épület mellett levő telek­nek megszerzését. Véleményünk itt is homlok­egyenest ellenkezik. Nézetem szerint a város óriási hibát követett el, mikor ezt az épületet nem vásárolta meg az előző telektulajdonostól néhai Ferlicska Rudolftól, jó lehet az előző telektulajdonos városa iránti szeretetből ugyanazon vételáron felajánlotta a telket a városnak, amelyért a város nemleges vá­lasza után néhány órára a jelen­legi telektulajdonosnak eladta. Eső után késő a köpönyeg. — Keserűen bánta meg a város ezt az elhatározását. Azt veted a szemünkre, hogy ezen telekvételi ügyet dobra ütöt­tük. Ebben sincs igazad. Nyíregyháza város tanácsa ré­gen tudta és látta, hogy e te­lekre a városnak, akár a Korona­szálló kibővítése, akár más fon­tos közcélok szempontjából a jö­vőben szüksége lesz. És hogy a város ne legyen teljesen kiszolgál­tatva a telektulajdonosnak, oly ja­vaslattal fordult a közgyűléshez, hogy a telken keresztül a Kos­suth Lajos-tér és Bencs László tér összeköttetése céljából tervez­zen egy uj utcát. A város köz­gyűlése ezt elhatározta s miután é a városnak ezen határozata jog­I erőre emelkedett, a szabályozási terv alapján megnyílt a telekre nézve a bírói kisajátítási jogunk. Hogy pedig ezt mennyire nem ütöttük dobra, a legjobban igazolja az, hogy az utcanyi­tásra vonatkozó határozatot maga a telek tulajdonosa is csak akkor tudta meg, midőn ez jogerőssé vált. — Föltétlenül elfogadom azon több oldalról elhangzott állítást, hogy a telket kisajátítás utján kellett volna megszereznünk, már csak azért is, mert a kisajátítási eljárás utján meg­állapított vételár a közönségben nagyobb megnyugvást váltott vol­na ki . Hogy mindamellett a város képviselőtestülete és tanácsa nem a bírói kisajátítás, hanem a sza­badkézből való megvásárlás meL lett döntött, annak magyarázatát az alábbiakban adom meg: A város kisajátítási joga ezen telekre vonatkozólag a város szabályozási tervén alapszik. Az uj utca vonalának vezetését a város közgyűlése akként határoz­ta el, hogy az utca esetleges megnyitása után annak mindkét oldalán az építési szabályrende­let intézkedéseinek figyelembe vé­tele mellett építkezésre alkalmat­lan terület ne maradjon, mert el­lenkező esetben nézetem szerint a telektulajdonos helyezkedhetett volna arra az álláspontra is, hogy az utca megnyitásához szükséges területet hajlandó a városnak in­gyen ,vagy igen méltányos áron átengedni, amely esetben az utca két oldalán megmaradó és építés­re alkalmas területet pedig ma­gának tartja vissza. Ennek termé­szetes következménye az lett vol­na, hogy a város létesít egy uj utcát, ellátja a drága közmüvek­kel s ennek hasznát egész terje­delmében az élvezi, kinek a tulaj­donában marad az utca két olda­lán visszamaradt és építésre al­kalmas telek. Elsősorban tehát ezt kellett megakadályoznunk és ez si­került is, mert az uj utca vezeté­sével ezen célunkat elértük. Ha birői eljárás utján szerzi meg a város a telket, iugy a szabályozási terven feltünte­tett és a város közgyűlése által jogerősen elhatározott utcaveze­tést csakis ott létesíthette volna a város, ahol az tervezve van. — Ennek természetes következménye az, hogy az észak felé megmaradó telekrész építésre nem lévén al­kalmas, az építkezési szabályren­delet 3. szakasza alapján azt a szomszédos telektulajdonos telké­BILLIE DOVE A „Sárg* liliom* fő*í*r pí$j« a«ha n«m volt hódítóbb, stoha nem játsittt aaebb gstrepet, mint a RabSiíkja vásárban. Partnert Gilbert Roland. Eet a filmat minden­kinek látnia iell arerdán—aaütörtöfcön ae Ápo lóban. AFOLLO