Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-20 / 66. szám

1929. március 20. JNÍYÍRYIDÍK. Eossnth Apánk (Htlálinik marcin* SO-i évfordulójára) Irta: Br. Keéky István Lehullatom a< emlékezés ciprus­ágát a te sírodra... A legszentebb magyar sírhalomra!... Én nekem eszembe jutsz... Mint vérmezők té­pett harcosának az otthon álom­szerű képe.... Kerestelek, mint ős­vizek viharában vergődő hajó a világítótornyot... Várlak, mint messzeségben levő vándormadár a visszahívó kikeletet... Lelkembe tündökölsz, mint egy felemelő, át­formáló égi látomás... Szivemben vagy, mint az anyaföldben az élet csirája... Vágyódom utánad, mint a fergetegben meghajtott cserfa, s a megpaskolt fűszál a fellege­ket bontó napsugár után... Én hi­szek benned, mint gyermek hisz az édesapja szavában.... Te vagy szivem érzéseinek tengerszem mély sége és lelkem előtt a csillagos magasság!... Szeretném minden könnyemet reá sírni a te sirhantodra. Szeret­nék perbeszállni az isteni végezés törvényével s fellebbentem az el­múlás fájó titkait. Keserves pa­naszt kiáltani sirod éjszakájába és visszahívni Téged, hogy add visz­sza lelkünk lendülését, gondola­tunk szárnyalását, önérzetünk ke­ménységét, őserőnk teremtéses nagyságát s a mi könnybe és vérbe hult hitünket!... Te voltál a sereghivó kürt!.... Te voltál a históriai akarások aranysipu orgonája, melv kizen­gette életünk melódiáját. Te vol­tál a fenkölt ihletettség homloka, amelyre reáhullott a világ Meg­váltójának egy drága, titkos vér­cseppje.... Messiási nyomokon ha­ladtál s te voltál az életrehivás harangszava... Te voltál a lánc­tépő öntudat s te voltál az isteni erőktől intonált szózat, aki fel­röpítetted a lelkünket, hogy fen­séges ormok magasságait csókol­hassuk... És Te, szent, öreg tu­rini remete, te lettél — neved egy szavában is — a mi nagy, mélységes imádságunk... Te vol­tál a história cédrusfája, amely­nek megtéphették a lombozatát, belevághattak a törzsökébe, de gyökereit a sziklatalaj ellenállá­sából ki nem téphették... Szemünk ben csillogtál, mint egy örök örömkönny, befedte lelkünket nagy ságod bibora, mint a fájdalom a bus vértanuszivet. Reánkfonódtál, mint repkény a réges váromladék­ra... Merengtünk rólad, mint pusz­ták virrasztó pásztora a csilla­gok titkairól... Ha neved felhang­zott, elfakult előttünk a fejedelmi bíbor, mert csak és egyedül tied volt szivünk királysága. A trón szikrázó diadémja elszintelenedett, mert felénk tündökölt könnyes szépséggel a magaddal vitt édes hazai rög... Roppant Szellemed mindenha átsuhog a lezuhant idők üszkein, mert a te dicsőségedtől visszatorpan a kegyetlen enyé­szet... Te vagy most is a jöven­dő lángirása, de szemünk nern látja a Te világosságodat. Dicsőült Szellem! Tekints le erre a kitikkadt magyar pusztára! Adj Pálokat e prófétátlan népnek Tea sütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alap­ján pótanjragmentesen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. ' TELEFONSZÁM3 )3. és ird le előttünk a jövendő csodás hangjegyeit, amelyekből egy éle­tet kizengő kompozíció fog ösz­szetevődni. Nyisd meg előttünk a látás perspektíváit, hogy megta­láljuk az élet szépségét, létünk igazi céljait. Villanj be igazságod­dal vakságunk szörnyű Babylon­jába, hogy emlékezni tudjunk a te szent Sionod szépségeire. Légy a nagy