Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-14 / 61. szám

JSftfRYIDBK. 1929. március 14. Vidám esetek Az ismert bankdirektor nyolcéves fiacskája a harmadik elemibe jár. Az apja még nagy elfoglatsága mellett is szakit magának időt arra, hogy a gyermekkel foglalkoznék és mindennap megkérdi tőle: — No, Bandikám, mit csináltatok ma az iskolában? _ Egy idő óta Bandika rendkívül hiányos feleleteket ad, sőt legtöbbször egyáltalán nem számol be az iskolai tanulmány eredményéről. Tegnap aztán szigorúan megpirongatta a papája: • — Hogy van az, hogy te nem tudod elmondani, hogy mit tanultál az iskolában ? A te barátod, a Gyuri, minden áldott nap elmeséli az apjának, hogy mit tanultatok az iskolában! Hogyan lehetséges az, hogy te nem tudod, és a Gyuri tudja ? Bandi egy kicsit gondolkozott, aztán kivágta: — Gyuri könnyen elmondhatja odahaza... ők sokkal közelebb laknak az iskolához, mint mi.... — Nem is csókolsz meg, Miska ? — Nem. Reggel nyolc óra óta dolgoztam érted és most pihenni akarok. * Az apa mondja a házasságközvetitőnek: — Férjet keresek a leányom részére. Gazdagnak nem kell lennie, mert az én leányom elég gazdag, szépnek se kell lennie, mert az én leányom elég szép, műveltnek sem kell, h^gy legyen, mert az én leányom éppen elég müveit, — de tisztességes legyen! * — Tiz éve állok az ön szolgálatában, főnök ur, de mondhatom, hogy abból a fizetésből, amit kapok, nem nagyon ugrálhatok. — Na és ? Bakkecskének szerződtettem én magát, vagy könyvelőnek ? A jogi egyetemen szigorlatozik «gy jelölt. — Mi az örökbérlet ? — kérdi a professzor. A jelölt hallgat. — Mi az örökhaszonbérlet ? — tesz uj kérdést a professzor. A jelölt ezt sem tudja. — Ha a harmadik kérdésemre nem felel, elbuktatom. Mi a különbség a kettő között ? * — Az éjjel betörők jártak az irodámban. Tönkre vagyok téve. — Elvittek valamit? — Semmit. De azt mondtam a feleségemnek, hogy hajnalig dolgoztam az irodában. A kórházba beszállítanak egy vérző fejii embert. A homlokán van egy jókora seb. Kimossák, bekötik, aztán megkérdezik a személyi adatait. — Nős? — kérdezi többek között az orvos. — Nem kérem, csak elestem a lépcsőn és megütöttem a fejem a karfába. * Férj: Kár a gyereket arra tanítanod, hogy a látogatóknak azt mondja, hogy elutaztál. Hiszen ez hazugság. Feleség: Hát akkor adj pénzt, hogy csakugyan elutazhassam. A bankban megkérdi egy ur a pénztárost: — Mondja, pénztáros ur, ha itt elhelyezem a pénzemet és hirtelen szükségem van rá, kiadják rögtön ? — Hogyne kérem. Amit ma elhelyez, azt holnap kiadjuk, ha 15 nappal előbb értesít bennünket Adó z a s <9, Irredenta dráma bemnlatásával hódol a Városi Szinfeáz március 15. emlékének Bíjzó Margit beteg: ma a Tnresy (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A magyar szabadságharc vértelen nagy napja megdobogtatja minden melegen érző magyar ember szivét s azok a nagy eszmék amelyek akkor öltöttek testet, itt élnek, hevítenek ma is. A legszentebb magyar ünnep égrecsapó lángját mindenki csak éleszteni |udja s minden alkalmat fel is kell használni arra, hogy e napnak emléke maradandó nyomokat hagyjon a szivekben. Gulyás Menyhért színtársulata ebben a magyar munkában elől akar járni, amikor egy ízig-vérig magyar lelkesedéstől fűtött irredenta drámát mutat be március 15-én s az utána következő két napon, minden alkalommal délután 4 órai és este 8 órai előadásban. Földes Imre »Tüzek az éjszakában« című 3 felvonásos drámája belemarkol minden lélekbe, amelyben él a hazaszeretetnek egy csekély szikrája. A dráma előadása iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Hisszük, hogy az érdeklődés a bemutató előadás után egyre fokozódni fog s Nyíregyháza közönsége tanúbizonyságot fog nyújtani arról, hogy tud hevülni eszményekért is. Heti műsor: Igazgató: Gulyás Menyhért. Szerda: »Borcsa Amerikában« Turcsy Jolánnal a címszerepben. A műsorváltozás Biczó Margit betegsége miatt történt. Bérletszünet. — Fél 5 és 8 órakor Csütörtök: »Mersz-e Mary« Bérletszünet. Péntek: »Tüzek az éjszakában« Bérletszünet. — 4 és 8 órakor. Szombat: »Tüzek az éjszakában« B. bérlet. — 4 és 8 órakor. Vasárnap: »Tüzek az éjszaka- . ban.