Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-22 / 68. szám

10 á tettek jmezejéo | A kormány tudvalevőleg a kül­kereskedelmi mérleg javítására és a kivitel fokozására ipari és mező­gazdasági exportintézetet létesí­tett, amelyek működésűket már meg is kezdték. A kereskedelmi és a földmivelésügyi minisztérium költségvetése már fel is tünteti azokat az összegeket, amelyeket erre a célra előirányoztak. A föld­mivelésügyi minisztérium a Mező­gazdasági Termény- és Termék­forgalmi Intézet költségeire 380 ezer pengőt fordít s a kereskede­lemügyi minisztérium a Külkeres­kedelmi Intézet támogatására 400 ezer pengőt vehet igénybe. Tehát közel 800 ezer pengő áll a magyar export fejlesztésének rendelkezé­sére. Ennek a tagadhatatlanul nem lekicsinylendő summának költségvetési beállítása minden re­ményünk szerint nagy mértékben segíteni fog közgazdasági állapo­tainkon. Elsősorban külkereske­delmi mérlegünk passzivitását lesz hivatott kedvezőbb mederbe te­relni. Ezen a téren tekintve az el­múlt esztendő 24 millió pengős növekedését nem lekicsinylendő fel adatok hárulnak azokra az intéz­ményekre, amelyek most már kellő anyagi erővel rendelkezve, hiva­tottak lesznek nehéz momentumo­kat eliminálni. Legutóbb, amikor a pénzügyminiszter beterjesztette a Ház elé a költségvetést, ismer­tette azokat a tüneteket, amelyek a külkereskedelmi mérleg passzivi­tásával együtt jártak. Korántsem lehet kedvező jelenségnek feltün­tetni egyetlen ország közgadasági életében sem azt, ha mérlege pasz­szivitást mutat, mégsem szabad túlságos pesszimizmussal megitél­m helyzetünket, mert megállapít­ható, hogy például ipari behoza­talunk bizonyos arányszámban csökkent s bár növekedett a nyersanyagok behozatala, de ily mértékű emelkedést mutatott az ipari kivitelünk is. Vi­gasztaló momentum az is, hogy erősen emelkedtek azok a beho­zatali cikkek, amelyek beruházási jellegűek. Mindezek ellenére a kor manynak mélyrehatólag foglalkoz­nia kell a passzív mérleg kiküszö­bölésével. Erre a célra állította fel az exportintézeteket, amelyekre ugy az ipari, mint mezőgazdasági vonatkozásban igen nagy felada­tok hárulnak. A mezőgazdaság te­rén különösen állat és gabona ki­vitelünket kell ugy megszervezni, htogy a termelés fázisán kezdve a külföld igényeit kielégíthessük, mert ez a szisztéma ma legcélra­vezetőbb közgazdasági állapotaink konszolidálására. A kormány a gabonakivitel előmozdítására min­den lehetőt elkövet. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni azt, hogy a siker tulajdonképpen a termelők kezében van, akiknek számolniok kell azzal a nagy kon­kurrenciával, amelyik megnyilat­kozik nemcsak a kanadai, amerikai és ausztráliai gabonával kapcsolat­ban, hanem azzal a momentán be­teges tünettel is, hogy Európa­szerte olyan kurzus mutatkozik, hogy gabonatermésre nem alkal­mas országok is favorizálják a mezőgazdaságot a behozatal leküz désére. Ma már nem az a magyar mezőgazdaság jelszava, hogy kvan­tumra dolgozva csupán métermá­zsával mérje a termelés előrehala­dását, hanem a minőségi kérdé­sekre is figyelemmel kell lennie. A kormány a gabonakisérleti ál­lomás felállításával s a vetőmag­tisztitásával megfelelő intézeteket létesített abból a célból, hogy a magyar gazdaközönség minél gyor­sabb tempóban térjen át standard buza előállítására, mert csak ez­éltal tudjuk kielégíteni a külföld JsÍYÍRYIDÉK. 1929. március 22 igényeit. Nagy örömmel látjuk, hogy azok a tervek, amelyeket a kormány az export megszervezé­sével kapcsolatban felvetett, ma már gyakorlati megvalósítást nyer­tek, figyelmeztetnünk kell azon­ban a magyar agrártársadalmat, J hogy ezzel még nincsen minden el­intézve, mert a kivitel kérdése, rajta dől el, mert hiába fordit a kormány súlyos milliókat intéze­tek felállítására, ha a magyar gaz­da csökönyösen ragaszkodik a ré­gi termelési rendhez s az export intezetek továbbra is azokkal a magyar terményekkel lesznek kény telenek megjelenni a külföld pia­cain, amelyek a terményeknek mi­nőségbeli sokfélesége miatt vevőre nem találnak. Magyarország ne a koporsói, hanem a bölcsők országa legyen - mondotta Huszár Károly a Bzociális Misszió Társulat \mm (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szociális Missziótársulat ké­résére Huszár Károly volt minisz­terelnök, a Társadalombiztosító Intézet elnöke tegnap délután fél 6 órakor a vármegyeháza díszter­mében előadást tartott a legak­tuálisabb magyar problémáról, a családi élet kereteinek döbbenetes meglazulásáról, az egyke nemzetet sorvasztó pusztításáról. Az előadás iránt az egész várost átfogó nagy érdeklődés mutatkozott. Délután