Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-12 / 35. szám

1929. február 12. JSftíRYIBÉK. Nyolc napja működik a nyíregyházi tejüzem * édes, mantiolaízű tejet kapnak a nyíregyházia . Pisszer János építette, a világhírű Zeppelin gyár szerelte fel a Szabolcsmegyei Tejszövetkezet nyír­egyházi üzemét Látogatás a Tiszántúl első, nagy tejközpontjában (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Már egy hete mondogatják ott­hon a nyíregyháziak: mi van a tejjel? A kora reggeli órákban érkező szövetkezeti tejjel. Ed­dig is jó volt, de most egy idő óta valami sajátos édes, mandola­ize van, olyan mintha nyári es­ken frissen innánk a friss tejet, amelyen szinte a mezők illata ér­zik. A kérdezősködőknek megadjuk a felvilágosítást: nyolc napja a Szabolcsvármegyei Tejszövetke zet nyíregyházi üzeme szállítja a tejet. Nagy szó ez. A Tiszántúlon Nyíregyházán épült meg először Bz a modern, nagyszabású tejcent­rálé, amely ma 2000 liter tejet dolgoz fel, de rövid időn belül 10—15 ezer liter tejet is felvehet és ekkor a Nyírség központja nemcsak Hajdút, Debrecent látja el tejjel, hanem világmárka nívó­jára emelkedő dánvajával hatal fnas exportot indit meg. Amikor a Nyirvidék tudomásul vette az uj üzem megindítását, nyomban kiszállt a Vasgyár-utcai telepen. Magyar motivumos, izlé ses, stílusos kerítés, kapuzat, a város által adott telken nivelláló földmunka után emelt gyárépüle­tek. Masszív, erős, szép architek­túrájú telep: Pisszer János építész kiemelkedő sikerei között is első­rangú. nagy elismerést érdemlő al­kotás. A Magyar Hiszekegy Amikor az előcsarnokba vezető vasszegélyes lépcsőre lépünk, meg­hatódva&Uunk meg: a falba il­lesztett fehér márványtáblán a Magyar Hiszekegy imás sorai. — Magyar föld, magyar gazda, ma­gyar faluk és tanyák népének szorgalma fog itt kezet a modern tejgazdaság kémiai és -téchnikai tudásával és lehet-e másként kez­deni ezt a nagy nemzetgazdasági jelentőségű munkát, mint a ma­gyar feltámadás fohászával? Hisz ez az uj telep is a feltámadás felé vezető munkasorozat egyik aktív ténye. A szabolcsi tejet megvizsgálják Kellemesen fűtött, szép iroda­helyiségek, az Íróasztal mellett egy megkapóan szép szőke leány, a szövetkezet irodista alkalmazott­ja. Az irodában egy mosolygó szemű, kedves magyar ur fogad: Barcsa Albert, a nyíregyházi köz­ponti üzlet igazgatója. Majd Ke­serű Antal üzemvezető siet fe­lénk. Hófehér köpenyében tudós orvosprofesszor hatását teszi ránk. ök ketten kalauzolnak a keramit­tal kirakott, ragyogóan tiszta ter­meken, a tej utjának fázisain át. Első állomás a laboratórium. — Keserű Antal üzemvezető bemu­tatja a precíz kémiai vizsgálatot. Tíz köbcentiméter kénsavat önt a kémlőcsőbe, a kénsavat a kü­lönböző községekből érkező jól összekevert tejjel, majd amyl al­kohollal hozza össze. A kémlő­cső olyan centrifugái-gépbe kerül, ahol egy perc alatt 8000 fordula­tot tesz. Izgatottan lessük a szé­dítő pergés eredményét, azt, mennyi zsir van a szabolcsi tej­ben. A cső pontosan elénk tárja: 3 egész 7 tized százalék a zsir, íimely a csőben szépen különvál­taa, a cső fokairól jól ieolvas­hatóan itt van a szemünk előtt. Keserű üzemvezető bemutatja a tej fajsulymérését is, elmondja, miként állapítják meg a savtar­talmat és mi mindent mérnek itt ie pontosan, lelkiismeretesen, hogy a tej kiválóságáról, tápláló