Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-14 / 61. szám

JNíltfRYIDÉK, Disszonancia Károlyi József gróf a Magyar Nők Szent Korona Szövetségében előadást tartott és amit ott a revízióról mondott, széles körben váltott ki ellentmondást, sőt támadásokat is. Kétségtelen, hogy Károlyi gróf előadása időszerűtlen volt. A revízió kérdésének tisztán a búzaárakra kalkulált beállítása túllőtt a célon s ellentétben áll azzal, ami a reviziót illetőleg a nemzet széles rétegeiben, egységesen gyökeret vert. Károlyi grófnak a véleménye egyéni vélemény s nem kell azért valamely csoportot, vagy irányzatot felelőssé tenni. — Épen ezért nem volna megokolt, hogy egyesek ezt alkalomnak tekintsék art a, hogy ujabb zavart és nyugtalanságot keltsenek a közönség soraiban. Károlyi gróf vállalkozása nem mondható szerencsésnek, mert vitára ad okot anélkül, hogy annak bármi gyakorlati célja, vagy értelme volna. Mert nem tesz jó szolgálatot az a revízió ügyének, aki a nemzetnek ezt a kérdését ugy kezeli, mintha ez már a megoldásra megérett volna. A magyar nemzeti közvélemény tudja, hogy a revízió eszméjét nekünk kell erősítenünk, mindannyiunk felelősségérzetének féltékeny aggodalmával s mindenekfölött közös akarattal s megoszthatatlan egyetértéssel. A jelen helyzetben teljesen meddő és céltalan olyan kérdésekbe belebo•nyolodni, amelyeknek időszerűsége semmivel sem igazolható, és amely megoszthatja a közönséget s ilyenformán a nagy céltól inkább eltávolít, semhogy közelebb visz. Mellé fogott a kérdésnek különösen ott Károlyi gróf, ahol álláspontját gazdaságpolitikai és geográfiai érvekkel igyekszik alátámasztani. Nyilvánvaló, hogy ebben senkit sem fog maga mögött találni a különben egyéni nézetű Károlyi József gróf, mert a magyar nemzet számára a revízió nem gazdasági kalkuláció s még csak nem is geográfiai célszerűség kérdése. Mi régi területeinkről nem mondunk le, ha azok időközben terméketlen sivatagokká váltak volna, vagy epdig ellenkezően, azok a gazdasági rentabilitás szempontjából kiapadhatatlan Kánaánokká gazdagodtak volna is. Meg kell álapitanunk, hogy ez az időszerűtlen előadás mást nem eredményezett, mint disszonáns liangot, melynek visszhangjai nehezen ülnek el a revízióért lelkesedő magyar közvéleményben. Nem elégítette ki a nagy közönséget Károlyi grófnak az előadás után napvilágot látott magyarázó nyilatkozata sem, mert a revízió kérdésében mindenki egységet akar s aversióval fogad minden olyan időszerűtlen véletlen, vagy szándékos hangot, amely megbonthatja a revíziós harcra elengedhetetlenül szükséges egységes társadalom sorait. Aki a revízió kérdésében a disszonáns hang húrjait pengeti, az csak bizonytalanná teszi azt az utat, amelyen járnunk kell s akadályokat gördít az elé a munka elé, amelynek ugy is óriási feladatokat kell megoldania. A magyar társadalomnak, mint egy embernek az a véleménye, hogy mi vissza akarjuk régi területeinket minden geográfiái és gazdasági vonatkozástól függetlenül, mert az évezredes tulajdonunk s mert oly módon vették el tőlünk, hogy abba soha belenyugodni nem fogunk. Ezen az alapon s ezt a < élt látva a revízió kérdésében harmóniát, egyöntetűséget akarunk s el kell ítélnünk minden disszonanciát, mert elsősorban az egységes nemzeti front erejétől függ a mindnyájunk által óhajtott svőzelem. április H-ig kell ben fojtani a pályázatokat a városi or?osi, mérnöki és tűzoltóparancsnoki állásra A. Nyirvidék mai számában nagy jelentőségű pályázati hirdetmény jelenik meg. A hirdetményt a városi tanács teszi közzé a megüresedett orvosi, az újonnan szervezett épitészmérnöki és a tüzolto parancsnoki állás betöltése érdekében. A pályázat benyújtásának határideje április hó u-e, a választás, amint már megírtuk, április 13-án lesz. A pályázati hirdetés nagy érdeklődést kelt városszerte. Nyárády iífeáiy dr. kéki földbirtokos tanulmányt írt a nagybányai Horthy-család bárom szabolcsi nemzedékéről A Horthyak szabolcsi rokonai Hol nyagosznak a Szabolcs vármegyében elhalt nagybányai Horthyak ? — Magyarország kormányzója a család szabolcsi ágából ereát Kék községben a régi magyar literátus földbirtokos nemzedékek szelleme lobbant lángra. Ez a szellem Bessenyei szelleme, a földet művelő és magános, csendes óráiban könyveket búvárló, filoze. fáló, eszméket érlelő, költőnek, írónak a szelleme. Valamikor ez a szellem keltette európai életre az irodalmat. Kazinczy Ferencnek, a széphalmi birtokosnak kuri-ájából