fél 6 órára zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme előkelő érdeklődőkkel. Ott láttuk egyházi életünk reprenzentánsait, Miklósy István g. kath. püspököt, Bányay Jenő pápai prelátus, nagypré­postot, Ruttkay Gyula, Melles Gé­za, Mihalovich Sándor kanonoko­kat, Énekes János prelátus kano­nokot, a Szociális Missziótársulat egyházi tanácsadóját, Bartók Je­nő dr. ref. lelkészt, a hadsereg tisztjeit, élükön Deschán Benő tá­bornok állomásparancsnokkal, a nőegyletek elnökeit, élükön dr. Bencs Kálmánnéval, a hatóságok, egyesületek, intézmények vezetőit, a vármegye, a város tisztikarát. Az elnöki emelvényen Erdőhe­gyi Lajos nemzetgyűlési képvise­lő, Déschán Benő tábornok, Mi­kecz István alispán, Kállay Miklós dr. főispán, Huszár Károly volt miniszterelnök, Kállay Miklósné a Szociális Missziótársulat elnök­nője, Miklósy István g. kath. püs­pök, Énekes János prelátus, Klek­ner Károly dr. igazgató főorvos, báró Buttler Sándorné, Szohor Pál főjegyző, h. polgármester he­lyezkedtek el. A karzaton a róm. kath. vegyeskar Jakab József ve­zetésével a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd Énekes János pre­látus, a Missziótársulat egyházi tanácsadója emelkedett szólásra és a következőket mondotta: Énekes prelátus üdvözli Huszár Károlyt Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudjuk, hogy az emberiség és fajunk fennmaradása a jövő gene­rációtól, a gyermek sorsától függ. Ezt a sorsot többféle tényező dön­ti el: a szülők vére, tiszta erköl­cse, az életkörülmények, lakás, élelem, táplálkozás, ruha, társa­dalmi berendezkedés, higiénia és MINDEN JEGY ELKELT TÁBLÁVAL TALÁLJA MAGÁT SZEMBE, HA NEM VÁLTJA MEG ELŐRE JEGYÉT A VOLGA... VOLGA ELŐADÁSÁHOZ AZ APOLLÓBA. Csütörtöktől—vasárnapig A viiág legnagyobb filmalkotásai VOLGA... VOLGA Filmrész 2 részben, 14 felv. ,,Saljapin" eszméje nyomán fílmte irta és rendízie: W. Turjanszky a „Strogoff Mihály" film világhírű alkotója. Magyar szövegét irta : Siklóssy Iváu. Főszereplők: Stenka Rasin . . Adalbert Schlettow A hercegnő . Lillán Hall Davis Hadzsi Mahmud . Rudolph Klein Rogge Vaszka .... Boris de Faz« Kukubenko George Seroff 2 szenzációs dalbetét. Kisérő film nincs, kérünk pontos megjelenést. J egyelő jegyzés egész nap. „Volna" előadások: hétköznapokon 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor sok más tényező. A szerencsétlen világháború és a ránkmért átkos, erőszakos béke megrendítette a mi fajunk, nem­zetünk jövendőjét, veszélyezteti a jövő generáció létét. Tudósok, po­litikusok foglalkoztak ezzel a kér­déssel és kitűnt, hogy a jövőt a faj ellenálló képességét nemcsak a most felsorolt körülmények biz­tosítják, hanem mint Huszár Ká­roly őexcellenciája a Felsőház­ban mirvt szózatot hangoztatta, nemcsak a betegségek, a tuberku­lózis, az alkoholizmus, nemcsak a ragályos betegségek veszélyeztetik a faj ellenálló képességét,' hanem Tiagy mértékben a születések elmaradása is. Huszár Károly őexcellenciája a jövőt rendítő baj ellen nemcsak jelenlegi állásában, a Társadalom­biztosító Intézet elnöki tisztében gyakorlati téren küzd, hanem igyekszik a baj orvoslásán és a legfőbb orvosságot a családi élet megszentelésében, szeplőtelensé­gében ismerte fel. Ezeket a kérdé­seket sokan tanulmányozták Ma­gyarországon és most abban a sze rencsében részesülhetünk, hogy a kutatók legkiválóbbját hallhat­juk. Hálás köszönettel üdvözlöm őexcellenciáját, hogy szives volt megjelenni közöttünk és köszöne­tet mondok a szép számban meg­jelent közönségnek is. Haszár Károly a család intézményének megrendülé­séről Huszár Károly volt miniszter­elnök emelkedik 'most szólásra a közönség viharos tapsától fogad­va és magával ragadó lendülettel, súlyos érvek során át mutat rá a családi élet döbbenetes válságára. Huszár Károly a következőket mondotta: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés ért, ami­kor ez a város közönsége meghí­vott, hogy itt ezen a történelmi levegőjű vármegyeházán előadást tartsak arról a kérdésről, amely a szivünkhöz nőtt, a magyar faj, a magyar nemzet sorsdöntő problé­máiról, hogy itt is elmondhatom azokat, amiket az országgyűlésen a felsőházban és mintegy husz vá­rosban hirdettem. A közvélemény ma nem for­dit kellő figyelmet a legfőbb kér­désre, arra, mi lesz, ha a család szétbomlása abban a mértékben folyik tovább, ahogyan külföldi ha­tásra megkezdődött és ha a ke­resztény társadalom a külföldi rontásnak gátat nem vet? A ma­gyar családok pusztulását meg kell akadályozni, ez hangzik fel a Mansz gyűlésén, a városi, megyei, 1 parlamenti tanácskozásokon.

Next

/
Thumbnails
Contents