Szombaton Vasárnap BfiRBflROK (AZ UTOLSÓ ERÓD) Tíz fejeset négy világesavargoról, a sivatagról és a níról. Irta éa rendezte : Kurt Bernhafdt. — Szereposztás : Ltblaiic iraagy . . Rollt Normtin Lenszky kapitány . . Albert SteiBrSck Yvoanc Mária Paadler A haramia .... Htiaric* Q«»rgc gyar«ati katonagég, arabok, kalandorok és a burleszk tnűsor. Hétfőn Szenzáció 2 Szenzáció Kedden ÉDES, JÖ SZERELE • « Történet a csókról, az ifjúságról óa a aportról 8 felv. 1929. március 3. MSBEB Egy görl szeretni regénye 8 felronásban Előadasok kezdete : vasarnap 3, 5. 7 és 9, hetköensp 5, 7 «a 9 orakor hez kellett volna csatolni, ki azt a megállapított kisajátítási ároa köteles lett volna megvásárolni, amire ugy tudom, hogy az illető telektulajdonos nagy hajlandó­ságot is mutatott volna. Igy elértük volna azt, hogy nagy költséggel nyitunk egy uj utcát s az ebből eredő hasznot 50 százalékig a szom­szédos telektulajdonos irja a maga javára és előnyére. Ha azonban a város e telket szabadkézből veszi meg, ugy az utcavezetés tekintetében korláto­zásnak nincs kitéve és teljes sza­bad elhatározásától függ, hogy az uj utcát mely irányban vezeti. — Ekként a telket ugy használhat­ja ki, amint az jövedelmezőségi szempontból a legelőnyösebb. Ezek voltak azok az indokok, melyek mjattfa város nem vette igénybe a bírói kisajá­títást, bár tudta azt, hogy a teíek vételárát esetleg 20— 30.000 pengővet tulfizeti. A szabadkézből való vételből ere­dő előnyökért szívesen meghozta ezen áldozatot. Most már a nyilvánosság elé hozhatom, hogy mielőtt a város a telek vételére vonatkozólag a tulajdonossal az egyezkedési el­járást megkezdette volna, hozzá­értő s^kértőkből összeállított két különböző bizottsággal ezen há­zasbelsőséget megbecsültette s az egyik becslőcsoport a há­zasbeisőség értékét 320.000 pengőre, a másik csoport pe­dig 370.000 pengőre becsülte. Hogy ezen becsléseknek erős reali­tásuk volt, azt a következő szám­adatok igazolják: Az ingatlan 1929. évi nyersbér­jövedelme 33.280 P, mely után az 1929. évre a kivetett közteher 12.653 pengő 76 fillér. Ez levo­násba hozva a nyers bérjövedelem­ből marad az épület tiszta jövedel­me: 20.626 P 24 fillér. Vagyonadó kivetés szempontjá­ból az ingatlan értéke a pénzügy­miniszteri rendelet szerint a nyers­bérösszeg tizenegyszeresében álla­pítandó meg, vagyis ezen rende­let szerint ezen házasbelsfiség a vagyon­adó kivetés szempontjából 366.080 pengő értékkel bir. Igen tisztelt Barátom! Igen jól tudod, hogy a városnak a Nyír­egyházi Kaszinó Egyesülettel szem­ben kötelezettségei vannak. Ha a város ezen kötelezettségé­nek akként akar eleget tenni, hogy a Kaszinó Egyesületet a jelenlegi épületének átalakításával helyezi el, ugy a város mindaddig, mig ezen a telken egy monumentálisabb épü­letet nem emel, ezen házasbelSő­ségnek igen csekély hasznát látja. Ha azonban a Kaszinó Egyesület helyiségeit a kibővitendő Korona épületében helyezi el, ugy szerző­déses kötelezettségének eleget telt, a Zrínyi Ilona-utcán lévő s most már teíekkönyvileg is a város tu­lajdonát képező s jelenleg a Ka­szinó helyiségek elhelyezésére szol­gáló épület megkötöttségétől föl­szabadul és Járványos betejségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és belek rendes működésére. Emésztési zavaroknál éhgyomorra fél pohár langyos SCHMIDTHAUER Igmándi helyett ne fogadjon el mást 1E£3ES S SS HlTT¥"IZ gyorsan és biztosan eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket, miáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét

Next

/
Thumbnails
Contents