ere­jéről meggyőződjének. A Zeppelin-gyár gépei között Habzó fehér, az abnormisan A vidék beszervezése í-átiuk a turó készítésére al­kalmas pincehelyiséget, a komp-/ resszoros hűtőgépet, a géphá­zat, a kanna és üvegmosótermet és a tejüzem megtekintése azzal a büszke és felemelő érzéssel töl­tött el bennünket, hogy Nyír­egyháza a Szabolcsi Tejközpont üzemének megindításától kezdve a Tiszántúl tejellátásának főiorrá­sává lett. Most még csak 2000 liter tejet gyűjt össze a nyíregy­házi központ naponként, de ez a mennyiség a vidék fokozódó be­szervezésével állandóan növeked­ni fog. Eddig mintegy 30 köz­ségből és tanyából indul a tej Nyíregyházára, de a vidék állan­dó beszervezése a szállítók szá­o* Éty^mm-t ími^cáikűi: % nagy hidegben sokszor fagyos te­jet tartalmazó kupák állanak glé­dában a kövétkező teremben, ahol megindul a tej, hogy megtegye útját a kannákból a közönség palackjaiba. Mi ennek a raffinál tan kigondolt útnak a célja? Az, hogy a közönség minden bakté­riumtól mentes, pasztörizált tejet kapjon, amelyet fölösleges még egyszer felforralnia, amelyet egy­szerű felmelegítéssel használhat abban a biztos tudatban, hogy tiszta, lefölözetlen, teljes tej. Azok a gépek, amelyek a tejnek ezt a cirkulációját biztosítják, a friedrichshafeni Zeppelin-gyárból kerültek Nyiregyházár^ Ónozott rézcsövek, alumínium * bazének, külsőleg semmit sem mutató, funkciójuk tekintetében boszorká­nyos gépek végzik itt a tej pasz­törizálását ugy, hogy emberi kéz­nek egy pillanatra sem kell hoz zányulnia. Mi láttuk a tej útját. A kan­nákból az ezer literes alumínium kádba, a szűrőbe, aztán a zse­niálisan megkonstruált előmelegi­tőbe, hőcserélőbe, majd a 85 fo­kos hőig felfűtő minden bakté­riumot elpusztító pasztörizáló gép­be, innen ismét a hőcserélőbeke­rül, ahol lassú lefolyásával segiti az alatta csobogó tej felmelegíté­sét, amely viszont Segiti a magas hőfokú tej lehűlését. A tej most az óncsöveken a víz, esetleg szén­savas hütőlemezekre s onnan a 3000 literes tartályba jut. Ebből csapolják be a kannákba és pa­lackokba. Ha van már elég tej a város ellátására, a többit a »Titán« gép­be engedik, ahol a nagyszerű centrifugál rendszerű szerkezet ki­választja a tejszint és a savót. A tejszint a csövek a vajteknőbe viszik, ahol megfelelő baktérium teleppel való beoltás után kerül a hatalmas köpübe, hogy onnan mint dán vaj kerüljön ki. Most még be nem oltott, tea vajat ké­szítenek. Mitöi sárga a vaj? Barcsa Albert igazgató érdekes felvilágosítást ad a vaj színéről. Most a téli takarmányok idején fehér a vaj, a nyári zöldtakar­mány szép sárgává festi. Van­nak, akik minden áron sárga va­jat kedvelnek, esek számára té­len is készítenek ilyen vajat, apiely növényi festékből nyeri sz'inét. A külföldi városokban kedvelik az ilyen vajat. A fran­ciák ibolyaillattal szagosított va­jat kedvelnék. mát növelni fogja. A községek gyüjtőházai részére tejhiitő beren­dezést küld a központ és eléri azt, hogy leszűrt, lehütött tejet kap a talvakból. Amikor végig jártuk a nagyszerű telepet, a hó­fehér tej utján megszomjaztunk egy pohár tiszta italra, egy po­hár tejre. Az alumínium medence alatt isszuk meg a friss fehér te­jet és érezzük kellemes mandola­izét, azt mondjuk, legjobb ital a világon az, amit itt szüretelnek _ Barcsa Albert igazgató szőlőjé- ! ben, a Zeppelin gépek csöveiből. | N'yolc