Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

Nyíregyháza, 1929. február 10 * Vasárnap x«. évfolyam. 34. szóm Előfizetési árak helyben és vidéken: Kfy Mrs 2'50 pengő. Negyedévre 7-60 pengő. Kfistfextviselőknek és tanítóknak 20°/s engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Főszerkesztő: Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCH&NYI-UT 9. SZÁM. Telefon twám 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza. Á láthatatlan adószedő utján háromszázezer pengő veszteség Irta: Pisszer János Ennyi összegű veszteség éri évenként Nyíregyháza lakosságát, amint azt a Nyirvidék már több­mint egy esztendővel ezelőtt han­goztatta. Évenként háromszázezer pengő megy füsbe ebben a városban amiatt, hogy a teherpályaudvar nincsen a vasúti vágányok innenső oldalán elhelyezve, hanem az a vágányoknak túlsó oldalán van. Évi háromszázezer pengő olyan veszteség, amelyből senkinek, de senkinek egy fillér haszna nincsen. Helyeselni tudjuk legújabb lap­társunknak akcióját, mert ebben is bizonyságát látjuk annak, hogy annak idején ezirányu felszólalá­sunk jogos és helyes volt, bizony­ságát annak, hogy mi is féltve tekintünk városunk lakosságának nyom és haszon nélkül elkallódó, elvesző filléreire, amelyeket pedig, különösen a mai világban igen keservesen lehet megkeresni és igy sokszoros ok van rá, hogy fe­lesleges módon ne lökjünk ki. mar talékául a pocséklásnak. Ha elgondoljuk, hogy a város által ujabban megszerezni szán­dékolt és a Korona melletti in­gatlan vételára, csak azóta is, hogy ezt a vasúti felüljárón való szállítást kritika tárgyává tettük, máris megtakarítható lett volna talán akkor tűnik fel még inkább nagyobb jelentőségűnek a kérdés, ha számba vesszük, hogy Nyíregy­háza vkros mai adósságának tel­jes összegét, talán kétszeresen is felül, meghaladja az az összeg, amelyet a vasúti felüljárón át, annak megépítése óta, szállítási dijakban elveszített a város lakós­sága. Alattomos módon, igen apró részletekben, szinte észrevétlenül fizetgetjük el ezt az évenként is rettenetes összeget, amely belé szipakodik háztartásunk minden legkisebb kiadásába és legnagyob­ba is egyaránt. Nem vesszük köz­vetlenül észre, de azt mindenki ér­zi, hogy Nyíregyházán. mintha drágább lenne az élet, mint má­sutt. Keresik az emberek az okot és nem látják, hogy a teherpálya­udvar rossz elhelyezésében kell fő ként keresni azt. . Most, amikor hangos az or­szág a takarékosságra felhivástól, éppen ott nem takarékoskodunk, ahol lehetne. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a kérdésnek fontosságát. Nem lehet eléggé so­kat emlegetni, hogy ezen a té­ren okvetlenül és a legsürgőseb­ben kell változtatni, javítani, mert minden fillér, amelyet feleslege­sen elpocsékolunk ezen az uton, olyan, amelyből senkinek haszna nincs, de kára minden, még a leg­szegényebb embernek is van. Megokolt lenne, a leghango­sabb szavakkal, mindenkinek fü­lébe belé kiálltani, hogy ijem tűr­hető tovább ez az állapot 1 Ha csak azt a kínlódást tekin­tenők i^, amellyel a szállítás a mai felüljárón keresztül történik, már akkor is. az állatvédelem szempontjai is megkövetelnék az okvetlenül elkerülhetetlen javitís és javítani akarás módjait. Hiszen az állatkínzás legvállogatottabb nemei közé tartozik, a sokszor jár­hatatlan uton való szállítás ki­erőszakolása a szerencsétlen pá­rákból, amelyek ott vontatni kény­szerülnek! De emellett sokszorosan fontos az a pénzpocséklás, amely ennek a szállításnak nyomán jár. Vagy talán v annyira bővében van Nyír­egyháza lakossága a földi javak­nak, hogy neki évi háromszázezer pengő meg se kottyan? Évenként háromszázezer pengőt itt a la­kosság kidobhat anélkül, hogy azt meg sem érzi? A föld eldorádója akkor ez a város, ha többszöri figyelmeztetés ellenére, még min­dig nem ér rá gondolkodni el­pocsékolódó százezrein! Hiszen az ilyen várost mutogatni kellene ki­állításokon, hirdetni jólétét, pénz­ben tobzódását, hirdetni újságok­ban, plakátokon, mert itt hangos szóval történő figyelmeztetések mit sem érnek, itt meg nem moz­duL senki, hogy tegyen valamit, évenkéntti potom háromszázezer pengő veszteség megtakarítására! Végtelenül szomorú dolog ez! Ha azt tekintjük, hogy Ame­rika legnagyobb autógyárában négy tizedesnyi pontosságra kal­kulálnak minden cikknek a terme­lése terén, hogy minnél olcsóbban juttathassák a portékát a vásár­lóknak, akkor mi. Nyíregyháza la­kosai, boldogok vagyunk, mert ná­lunk még százezresnyi pontosság sem számit, nemhogy négy tize­desig, tehát ezredrésznyi pontos­sággal kalkulálnánk. Takarékosság ? Ugyan minek erről beszélni? Ki törődik ezzel? Rossz a teherviselő képessége a lakosságnak? Hekuba! Majd megmutatja a végrehajtó! Az meg­mutatja, hogyan kell a terhet vi­selni! De száz szónak is csak az lehet a vége, hogy azt a rosszul elhe­lyezett felüljáratos teherpályaud­vart át kell helyezni a régi vasúti temető helyére! Meg van a terv reá. Meg van a jóakarat a város vezetőségénél. Ugyanígy a MÁV.