Megláttató, a Fáklyagyuj­tó és hintsd közöttünk a testvéri béke olajágát. Te légy a Lelki­ismeret, amely szent anyasirnál magábaszálló csöndre inti pártos népedet! Hozzad a megenyhült le­get, hozzad a viruló határt! ös­lélekl Mutass Messiás-nyomot! Te légy az égi fényözön, amelytől el­halványulnak a szálkalátók és el­némulnak a hangos hitetlenek!... Vezess és világíts! Mert itt nin­csen terv, nincsen cél! Csak vak elindulás! Fordíts el benünket a pőrölyös prófétáktól, a fakó sen­kik pózolásától, álpátoszától, :-.l­tudásától! Tedd homlokunkra a messiási gondolatok koszorúját, amelyben a golgotai vérrel átita­tott tövisek a jövendőben hivés igazgyöngyeivel vannak egybefüz­ve... Te légy az erős Szó, a tiszta­vizü kut, a cselekvés térségeihez vivő sugárut, te légy a Nap és te légy a Tetőzet! Haladásunk tör­vénye, templomok igéje, apák mag vető akarása, édesanyák drága imádsága, fiatal erők feszülése! Te légy az Eke és te légy a Kard! Te .légy a jpi bus határainkon áthalló harangszó, az átszálló fel­hő. Az el nem felejtett ősi dall A Viszont szívélyesen meghívom az igen tisztelt hölgy- és uri­közönségét a legszebben és legválasztékosabban felszerelt uri- és nőidivat, valamint uriszabóságomat megtekintse, hogy meggyőződjön az árúknak ugy, az árak, mint minőségben való utolérhetetlenségéről. - Óriási csipkeraktáramra külön felhívom b. figyelmét. ——mam^— i—i—mar—m i i ii hiii E szelvény felmutatója a szabóságnál 10°/«, a divatcikkeknél 5°/e engedményt kap. BERKOVITS DIVATHÁZ BETHLEN-UTCA 2. SZÁM. Róm. kath. bérpalota. 1460-5 komor engesztelhetetlenség, a ke­serűség földalatti tüzere. Te légy a dacos Nem és a megváltó Igen! Te légy a rab és megfagyott rögö­ket mozgató fájdalom. Te légy a mi helyettesithetetlen evangélio­munk. Te légy a kikötő hajó, a haimónia, ami hajnalos örömünk és te légy a valóra váló magyar tündérálom! Kossuth Lajos! Szálljon le a hited és jöjjön el a te országod! Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Síért vonult vissza Antal lános tűzoltó­parancsnok és miért maradt el a nyíregyházi tűzoitókongresszns ? A következő levelet kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Mint a Nyirvidéknek régi olva­sója vagyok bátor a Szerkesztő úrhoz fordulni. B. lapjuk március 17-iki számában olvastam, hogy az 1929-iki tüzoltókongresszust, me­lyet városunkban akartak meg­rendezni, nem igen fogják megtar­tani. Elég szomorú ez a hír. Hi­szen a tűzoltó kongresszus it­teni megrendezésével csak Nyír­egyháza hírnevét nagyobbítottuk volna, mert igy az egész ország­ban ujabb fénnyel ragyog az a ré­gi dicsőség, amikor Milánóban any nyi nemzet elől vittük el a pál­mát. De ezenkívül számos idegen is fordult volna meg városunkban és gyönyörködhettek volna annak nagyszerű fejlődésén. Ha a kongresszus elmaradása sajnálatos is, annál inkább meg­döbbentő, hogy a cikk azt hozza el ók gyanánt, hogy »a tűzoltó­szereket olyan nagy mértékben kel lett volna kicserélni, renoválni, hogy a város egyelőre le kellett hogy mondjon anyagi eszköz hiá­nyában a tűzoltóság modernebb felszereléssel való ellátásáról.