Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-22 / 68. szám

10 á tettek jmezejéo | A kormány tudvalevőleg a külkereskedelmi mérleg javítására és a kivitel fokozására ipari és mezőgazdasági exportintézetet létesített, amelyek működésűket már meg is kezdték. A kereskedelmi és a földmivelésügyi minisztérium költségvetése már fel is tünteti azokat az összegeket, amelyeket erre a célra előirányoztak. A földmivelésügyi minisztérium a Mezőgazdasági Termény- és Termékforgalmi Intézet költségeire 380 ezer pengőt fordít s a kereskedelemügyi minisztérium a Külkereskedelmi Intézet támogatására 400 ezer pengőt vehet igénybe. Tehát közel 800 ezer pengő áll a magyar export fejlesztésének rendelkezésére. Ennek a tagadhatatlanul nem lekicsinylendő summának költségvetési beállítása minden reményünk szerint nagy mértékben segíteni fog közgazdasági állapotainkon. Elsősorban külkereskedelmi mérlegünk passzivitását lesz hivatott kedvezőbb mederbe terelni. Ezen a téren tekintve az elmúlt esztendő 24 millió pengős növekedését nem lekicsinylendő fel adatok hárulnak azokra az intézményekre, amelyek most már kellő anyagi erővel rendelkezve, hivatottak lesznek nehéz momentumokat eliminálni. Legutóbb, amikor a pénzügyminiszter beterjesztette a Ház elé a költségvetést, ismertette azokat a tüneteket, amelyek a külkereskedelmi mérleg passzivitásával együtt jártak. Korántsem lehet kedvező jelenségnek feltüntetni egyetlen ország közgadasági életében sem azt, ha mérlege paszszivitást mutat, mégsem szabad túlságos pesszimizmussal megitélm helyzetünket, mert megállapítható, hogy például ipari behozatalunk bizonyos arányszámban csökkent s bár növekedett a nyersanyagok behozatala, de ily mértékű emelkedést mutatott az ipari kivitelünk is. Vigasztaló momentum az is, hogy erősen emelkedtek azok a behozatali cikkek, amelyek beruházási jellegűek. Mindezek ellenére a kor manynak mélyrehatólag foglalkoznia kell a passzív mérleg kiküszöbölésével. Erre a célra állította fel az exportintézeteket, amelyekre ugy az ipari, mint mezőgazdasági vonatkozásban igen nagy feladatok hárulnak. A mezőgazdaság terén különösen állat és gabona kivitelünket kell ugy megszervezni, htogy a termelés fázisán kezdve a külföld igényeit kielégíthessük, mert ez a szisztéma ma legcélravezetőbb közgazdasági állapotaink konszolidálására. A kormány a gabonakivitel előmozdítására minden lehetőt elkövet. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni azt, hogy a siker tulajdonképpen a termelők kezében van, akiknek számolniok kell azzal a nagy konkurrenciával, amelyik megnyilatkozik nemcsak a kanadai, amerikai és ausztráliai gabonával kapcsolatban, hanem azzal a momentán beteges tünettel is, hogy Európaszerte olyan kurzus mutatkozik, hogy gabonatermésre nem alkalmas országok is favorizálják a mezőgazdaságot a behozatal leküz désére. Ma már nem az a magyar mezőgazdaság jelszava, hogy kvantumra dolgozva csupán métermázsával mérje a termelés előrehaladását, hanem a minőségi kérdésekre is figyelemmel kell lennie. A kormány a gabonakisérleti állomás felállításával s a vetőmagtisztitásával megfelelő intézeteket létesített abból a célból, hogy a magyar gazdaközönség minél gyorsabb tempóban térjen át standard buza előállítására, mert csak ezéltal tudjuk kielégíteni a külföld JsÍYÍRYIDÉK. 1929. március 22 igényeit. Nagy örömmel látjuk, hogy azok a tervek, amelyeket a kormány az export megszervezésével kapcsolatban felvetett, ma már gyakorlati megvalósítást nyertek, figyelmeztetnünk kell azonban a magyar agrártársadalmat, J hogy ezzel még nincsen minden elintézve, mert a kivitel kérdése, rajta dől el, mert hiába fordit a kormány súlyos milliókat intézetek felállítására, ha a magyar gazda csökönyösen ragaszkodik a régi termelési rendhez s az export intezetek továbbra is azokkal a magyar terményekkel lesznek kény telenek megjelenni a külföld piacain, amelyek a terményeknek minőségbeli sokfélesége miatt vevőre nem találnak. Magyarország ne a koporsói, hanem a bölcsők országa legyen - mondotta Huszár Károly a Bzociális Misszió Társulat \mm (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szociális Missziótársulat kérésére Huszár Károly volt miniszterelnök, a Társadalombiztosító Intézet elnöke tegnap délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében előadást tartott a legaktuálisabb magyar problémáról, a családi élet kereteinek döbbenetes meglazulásáról, az egyke nemzetet sorvasztó pusztításáról. Az előadás iránt az egész várost átfogó nagy érdeklődés