Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

JWyíryidék:. 192Q fohni^r 10 Reflexiók egy tanyai előadásról (A Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap a/kora délutáni órák ban a város kocsiján, nagy Imn dákba burkolózva indultunk neki felfedező utunkra. Hárman, gépkezelő, az előadó és a kocsis Ez utóbbi nagy tapasztalataiban bizakodva mertünk csak neki vág ni az ismeretlen tájéknak. Alig hogy elhagytuk a város szélét megcsodáltuk a lövöldénél posztot álló katonát, ki egyenletesen tette meg néhány lépésnyi sétáját, vé gig élveztük néhány kutya csaho lását, kik csodálkozva ugattak a vakmerő vállalkozókra, már is kint voltunk az olvadó hómezőkön. A nap barátságosan sütött. A lovak lépésben vágtattak, illetőleg a vá gásban lépegettek. Messze egyen lőtlen dombok, buckák takarták el a látóhatárt. A h óolvadn ikezdet és a völgyek kék vizzel megteltek A lovak nem nagyon örültek a téli fürdőnek és ha megharagudva ki léptek, messzire fröccsent szét s hólé. Arcunk tele lett sárral. A kocsis mogorván pödörgette a bajuszát, nem nagyon tetszett neki a kocsikázás. Emiékeket idézgetett fel szűkszavúan, mikor elakadt már egyszer egy Ítéletes förgetegben. Azon csodálkoztunk, honnan tudja az utat, mikor ennek abszolút nyoma nincs, néha-néha egy-egy akácfa utmutatóul szolgálhat ugyan de általában egyformaság mindenütt Érdekes, mig állandóan azt olvassuk, hogy bekapcsolják városunk forgalmába ezt, vagy azt a nagy várost, községet, addig a városhoz közel fekvő tanyák rendes ut segítségével való megközelítéséről nem gondoskodnak. Gyalog egy ilyen hóolvadásos időben szinte lehetetlen elérni innen a várost. Még szerencsések azok a tanyák, amelyek mellett autóbusz jár el. Két óra alatt tettük meg azt a pá' kilómétert. Az iskola egy magas dombon ál' A leventék előtte gyülekeznek. Távolabb néhány fiatal leány. Az idősebbek már birtokukba veszik az iskolában bent a padokat. Kihallatszik a zugásuk. A tanitó örömmel üdvözöl, egy kis változatosság kerül egyhangú életébe. A szobájában nagy rend. Kellemes meleg. Lemossuk az ut porát. Mig a vetítéshez a gépet útitársam rendbehozza. Beszélgetésbe kezdünk. * A tanitó igen fiatal ember, tavaly került ki a tanyára. Erdélyi és végigszenvedte a románok bevonu lását. A Maros melletti demarkációs harcokban a székelyekkel küzd ő is. Tele van rajongással, idealiz mussal. »A tanitó a kultura bástyája a végeken.« A kis szoba falán megpillantok egy érdekes képet. Azonnal magyaráz. Gyóni Géza, a fogságban elhalt költő, egy verse, amit sajátkezüleg irt le egy lapra, a fogolytáborban, a halála előtt egy pár hónappal. A költővel együtt raboskodó bátyj ahozta haza és ő | kegyeletből berámáztatta. Érdeklődésemre megnyitja szive zsilipjeit. Már képzős korában nagy rajongója Gyóninak. <3 tartja a csurgói Gyóni ünnepélyen a beszédet, verseket ír róla, melyek lapokban is megjelennek. Nincs olyan kis cikk, amit ő el nem tenne, ha Gyóniról szól. Még a sírjáról is őriz egy kis földet, amit a bátyjuk hozott haza messze Szibériából. Gyóni öszszes dolgai magyarul és németül birtokában vannak. A Gyóni családdal való rokonsága révén még, néhány emléktárgyat is őriz. Kultúra a tanyán. Madách ember tragédiája az állandó olvas Hiánya. Most is ott szerénykedik az » éjjeli szekrényen a biblia testes árnyékában. Életmódja felől kérde zem. A nagy hideg és hófúvások miatt csak ri kán van módja az elég szétszórtan fekvő házakat felkeresni, hogy emberi szót hallhasson. A város, az már távoli ideál számára. Minden hónapban a tanitó gyűlésekre jár csak be, mert szekér innen télen ritkán megy, gyalog meg nehéz és este félős is visszajönni. Ilyenkor eszik csak meleg ételt. Egyébként ő főz magának teát, rántottát. Ezenkívül szalonna, tej a főtápláléka. Kosztot nem hozathat, mert nincs aki adjon. Egyszer megpróbálkozott, egy asszonytól hordatott, de a XI. fizetési osztály 3. fokozatával járó teljes összeget felemésztette teljesen és másra már nem jutott. Miért nem nősül ? A tekintetem egy szép fiatal női képre esik, mely a Gyóni képen kívül egyetlen ékessége a szobának. A képről sugárzó melegség és kedvesség még jobban meglágyítja a poétika? fiatalembert. »Hát megtehetem ? nincs mire idehozni.