Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-21 / 67. szám

10 JsÍYÍRYIDÉK. 1929. március 168 Hova kerül a magyar pénz? Az utóbbi időben sok figyelemreméltó szó hangzott el a parlament ben, sajtóban, társadalmi egyesületek gyűlésein arról a súlyos prob lémáról, amely közgazdasági életünket már-már az összeroppanás veszélyeivel fenyegeti: a külföldi áruk behozatalának egyre emelkedő arányairól. Próbáltunk ellene küzdeni minden lehetséges és léhetelen módon, Magyar Hetet rendeztünk nagy reklámmal kíséreltünk meg népszerűsíteni a hazai ipar készítményeinek értékét, de az eredmény azt mutatja, hogy sajnos, sikertelenül. Közönségünk ugylátszik félvállról kezeli ezt a nemzeti szempontból nagyon jelentős ügyet és még mindig nem tud megszabadulni attól a megrögzött előítéletétől, hogy a külföldi ipari készítmény jobb, olcsóbb és hálásabb produktum, mint az, amit a magyar gyárak és ipar állítanak elő. Ennek következményeit bizonyítja az a legújabb statisztika, amelyet most bocsájtottak nyilvánosságra és amely minden ékesszóló mondatna! megdöbbentőbben kiállt bele a köztudatba: Csaknem 1.19 milliárd pengő értékű árut hoztak be a mult esztendőben a külföldről az országba. Ezzel szemben az érem másik oldala: Azoknak az áruknak az értéke, amelyeket a külföld nálunk vásárolt, még 819 millió pengőnél is kevesebb, úgyhogy kereken 370 millió pengő a külkereskedelmi mérleg passzivu- : ma. Ezek az adatok mindennél világosabban mutatják, hogy miért van pénzszűke ebben az országban hogy hová kerülnek a keservesen, verejtékes munkával megszerzett pengők, hogy miért kell a magyar termelőiparnak egyik napról a másikra titáni erőfeszítéssel küzdeni a csőd ellen, a teljes össze omlás ellen? Hiába keresnék bűnbakot, sajnos egyedül a magyar közönség idegenszeretete, ez a téves közfelfogás az oka annak, hogy idáig fejlődtek a dolgok. Szinte, megmagyarázhatatlannak látszik, hogy miért, hiszen éppen a közelmúltban megtartott Magyar Hét igazolta a legszebb példákkal, hogy milyen kincseket, milyen maradandó eredményeket tud teremteni a hazai ipar, még a mai mostoha helyzetben is, de alig tudjuk elképzelni, hogy mennyivel többre volna képes, ha a magyar közönség végre igazán és szeretettel támogatná. Ezzel szemben a tények azt bizonyították, hogy naponta 1 millió pengőnél többet áldozunk a külföldnek és jellemző: Ennek az összegnek fele pamut és selyemszövetek behozatalára esik. Ámult esztendőben ugyanis 82.5 millió pengő értékű pamutszövetet és 58 millió pengő értékű selyemszövetet importáltak az országba. Ez a túlzott luxusimádat, amely egy szegény és gazdaságilag lerongyolt államhoz egyáltalán nem méltó, egy-két éven belül odáig fogja vinni az eseményeket, hogy már csak az elpusztult magyar ipar romjai 'fölött kesereghetünk. De most még lehet segíteni. Nehéz, szakadatlan munkával ugyan, de még lehet. Hiszen azoktiál a tanulságoktól, amelyek ezekbői a számokból levonhatók, még nagyobb jelentőségű az a körülmény, hogy a magyar posztógyárak a mult esztendőben teljesítőképességüknek átlag 60 százalékát kihasználva, 35 millió pengő érté-, kü pamut és selyemszövetet állítottak elő, tehát teljes üzemképességgel dolgozva, a külföldi importot legalább felére tudták volpa le szoritam. Dehát ez lehetetlen volt. A magyar közönségnek nem kellett a "hazai árucikk