mutatkozott. Délután fél 6 órára zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme előkelő érdeklődőkkel. Ott láttuk egyházi életünk reprenzentánsait, Miklósy István g. kath. püspököt, Bányay Jenő pápai prelátus, nagyprépostot, Ruttkay Gyula, Melles Géza, Mihalovich Sándor kanonokokat, Énekes János prelátus kanonokot, a Szociális Missziótársulat egyházi tanácsadóját, Bartók Jenő dr. ref. lelkészt, a hadsereg tisztjeit, élükön Deschán Benő tábornok állomásparancsnokkal, a nőegyletek elnökeit, élükön dr. Bencs Kálmánnéval, a hatóságok, egyesületek, intézmények vezetőit, a vármegye, a város tisztikarát. Az elnöki emelvényen Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő, Déschán Benő tábornok, Mikecz István alispán, Kállay Miklós dr. főispán, Huszár Károly volt miniszterelnök, Kállay Miklósné a Szociális Missziótársulat elnöknője, Miklósy István g. kath. püspök, Énekes János prelátus, Klekner Károly dr. igazgató főorvos, báró Buttler Sándorné, Szohor Pál főjegyző, h. polgármester helyezkedtek el. A karzaton a róm. kath. vegyeskar Jakab József vezetésével a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd Énekes János prelátus, a Missziótársulat egyházi tanácsadója emelkedett szólásra és a következőket mondotta: Énekes prelátus üdvözli Huszár Károlyt Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudjuk, hogy az emberiség és fajunk fennmaradása a jövő generációtól, a gyermek sorsától függ. Ezt a sorsot többféle tényező dönti el: a szülők vére, tiszta erkölcse, az életkörülmények, lakás, élelem, táplálkozás, ruha, társadalmi berendezkedés, higiénia és MINDEN JEGY ELKELT TÁBLÁVAL TALÁLJA MAGÁT SZEMBE, HA NEM VÁLTJA MEG ELŐRE JEGYÉT A VOLGA... VOLGA ELŐADÁSÁHOZ AZ APOLLÓBA. Csütörtöktől—vasárnapig A viiág legnagyobb filmalkotásai VOLGA... VOLGA Filmrész 2 részben, 14 felv. ,,Saljapin" eszméje nyomán fílmte irta és rendízie: W. Turjanszky a „Strogoff Mihály" film világhírű alkotója. Magyar szövegét irta : Siklóssy Iváu. Főszereplők: Stenka Rasin . . Adalbert Schlettow A hercegnő . Lillán Hall Davis Hadzsi Mahmud . Rudolph Klein Rogge Vaszka .... Boris de Faz« Kukubenko George Seroff 2 szenzációs dalbetét. Kisérő film nincs, kérünk pontos megjelenést. J egyelő jegyzés egész nap. „Volna" előadások: hétköznapokon 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor sok más tényező. A szerencsétlen világháború és a ránkmért átkos, erőszakos béke megrendítette a mi fajunk, nemzetünk jövendőjét, veszélyezteti a jövő generáció létét. Tudósok, politikusok foglalkoztak ezzel a kérdéssel és kitűnt, hogy a jövőt a faj ellenálló képességét nemcsak a most felsorolt körülmények biztosítják, hanem mint Huszár Károly őexcellenciája a Felsőházban mirvt szózatot hangoztatta, nemcsak a betegségek, a tuberkulózis, az alkoholizmus, nemcsak a ragályos betegségek veszélyeztetik a faj ellenálló képességét,' hanem Tiagy mértékben a születések elmaradása is. Huszár Károly őexcellenciája a jövőt rendítő baj ellen nemcsak jelenlegi állásában, a Társadalombiztosító Intézet elnöki tisztében gyakorlati téren küzd, hanem igyekszik a baj orvoslásán és a legfőbb orvosságot a családi élet megszentelésében, szeplőtelenségében ismerte fel. Ezeket a kérdéseket sokan tanulmányozták Magyarországon és most abban a sze rencsében részesülhetünk, hogy a kutatók legkiválóbbját hallhatjuk. Hálás köszönettel üdvözlöm őexcellenciáját, hogy szives volt megjelenni közöttünk és köszönetet mondok a szép számban megjelent közönségnek is. Haszár Károly a család intézményének megrendüléséről Huszár Károly volt miniszterelnök emelkedik 'most szólásra a közönség viharos tapsától fogadva és magával ragadó lendülettel, súlyos érvek során át mutat rá a családi élet döbbenetes válságára. Huszár Károly a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés ért, amikor ez a város közönsége meghívott, hogy itt ezen a történelmi levegőjű vármegyeházán előadást tartsak arról a kérdésről, amely a szivünkhöz nőtt, a magyar faj, a magyar nemzet sorsdöntő problémáiról, hogy itt is elmondhatom azokat, amiket az országgyűlésen a felsőházban és mintegy husz városban hirdettem. A közvélemény ma nem fordit kellő figyelmet a legfőbb kérdésre, arra, mi lesz, ha a család szétbomlása abban a mértékben folyik tovább, ahogyan külföldi hatásra megkezdődött és ha a keresztény társadalom a külföldi rontásnak gátat nem vet? A magyar családok pusztulását meg kell akadályozni, ez hangzik fel a Mansz gyűlésén, a városi, megyei, 1 parlamenti tanácskozásokon.