« Tovább nem érdeklődöm, csak annyit mondok: »Omnia vincit amor.c, Megkezdődik az előadás. Komolyan figyelnek beszédemre. Az öregek tetszésnyilvánitáskép pödörnek egyet bajuszokon. Nincs hálásabb hallgatóközönség, mint a tanyai lakosság. Csak érteni kell a nyelvükön és megtalálni" az wtat a szivükhöz. Olyanok, mint a legtermékenyebb föld, csak el kell hinteni a magot, hogy az a legdúsabb kalásszá fejlődjék. Mikor az oktatófilm megjelenik I a vásznán, az apró sereg élénken I kacag. Tiszta szívvel. Petike és Palika humoros kalandjai meg nyerik tetszésüket és a legelemibb egészségügyi szabályok közben bevésődnek a lelkükbe. Időnként fel harsanó nagy nevetés. A film megteszi feladatát. ' * Az előadás »tán körülvesznek. Mindenféléről érdeklődnek. Alig győzök válaszolni. A blbát is meglelem. »A viszonyok nagyon roszszakc. Itt is kezdi felütni fejét az egyke. Nagyon kevés a szülés. Legközelebb erről fogok beszélni. * A közönség hazaszéled és újból megkezdik a mindennap őrlő gondjait. A gép közben elromlik, mind a négyen nekifeszülünk és próbáljuk javítani. Nagy nehezen sikerül. A gépkezelő civilben tisztviselő. Volt aktiv főhadnagy, tanári vizsgája is van. Kedves, szimpatikus. Egyike a legkiválóbb előadóknak. Mesedélutánjai nagy közkedveltségnek örvendnek. Tiszta idealizmusból vállalta ezt a feladatot és feláldozza vasárnapi délutánjait. »A kulturáért és a jobb jövőért nemcsak a szavakkal kell küzdeni, de valamit tenni is teli. Megbecsülendő mondás, ámbátor sokan fordítva járnak el. Megkért, hogy nevét ne írjam .»i, mert elfelejtette bejelenteni a kijövetelét a felettes hatóságnak, óh* Bürokrácia! * Újra bepakolózunk és neki gutulunk. Még egyszer bucsut ve- m szünk a kedves tanítótól, ki ott , áll, mig csak el nem tününk a g mindent elnyelő sötétségben. A ku'tura bástyája tovább végzi nehéz feladatát. Este 1 i órakor értünk be a városba . (Dr., FISK PNEU » legrgatdasátrn««bb Autófelszerelési R-T. Btdapcst, IV., Aranykéz.*. X Ttl. Aut. 812-41. Meghívó. A Dombrádi Népbank R.-T. Dombrádon 1929. évi február hó 24 én, vasárnap d. e. fél 12 órakor Dombrádon az intézet helyiségében tartja XXXVI. évi rendes közgyűlését, melyre a t. részvényeseket van szerencsénk meghívni. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése a XXXVI-ik üzletévről. 2. Az 1928-ik évi mérleg előterjesztése és jóváhagyása, a tiszta jövedelem felosztására vonatkozó határozathozatal, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felroentvény megadása. 3. Intézeti elnök választása. 4. Igazgatósági tagok választása két évre. 5. Egy felügyelöbizottsági tag választása két évre. 6. Az alapszabályok módosítása. Dombrádon, 1929 január 9 AZ IGAZGATÓSÁG. Erő, tartósság és üzembiztonság jellemzik a TRAKTORT Acélkeretes, golyóscsapágyas kivitel Nagy rázó- és tisztitófelulet, szétszedhető szab. dohkosár, nagy teljesítmény szemveszteség nélküli cséplés a „Gazdasági" cséplőgép j «11 « g g 11« » k « 111 k t í! Ajánlattal és lelnlagMitftMftl saolgt Első Magyar Gazdasági Gépgyár R.-T. Budapest ' /_ • 1 ' _ '.. • tv • • 0 _ • + * Gyár és igazgatóság : VI- Vádút 19.— Városi eladási t.l.p ; VilmOS Császár-ét fii Kerületi képviselet; Oltványj Qdőn Nyiregyhaza, Bessenyei-tér li.