s igj vándorol a magyar pénz külföldre és így leszünk szegényebbek naprólnapra szegényebbek. A Bessenyei Kör tavaszi évada az aktivitás lendületével kezdődik meg A Tisza István Társaságot nagyszabású felolvasó délutánra hívták meg. — Érdekes előadás Munkácsiról és a mérges gázok háborújáról. — Pünkösdkor nagy tárlat lesz Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Nyirvidéket a kultura szeretete, a tradíciókhoz való ragaszkodás vezette akkor, amikor két cikkben szóvátette a Bessenyei Kör ezidei csöndjét, azt a pillanatnyi szünetet, amely az őszi évadban a Kör tevékenységében beállt. Megszólalásunknak két közvetlen oka is volt: az egyik az a körülmény, hogy a virágzó, tekin- , télyes kulturális egyesület az idén érte meg fennállásának harmincadik évét, a másik ok pedig az volt, hogy egyesek a Nyit cimen történt irodalombarát asztaltársaság megalakulását összefüggésbe hozták a Bessenyei Kör irodalmi tekintetben beálló csendjével. Megirtuk, hogy a Körnek a harmincéves évrfordulón kettőzött vitalitást lehetne kifejteni, továbbá, hogy a Nyit, amelyben egyébként a Bessenyei Kör lelkes hivei és munkára kész tagjai sorakoznak fel, nemhogy keresztezni a dicsőséges multu és továbbra is nagyrahivatott Bessenyei Kör mun kásságát, hanem kész annak munkás támogatására. Cikkeink ezt a kérdést tisztázni óhajtották és megirásukat erősen sürgette az a mélységes tisztelet, az a feltétlen bizalom, amellyel a Kör jelenlegi vezetősége iránt viseltetünk. Ennek a vezetőségnek köszönhetjük, hogy tiszta képet nyertünk a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör jelen helyzetéről. A Kör — mondották — az őszi évadban uj korszakának, uj munkaprogrammjának előkészítésével volt elfoglalva. Amíg a zeneművészeti szakosztály sorra rendezte szebbnél-szebb hangverse-" nyeit, az irodalmi, a tudományos, a képzőművészeti, a liceális szakosztályok az uj organizálás alap: elveit készítették elő és megál-f lapították a tavaszi évad programmját. Tavasszal mindenekelőtt a Tisza István Tudományos Társaság kiváló tudósai és irói jönnek Nyíregyházára, ahol a szabolcsiakat érdeklő irodalmi és tudományos kérdésekről tartanak egy nagyszabású Bessenye-délután keretében előadást. / A liceális szakosztály két nagy esemény előtt áll. Április hó első felében dr. Rózsafi Dezső, a Szépművészeti Muzeum első őre »Az igazi Munkácsi« cimen tart bizonyára óriási érdeklődést keltő nagy előadást. A másik nagy liceális esemény dr. Beznák Aladárnak, a kiváló természettudósnak »A mérges gázok és a modern gázháború« című előadás lesz. A képzőművészeti szakosztályban is kiemelkedően jelentős esemény készül. Előkelő, neves művész reprezentatív kiállítást rendez pünkösdkor Nyiregyházán. — Még a tavaszi hónapokban Nyírbátorba is átrándul a Bessenyei Kör és ott értékes műsorral eleveníti fel azoknak az időknek emlékét, amikor a Bessenyei Kör működése átfogta az egész megyét. A tavasz friss fuvalma éreződik meg a Bessenyei Kör uj aktivitásán, amelyet örömmel köszöntünk. Diszpadot és meteorologiai megfigyelő tornyot akarnak felállítani a Dessewffy-téren (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztálya beadványban fordult a városi képviselőtestülethez és kén, hogy a város centen-' náriuma alkalmából felajánlott diszpadot a Dessewffy-téren állithassa fel. — A diszpad ülőlapja