igazgatták az irodalom aktivitását. Valamikor. i Ma kincses ritkaság a messze falvak csendjében nemesedő irói lélek, a magyar udvarházakból szárnyra kelő könyv. Most ilyen ritkasággal állunk szemben. Az iró-birtokos Nyárády Mihály dr. Olyan szerény, hogy tisztes, komoly, tudós magányát talán meg is zavarja ez az írás. Ne vegye rossz néven. Az újság hivatása a rejtett értékek felszínre hozása. Ezt a hivatást kötelességszerűen teljesítjük, amikor megírjuk, hogy Nyárády Mihály dr. kéki birtokos a Mikecz-családról irt geneologiai tanulmánya után uj könyvecskével lepte meg a szakköröket és mindenekelőtt Szabolcsvármegye közönségét: megírta a nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedékének geneologiáját. A nagybányai Horthy-család rég ilakóhelyei: Jánosfalva és Ramocsaháza Itt van a hatvan oldalas könyvecske előttünk. Karcagon nyomatták, Nyíregyházán az Ujságbolt árusítja. A könyv címlapját nagybánya Horthy-család régi laPOLLO Szerdán—csütörtökön—pénteken A világháború borzalmai! A repülőrajok támadásai ORGONAVIRÁGZÁS (AZ UTOLSÓ ÜZENET) Tizenkét fejezet a halál nagy szüretéről. A repülő tiszt . . . CARV COOPER A kantlioa leíny . . CQOLEN MOORE Szombaton Vasárnap Nügy amerikai kalandor attrakció 2 részber, 15 felv. egyszerre RUTH ROLAND, WlLLiAM DUNCAN Amerika leghíresebb bra\ur szinészei a főszerepben 2 é3 órás előadások pontosan kezdődnek szombaton s/

45, 7 és V4IO, vasárnap V23, s/*5 7 és V4IO órakor Előadások kezdete : szerdán, csütörtökön és pénteken 5, 7 é» 9 órak«r 1929. március 14. ( kó és temetkezőhelyeinek, Ramocsaházának és Jánosfalvának fekvését feltüntető rajz előzi meg. A Horthy-kuria a ref. templomami szemben van. Ez az északi rész valaha Jánosfalvához tartozott. A könyv mindenekelőtt a ma már ismeretlen Jánosfalváról nyújt alapos tájékozottsággal felvilágosítást. E helység területét — mondja —• hagyomány szerint régi birtokosa, Ramocsaházy János Ramocsahá7a helység területétől szakította el. Nevét is ettől a birtokosától kapta. Jánosfalva a XIX. század hetvenes éveiben vesz tette el önállóságát. Nyárády Mihály dr. ismerteti Jánosfalva rövid birtoktörténetét. A Horthyak a Jármy-családtói örökölték szabolcsi birtokukat Ebből megtudjuk, hogy a nagybányai Horthyak a XVIII. században a szolnoki Jármyaktól örökölték jánosfalvi birtokukat. Ezek a birtokok a XX. század elején parcellázás utján számos ramocsaházi és nyiribronyi gazda birtokába kerültek. Pontos adatokat kapunk Ramocsa helység múltjáról és birtokbavételéről is. A ramocsaházi birtokot is szolnoki Jármy Lászlótól örökölte id. Horthy István. Később ez a birtok is arra a sorsra jutott, amire a jánosházi. A »Jáonsfalva, vagy Ramocsaháza« c. fejezetből megtudjuk, hogy a Horthy-kuria a nagybányai Horthy család szabolcsi ,-irágzása idejében Jánosfalván feküdt. A család tagjai Jánosfalván születtek, laktak és haltak el, de Ramocsaházán keresztelték, eskették és hantolták el őket. A nagybányai Horthy-család szabolcsvármegyei ágáról birtokairól külön érdekes fejezet szól. A Horthyak szabolcsi ága Horthy Lászlótól eredt A család szabolcsvármegyei ága , id. nagybányai Horthy Lászlótól ' eredt, aki a XVIII. század közepén élt, az ugocsamegyei Végar! dón lakott, három felesége volt. ' A harmadik szunyogi Szunyoghy Klára, akinek egy gyermeke volt: László. Ez a Horthy László volt a család szabolcsvármegyei ágának első tagja. Első neje szolnoki Jármy Anna, második neje tiszaujhelyi Újhelyi Polixénia volt. Jármy Annával Ramocsaházán kötött házasságot. — Az ifjú pár 1790. elején a jánosfalvi szolnoki Jármy-kuriában lakott. Itt születtek Julianna, Ilona, Terézia,. István nevü gyermekei is. Jármy Anna Jánosfalván halt meg, Ramocsaházán temették el. A második és harmadik nemzedék A Horthy-család szabolcsmegyei második nemzedékének a tagjai Horthy László és Jármy Anna gyermekei voltak. Ezek közül Julianna és Ilona gyermekkorukban haltak el. Terézia férje Draskóci Dolinay Imre volt. Nagybányai Horthy István Sárospatakon tanult. 1820-tól Jánosfalván lakott. Szabolcsvármegye táblabírája volt. Hitvese bizáki Puky Amália volt. Hét gyermekük: mind Jánosfalván született. Ezek a gyermekek a tagjai a Horthy-család szabolcsi harmadik nemzedékének. Közülök ifj. Horthy István 1830-ban született. Sárospatakon tanult. Neje dévaványai Halassy Paula volt. Kenderesen esküdött. Kilenc gyermeke közül való vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, . |