napja működik a Vasgyár­utcai üzem és ma már mindenki tudja, hogy nemsokára Debre­cen is Nyíregyházáról kapja a min­dennapi tejét. Ha pedig felfokozódik a tej fel­vétele a nyíregyházi üzmeben, megindulnak Nyíregyházáról a dán vajat szállító vasúti kocsik a messze külföldre, megindul a sza­bolcsi vajexport. Ez az uj árufor­galom nagy mértékben fogja emel­ni Nyíregyháza presztízsét messze földön. A Nyíregyházi Egyesfiit Vadásztársnlatban erős kézzel összefog és együtt érez Nyíregyháza város minden rangú és rendű polgára— állapította meg Bencs Kálmán dr. polgármester a vadászok vacsoráján (A Nyirvidék tudósítójától.) Szombaton este 7 órai kezdettel tartotta meg hagyományos évi va­dásztársasvacsoráját a Nyíregyhá­zi Egyesült Vadásztársaság jános bokori Kovács András és Barla Sándor elnöklete alatt a Gazdakör székházában mintegy 100 főnyi vadász és vendégsereg jelenlétében. A vacsorán résztvett Bencs Kál­mán kormányfőtanácsos, polgár­mester és Szohor Pál városi fő­jegyző is, ott láttuk Garay Gyula dr.-t és Budaházy Menyhért dr. ügyvédeket, Szathmáry László és Tamáska Endre tanárokat, Krska Gyula anyakönyvezetőt, Ruzsonyi Pál nagykereskedőt, Benkó István dr. törvényszéki titkárt, Ilauszky Já­nos építőmestert és városi társa­dalmunk több vezető tagját. A borjú és malacpörköltből és turóscsuszából álló kitűnő, magya­ros vacsorán az első pohárköszön­tőt Barla Sándor a vadásztársaság alelnöke mondotta a megjelent vendégekre és a sajtó képviselőjé­re. örömmel és büszkeséggel álla­pítja meg, hogy a lefolyt vadász­évben semmiféle baleset, vagy sze­rencsétlenség nem történt, ami a társaság tagjainak fegyelmezettsé­gére mutat. Garay Gyola dr. pohárköszöntő­jébea visszapillantást vett a lefolyt vadászszezonra és megállapítja, hogy a vezetőség minden tekintet­ben megtette kötelességét a vad­állomány ápolása, kímélése és a nemes értelemben vett vadászat népszerűsítése tekintetében. János bokori Kovács András, a Vadász­társulat agilis és érdemes elnöké­nek egészségére üríti poharát. Kál nay Sándor Bencs Kálmán polgára­mestert köszönti fel. Bencs Kálmán dr. kir. kormány­főtanácsos, polgármester örömének ad kifejezést, hogy Nyíregyházá­nak ilyen vadásztársulata van, amely minden rangú és rendű megkülönböztetés nélkül magaköré gyűjti a nemes sportot űző városi lakosságot és a legszebb egyetér­tés és szeretet jellemzi működését. Ennek ismeretében a városi tanács és a képviselőtestület örömmel nyújtott segédkezet a társulatnak a vadászbérlet megszerzésében. Az egyetértésre, a kölcsönös megbe­csülésre most van "különösen nagy szüksége nemcsak ennek a város­nak, hanem elsősorban szegény, megcsonkított Haz'ánknak. A va­dásztársulat tagjai érzik, hogy mily szorosan össze kell tartanunk, ha elakarjuk érni mindannyiunk leg­hőbb vágyát: Újra egyesülni látni a szétdarabolt szép Nagymagyar országot, amit tőlünk igazságtala­nul jogtalanul, gálád és bitang mó­don elvettek. Örömmel 1 átom itt a nyíregyházi gazdatársadalom színe-javát, a la teiner és iparos osztály képviselő­it, örömmel látom azt, hogy ebben a társaságban erős kézzel összefog és együtt érez Nyíregyháza város minden rangú és rendű polgára. Isten áldását kérem a vadásztársu­lat vezetőségére, az egész társu­latra, annak minden egyes tagjára! A nagy tetszéssel és lelkes él-

Next

/
Thumbnails
Contents