tölgyfa, többi része műkő lesz. A turisták, mint lelkes természetbarátok a diszpadoa kivül meteorologiai tornyot is állítanának. Ilyen torony minden nagyobb városban van és kedvelt találkozóhelye a sétálóknak. A torony műszereiről leolvassák a járókelők a napi hőmérsékletet, a barométer állását, a csapadékmennyiséget, az órát különböző délközi viszonylatban. A turisták a tornyot a város hozzájárulásával szeretnék felállítani, ugy, hogy a műszereket a város szerezné be. A szakosztályok együttes ülésén elhatározták, hogy előbb tájékozódik a város, mibe kerülnének a műszerek és csak azután dönt, hozzájárul-e a szép terv kiviteléhez. A városi tanács 20 százalékkal mérsékelte az antótaxi-dijszabást (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyiregyháza város tanácsa, mint fi elsőfokú iparhatóság, a géperejű gépkocsik viteldíját újólag megállapította. A díjszabás 20 százalékkal olcsóbb, mint a régi. — A főbb tudnivalókat az alábbiakban közöljük: Kis autótaxik. I. Díjszabás. Érvényes 1—4 személy után, a vámvonalakon kivül eső területre, ugy a nappali, mint éjjeli fuvaroknál. A viteldijszabás, amelyet a kocsiban ki kell függeszteni, pontosan megjelöli, hogy minden esetben mennyit kell fizetni, ha a APOLLO Szerdától—vasárnapig A világ legnagyobb filmalkotása! III VOLGA Filmrész 2 részben, 14 felv. „Saljapin" eszméje nyomán filmre irta és rendezte: W. Turjanszky a „Strogoff Mihály" film világhírű alkotója. Magyar szövegét irta: Siklóssy Iván. Főszereplők: Stenka Rasin . . Adalbert Schlettow A hercegnő . . Ltlian Hall Davis Hadzsi Mahmud . Rndolph Klein Rogge Vaszka .... Borii de Faz* Kukubenko George Seroff S8T 2 szenzációs dalbetét. Kisérd film nincs, kérünk pontos megjelenést. J egyelő jegyzés egész nap. „Volga" előadások: hétköznapokon 5, 7 é» 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor J taxaméter bizonyos összeget mutat. Igy például ha a taxi 95 fillért mutat, akkor 76 fillért kell fizetni, ha a taxi 2 pengő 20 fillért mutat, akkor 76 fillért kell fizetni és igy tovább. A várakozási idő 6 percenként 25 fillér. Négynél több személyt vinni rendőrileg tilos. II. Díjszabás. Ez hasonlóképen a taxaméter után igazodik, amelynek összegéből 20 százalékot le kell vonni. Nagy autótaxik. A nagy autótaxik 5—6 személyt fuvarozhatnak. A várakozási idő 6 percenkint 30 fillér. Távolsági forgalomban, ha az utas a gépkocsit visszajövetelre nem is használja, a taxamérő által felmutatott dij kétszeresen számítandó. Abban az esetben azonban, ha az utas a bérautót a Sóstófürdőn fogadja meg, azt kizárólag a városba való bejövetelbe használja, a viteldíj csak egyszeresen számítandó fel. Podgyász-dij darabonkint 40 fillér. A kocsi belsejében csakis 1 kézipodgyász helyezhető el díjtalanul. Minden további podgyász után, akár a kocsi belsejében, akár a gépkocsivezetőnél, akár a tetőn helyeztetik el, pótdíj fizetendő. Pótdijat az utas csak akkor tartozik fizetni, ha a taxaméteren megfelelő helyen jelezve van. Kötelezi a tanács a bérautótulajdonosokat, hogy a díjszabást kinyomatva, a kocsi belsejében az élső ülések hátlapjára függeszszék ki. A nagy taxikban ugy a nagy, mint a kistaxik díjszabása kifüggesztendő, amennyiben a vámvonalakon kivül eső területre 4 személyig, a nagy taxiknál is csak a kis taxikra megállapított díj számitható fel.