« Eddig azt hittük, hogy modern szellemben kiképzett legmoder­nebb felszereléssel ellátott tűzol­tóság őrködik városunk tűzbizton­sága felett! Hát nem igy van? Ak­kor első teendőnk közé tartozik ennek eleget tenni. Már csak a régi dicső szelleme is ezt "paran­csolja, mert a nyíregyházi tűz oltók mindig vezető szerepet ját­szottak. Nem helyi sovinizmus ez de kötelességünk is megfelelni minden követelménynek. Nagyon örülünk, hogy a tűzoltó parancsnoki állásra nemsokára meg lesz a választás, mert remél­hető lesz, hogy szakképzett, rá­termett, fiatal ambiciózus vezeti ember fog kikerülni a választásból, aki meg fogja a módját találni, hogy a hibák reparálódjanak. De ezzel az állás betöltésével önként merül fel egy kérdés. — Hiszen volt nekünk egy kitűnő, mindenben megfelelő, hatalmas gyakorlati tudással rendelkező tűz­oltó vezérünk, Antal János tűz­oltóparancsnok, kinek a neve és a nyíregyházi tűzoltó fogalma va­lósággal eggyé olvadt. Még most is élénken emlékezetben él a mi­lánói bravúrja, mikor éjjel sem­mi fáradságot nem kiméivé a te­repet kikémlelte és másnap igy óriási meglepetés volt, hogy egy kis vidéki város tűzoltósága első­nek oldotta meg a nehéz felada­tot. Több mint négytized évig volt nyíregyházi tűzoltó Antal Já­nos. Nyugodtan is aludtunk, mig ő őrködött élet és vagyonbiztonsá­gunk felett. Közmondásos volt a szorgalma, erélye és alapos kikép­zési módja. Az éjjeli gyakori ri­asztásokkal tökéletesítette a tűzol­tóság technikai készségét. Ilyen­kor rejtett helyről figyelve a tűz­oltóságot, szakszerű jegyzeteket készitett, mennyi idő az a legrö­videbb idő, amely alatt tűzoltóink egy helyen megjelennek. Minden emberének jellemét, tudását, ké­pességét ismerte és ennek megfe­lelőleg állította szolgálatba. — De csupa sziv és jóság vezette őt. — Akik közelről ismerték, tudták, hogy a katonás fegyelem és rend mellett minden tűzoltónak ugy in­tézte az ügyes-bajos dolgát, mint­ha a magáéról lenne szó. Most is emlegetik a kitűnő névnapi va­csorákat, mikor az egész tűzoltó­ságot vendégül látta. Nem is tudja a lakosság legna­gyobb része, hogy visszavonult. — Én is azt hittem, hogy a mai napig ő intézi, — ha talán nem is aktive, de nagy tudását a fia­talabbak rendelkezésére bocsátja — a tűzoltóság ügyeit. Annál na­gyobb volt a meglepetésem, mi­kor tudomásomra jutott, hogy a magánéletbe teljesen visszavonult. Hogy van az, hogy erről nem tudtunk? Mi az oka, hogy ma már 40 évet eltöltött a tűzoltóság szol­gálatában, legalább egy köszönés­ben egy elismerésben niem volt része. Most, hogy a választással egy uj "korszak nyílik meg a nyíregy­házi tűzoltóság életében, megkell, hogy álljunk egy percre, Antal János nyíregyházi polgár több év­tizedes önzetlen munkássága fel­idézésével kell egyben megtalálni a megfelelő módot, hogy a nyíregy­házi polgárság az elismerését ki­fejezze. ! 1 A Szerkesztő urnák tisztelettel vagyok régi hive egy nyíregyházi polgár. Letartóztatták Socsord sik­kasztó jegyzeirnokát Megírta a Nyirvidék, hogy Lam­pel Sándor kocsordi jegyzőirnok nagyobb összeg elsikkasztása után Nyíregyházára és innen Debre­cenbe szökött. A nyomozás megál­lapította, hogy Lampel Sándor sú­lyosan megkárosította a kocsordi gazdákat és megdézsmálta a köz­ségi pénztárat is. A sikkasztó jegvzőirnokot Debrecenben letar­tóztatták és Nyíregyházára hoz­ták a kir. ügyészség fogházába. IB1BH1RIIIBR1II — Garancia mellett jntá­syosan javit Knapp Béla autó­javító műhelye, Vay &dám»ctca 35. szám. I19ÍB9BÍIIBÍHBII

Next

/
Thumbnails
Contents