« Bérletszünet. — 4 és 8-kor. ' „Borcsa Amerikában" megy Jolánnal | Hétfő: »Tüzek az éjszakában«. í A. bérlet. Tüzek az éjszakában mindnyájunk darabja. Most mutasd meg, hogy magyar vagy! Tüzek az éjszakában a legszebb magyar irredenta dráma! Tüzek az éjszakában valamennyi előadása rendes helyárakkal. Tüzek az éjszakában pénteken és vasárnap mindkét előadása általános bérletszünetben megy. — Tisztviselő utalványok nem érvényesek. Szombaton mindkét elő adás B. bérlet, a hétfői mindkét előadás A. bérlet. A szombat délutáni és esti s a hétfői előadásra a köztisztviselői utalványok érvényesek. Yárallyay less: BÁMULLAK ! Dübörgő fekete csodája az emberagynak száguldó vonat, bámulom robogásodat, bámulom sárga, lámpaszemeidet, bámulom tüzes jelzőlámpád piros rubintfényét mely bűvösen világít visszafelé, mikor a sötét távolokba eltűnsz... Bámulom óriás kerekeid agyát s bársonyfelhőként bodrozó füstödet, bámullak, te élő vasszörnyeteg mert lihegő vad futásod, kalászos rónák síkjáról hegyvölgybe kanyarog, zúgó fenyvesekbe, srriáragdzöld tenger mellé s engem, gyenge kis embert elviszel napfényes országokba kedvesim sírja mellől. Drágái termelünk adót Irta: dr. Bodroghy József, az OMKE titkára. Gazdasági szemmel nézve az állami apparátus adóbehajtását, ugy kell felfognunk, mint egy termelő processzust, amely az állam számára jövedelmet termel. Akkor dolgozik tehát helyesen ez az apparátus, ha a termelési költségei alacsonyak. Vizsgáljuk már most ebből a szempontból az állam és egyes községek adótermelési költségeit. Az 1928—29. évi állami költségvetésben a pénzügyminisztérium bevételei 786.4 millió pengőt tettek ki és ennek az összegnek a kitermelésére 156 millió pengő kiadás volt szükséges. Az adóbevételek kitermelési költség*: tehát 19.8 százalék. Ez tehát az a tehertétel, amely kizárólag és pusztán adminisztratív költségek fejében nehezedik minden egyes adózó vá laira. Más szóval, a fejenkénti, adóterhet évenként és fejenként 20 pengővel növeli önmagában a magyar adóteher és a magyar adóadminisztráció eltartási költsége. Hasonlítsuk már most ezt pld. a német adóbehajtás költségeivel össze. A német pénzügyminisztérium bevétele az 1928. évi állami költségvetés szerint 8862 millió aranymárkában irányoztatott elő és ezzel szemben a pénzügyminisztérium kiadásai 486 millió aranymárkát tettek ki. A német adóbehajtási költség tehát 5.4 százalék, vagyis alig több, mint a magyar pénzügyi igazgatás termelési költségeinek egynegyed része. Ennek a két számadatnak az öszszehasonlitására már most rendkívül könnyű azt mondani, hogy a német adóbehajtási költségek alacsony volta plauzibilis, összefügg ez elsősorban a két ország gazdasági helyzetében rejlő különbségeitkel. Németországban az adóalanyok erősebbek, tehát ugyanaz a tiszviselő ugyanazzal a munkával és költséggel nagyobb adóalapokat adóztat, tehát több adót hajt be. Ezzel szemben Magyarországnak ugyanilyen adóapparátusra van szüksége, csak éppen az adóalanyok gyöngébbek, az adóalapok kisebbek és ennek következtében ugyanaz az apparátus kevesebb jövedelmet hajt. Itt van azonban az aciótechnika gondolat megvalósító hivatásának a hamis elképzelése. Az az adómechanizmus, amely 19.8 százalék rezsiköltséggel dolgozik, vagy tul van méretezve, vagy pedig oly gondolatokat valósított meg — amelyeknek a megvalósítása horribilis költségeket jelent. Pedig akkor, amikor az állami GSSE CSAK ÚJ TYPUSÚ FORD-AUTÓT VEGYEN! Nagyszerű 40 lóerős kocsija lesz, mely teljesítményben, praktikusságban és olcsó üzemében utólérhetetlen. A gigantikus Ford-művek napi 8000 kocsi gyártása mellett sem képesek a folyton növekvő keresletnek megfelelni. Ford szolgálatunkkal állandóan rendelkezésére leszünk, kocsiját folyton figyelemmel fogjuk kisérni. — Túrakocsi teljes felszereléssel, ötödik complett kerékkel, lökhárítókkal, oldalfalakkal P 6400'—, Sedanok, Coupék, Sportkocsik, 17a—3 tonnás gyors teherautók. KERESSEN FEL BENNÜNKET ÉS VÁLASSZON KEDVÉRE SZÍNBEN ÉS FORMÁBAN! Magyar Mezőgazdák Gépforgalmi Rt. Autorizált Ford képviselet Telefon 499. Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Telefon 499.