-nál. Hol tehát az akadály? Kézbe kell venni a dolgot és akkor megszűnik a/, állatkínzás és a pénzpocsékolás! De sürgősen ám! Jelentős lépéssel haladt előre Nyíregyházán az 0. F. B. házhelyek beépítése Menyit fizetnek a telektulajdonosok ? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mi történt Nyíregyházán az O. F.B. telkekkel. Ezzel a kérdéssel fordultunk a városházán az ille­tékes ügyosztályhoz, ahol utaltak az elmúlt évről szóló következő jelentésre: Jelentős lépéssel haladt előre 1928-ban az Országos Földbirtok rendező Bíróság által igénybevett házhelyeknek beépítése is. A Székely Miksa örököseinek beltelkén 30 házhely lett ki­osztva, amelyek 1928 év végére két ház­helynek kivételével teljesen be­épültek. A Friedmann Sélig-féle telepen az elmúlt év végéig 138 házhely került kiosztásra, ezek a házhelyek 11-nek kivételével szintén beépültek. A város tulaj­donában álló eletói földekből ed­dig 5 házhely lett katonai altisz­tek részére kiosztva, ezek közül négy házhely szintén beépült. A régi vásártéren a várostól igénybe vett házhelyek közül 68 házhely került az elmúlt év végéig kiosz­tásra, az itt házhelyhez juttatottak közül eddig 55-en lakóházaikat vagy teljesen felépítették, vagy pedig az épületet tető alá hozták. Így a juttatottak közül mindösz­sze 13-an vannak olyanok, akik eddig az építkezéshez hozzá nem fogtak. A házhelyek haszonbé­rének és vételárának megállapítása ott, ahol nem a vá­ros volt a megváltást szenvedő fél, a szükséges tárgyalásokat a megváltást szenvedők és a jut­tatottak közvetlenül folytatták le ® és egyezségi megállapodásaikat az Országos Földbirtokrendező Bíró­ság külön-külön ítéletekkel hagyta, jóvá. Nyíregyháza városa, mint a megváltást szenvedő fél az Eletó beli, császárszállási és a régi vá­sártéri házhelyek vételárának és haszonbérének megállapítására, folytatott le tárgyalásokat és meg 1928. évben, minthogy az Orszá­gos Földbirtokrendező Bíróság jó­váhagyd ítéleteit kiadta, ezek a kérdések is véglegesen rendezve lettek. A régi vásártéri házhelyek megváltási ára négyszögölenként 2 pengőben állapitattatott meg, itt a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák a vételárnak 50 szá­zalékos kedvezményét élvezik. Az eletóbeli házhelyek vételára négy­szögölenként szintén 2 pengőben lett megállapítva, mig ezek bir­tokába adásától a vételár kiegyen­lítéséig fizetendő haszonbér éven­kint és házhelyenkint 50 kgr. bú­zának megfelelő 14 pengőben lett szabályozva. A császárszállást házhelyei* vételára négyszögölenként 62.5 fil­lérben lett megállapítva. A régi vásártéri házhelyek birtokba adá­sától a vételár kifizetéséig a vá­ros kialakult gyakorlatnak megfe­lelően és az Országos Földbirtok­rendező Bíróság által jóváhagyva évenként és házhelyenkint a vé­telárnak 5 százalékát számitja fel. A császárszállási házhelyek után azok csekélyebb számára való te­kintettel az Országos Földbirtok­rendező Bíróság külön haszonbért állapított meg, ellenben a vétel­árnak kifizetésére 3 esztendei rész letfizetésü módozatot engedélyezett Leltári árakon szerezheti be cipőszükségletét február hó 15-ig wr STIBI JÓZSEF CSPOARUHAZABAN Férfi magasszáru erős strapacipők P 19&0 Férfi magasszáru la box, erős lalppal P 24 — Férfi magasszáru la box dupla talppal P 25 — Férfi fekete divat félcipők P 1U50 Férfi fekeíe la kézimunka P 2250 Takarékosságon kívül. MM* NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA.UTCA 2.sa Férfi barna I-a bagaria félcipők, divatformákban P 2S — Férfi barna la bagaria kézimunka, uj modellek P 26 ­Női estélyi lakk és selyem brokát pántos P 22­427-7 Női drapp pántos divat formákban P 22' ­Női 1-a barna bagaria pántos trotőr és magas sarkokkal P 21 50 Női fek.Chewr. trotőr és magas sarkokkal P 18"fcO — Egyes párok minden elfogadható árban. — Minden párért teljes felelősség. Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents