Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-05 / 29. szám
JNfVÍRYlDÉK. Őslénytani tanulmány Ha az ember foglalatoskodik az őstengerek világával, kimondott rémeivel, olvasni lehet, hogy a tudósok, a természet búvárai a kövületekből megállapították, hogy voltak őskrokodilusok, tengeri kígyók, halgyikok, levegőben élő repülő sárkányok, fogas ősmadarak stb. stb. £n most csak az utóbbiakkal, azok leszármazóival akarok foglalkozni. Ezeknek az ősmadaraknak csőrében rettenetes fogazat volt, (állítólag mindkét állkapcsuk 61 fogat tartalmazott), melyek veszedelmesek voltak a szegény tehetetlen apróbb jószágokra. Nagy, szárnyas testük a vizben fürge, a szárazföldön lomha. A tudósok állítása szerint ezen ősmadárnak még ma is megvannak az utódai; de nagyon degeneráltak s olyan hihetetlen, hogy ezek lennének az ivadékai, pedig mégis azok. Az utódok általában a vizet nem szeretik, abban élni nem tudnak. Az egyik fajta utódban az őséhez annyi csak a hasonlatosság, hogy állkapcsaiban nem hatvanegy hanem harminckét fog található (ha csak valami »belgyógyász« azóta ki nem húzta), melyekkel nagyon tud harapni s az ártatlan »báránykákat« megeszi. Ezt a természet tudósok »—r—a«-vai jelzik. A másik utód őséhez csak abban hasonlít, hogy fogazata nincs, vizben nem él meg; azonban a szárazföldön mindig Ugrálva jár; termete hosszú sovány; csőr helyett bajuszt visel és négylába van. Ezt a mai kor »szöcskének« nevezi. A harmadik utódban található fel a legnagyobb hasonlatosság őskori elődéhez. Ez egy pici kis szárnyas jószág, mely szinte vizben él; de ezt a vizet a mai kor ugynevezi, hogy bor. Ebben oszt' jól érzi magát, mert mindég «benne van«. Termete nem nevezhető daliásnak, menése lustának, mert ugyancsak fürge. Zümmögése emlékeztet a régi osztrák nevelésben részesült arisztokratákra. A bor vizben nem hord szemet védő csont gyürüt, hanem a száraz földön a mai kor által úgynevezett szemüveget. Fogazat helyett a természetbúvárok szerint hosszú csápot visel, amelyet beledug a borvizes hordóba s azzal a nedűt irtózatos szenvedéllyel szívja magába. Ezen szörnyű állatot a mai tudomány »muslicának« nevezi. A jó múltkoriban összetalálkoztam egy hires természettudóssal, áki azt mondta, hogy ő a zoológiával sokat foglalkozik s meg is állapította kutatásai révén s engemet i? meggyőzött, hogy a fogas ősmadár ezen mai korban élő három utódja egy és ugyanaz. — Csakhogy ezeknek most már egy közös gyűjtőnevük van, amit ugy mondanak ki »Bonta«. Nagyszerű tanulmányomat azzal fejezem be, hogy ezen tudós művészünk Kelemen Imre meg is rajzolta ennek az őskori lénynek csodálatos hasonlatosságu körvonalait, melyet mindenki megnézhet a »Jóreménység« asztaltársa ság hivatalos helyiségében s meggyőződhet róla, hogy zoológusunk nak teljesen igazsága van. Egy áldozati »Bárány«. — A Das Leben, Revue des Monats, Scherl Magazin, Das Magazin, Uhu, Die Koralee, Die Woche, Leipziger Illustrierte Zeitung stb. kapható az Ujságboltban . á Nylve, a Postás Sportegylet, a 1TE Nyírség! Osztálya, a Nyíregyházi Rereskedé-Ifjak Egylete, A Nyiregyházi Zsidó Dalkör, a „Hangya" szerkesztősége, lesló Elek kincstári főtanácsos, Szabó Gábor kaposvári olvasónk üdvözlik az ötvenesztendős Nyírvidéket (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szakadatlanul érkeznek ma is az ötvenéves »Nyirvidéks-et üdvözlő levelek a közönség ragaszkodó szeretetének nagyszerű dokumentumai. Az üdvözlő levelek a következők: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének. Helyben. Igen tisztelt Szerkesztőség! A Nyirvidék 50 éves jubileuma alkalmából nem mulaszthatjuk el megköszönni azt a jóakaratú és önzetlen támogatást, amelyben a »Nyirvidék« az egyetemes sport ügyét, de különösen a Nyiregyházi Torna és Vivó Egyesületet mindig részesítette. Most, amikor az érdemekben gazdag és nagymultu Nyirvidék félszázados fennállását ünnepli, mi is hálával emlékezünk meg és köszönettel adózunk azért a példaadó munkásságért, amellyel a Nyir vidék a magyar sport ügyét s Egyesületünk munkáját és boldogulását elősegíteni évtizedeken át 6zives volt. További sikert és Isten áldását kérve a Nyirvidék további köz érdekű és értékes munkásságára, vagyunk megkülönböztetett tisztelettel: Dr. Nyerges Miklós Rónay Jenő főtitkár. elnök. A Magyar Turista Egyesület Nyiregyházi osztályának üdvözlő levele : Méltóságos Dr. sasi Szabó László m. kir. kormányfőtanác<os urnák a Nyirvidék fó'szerkesztője, Nyíregyháza. A Nyirvidék 50 éves jubileuma alkalmából őszinte hálánkat és köszönetünket tolmácso'juk a Magyar Turista Egyesület Nyírségi Osztálya nevében, amelynek megalakulásánál és immár 5 évi hazafias munkálkodásában igen tisztelt lapja mindenkor lelkes és sikert jelentő támogatást nyújtott. A magyar turisztika, amely hazánk megcsonkítása következtében ketszeresen elárvult és a vadregényes Kárpátoktól a pipacsos alföldi rónákra szorult, nemcsak a természetimádásnak, a búvárkodó tudományoknak, de a régi határokra törtető hazafiságnak is tettrekész pionírja. Ezen nemzeti küzdelemhez, melyből osztályunk is fokozottan szeretné kivenni a részét, kérjük továbbra is a Nyirvidék ékesszavu cikkeinek toborzó, lelkesitő és támogató segítségét Fogadja Méltóságod és az igen tisztelt Szerkesztőség minden tagja legőszintébb köszönetünket és nagyrabecsülésünk kifejezésünket. Hazafias turista üdvözlettel. Nyíregyháza, 1929. február 1. Mútrav Gyua Maurer Károly titkár. ügyvezető-alelnök. i í II ! - i i !• . . A Nyirvidék tekintetes Szerkesztőségének, Helyben. Nagybecsű lapjuk ötvenesztendős fennállásának alkalmából engedjék meg, hogy a mi szerény egyesületünk is részt kérjen az üdvözlésből és örömükből. Mi, akik szintén egy közel ötvenéves egyesület élén állunk, fokozott mértékben érezzük az önök örömét, amikor visszatekintenek lapjuk félszázados múltjára és ennél az évfordulónál hálásan gondolunk arra is, hogy az ötvenéves Nyirvidék mindig támogatója, útmutatója és elismerő barátja volt a vele csaknem együttinduló, együttfejlődő Kereskedő Ifjak Egyletének. Ismételten kérjük tehát önöket, fogadják eddigi munkájukért és eredményeikért baráti üdvözletünket, a jövő küzdelmeihez pedig a legszebb szerencsekivánatainkat, amellyel vagyunk a Kereskedő Ifjak Egyesülete nevében hazafias üdvözlettel: Weisz Miklós főtitkár. Hoffmann Ferenc elnök. A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének. Helvben. ! | Egyesületünk választmányi gyű- j lésén, Elnökünk előterjesztésére { elhatározta az 50 éves »Nyirvi- I dék« üdvözlését, miről is jegyző- 1 könyvünk erről szóló kivonatlt tisztelettel megküldjük. »A nyiregyházi Zsidó Dalkör ünnepélyesen hódol a »Nyirvidék« 50 éves munkássága előtt. Meleg szeretettel, igaz ragaszkodással köszönti annak minden egyes tagját, akik megértve — minden egyesület nemes célkitűzését — mindenkor a megértés és szeretet jegyében támogatták azoknak igaz ügyét. Fogadja a Szerkesztőség, kiadóhivatal minden egyes tagja legőszintébb üdvözletünket. A —, ' A »Zsidó Dalkör« nevében: Földes Márton ügyv. ig. Lichtman L. V. elnök. A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének, Nyíregyháza. Nagybecsű lapjuk ötvenesztendős jubileuma alkalmából a magyar szövetkezők nevében mi is kollégiális örömmel üdvözöljük, ötven esztendő nagy idő egy lap életében is. Hogy nagyrabecsült lapjuk ezt a szép jubileumot megtarthatja, bizonnyára annak a nagy fontosságú, céltudatos és eredményes munkának köszönhető, melyet a lap a közélet, politika és a közgazdaság terén kifejtett. őszintén kívánjuk, hogy a szerkesztőség áthatva attól a magasztos feladattól, mely az újságírással foglalkozók vállaira nehezedik, továbbra is eredményesen szolgálhassa a »Nyirvidék« olvasóinak kul turális érdekeit. Kollégiális üdvözlettel: A »Hangya« szerkesztője. 1929. február 5. HMBHHHHG3SSS Meskó Elek kincstári főtanácsos vezérigazgató levele : A „Nyirvidék• Tekintetes szerkesztőségének és kiadóhivatalának Helyben Becses lapjuk ötven éves fennállása a klímával örömmel fejezem ki tiszteletteljes üdvözletemet s ezt az őszinte kívánságomat, hogy az a régi becsületes irányban vezetve s továbbra is mindig csak az igazi közérdeket ápolva, még nagyon sokáig eljen, virágozzék, fejlődjék és boldóguljon. Nyíregyháza, 1929. február 2. Kiváló tisztelettel Meskó Elek, Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Egyesületünk választmányának határozata folytán kedves kötelességet teljesítünk, midőn a félszázados múltra visszatekintő »Nyírvidék«-et üdvözöljük. A nevezetes évforduló alkalmával mélységes örömünk eljuttatása mellett annak az- őszinte óhajunknak adunk kifejezést, hogy nagyrabecsült lapjuk továbbra 'is azzal az önzetlen készséggel, fáradhatatlan erővel és a jobb jövőbe vetett rendithetetlen hittel szolgálhassa az ezeréves haza szent ügyét, mint azt az elmúlt ötven év nehéz munkájával örömben, avagy a sors súlyos csapása okozta fájdalmak közt végezte. Jókivánatainkat ismételve, nagy rabecsülésünk kifejezése mellett vagyunk a Postás Sport Egvlet nevében, Nyíregyházán, 1929. január hó30-án. hazafias üdvözlettel .Rolkő, Uzoni, titkár. elnök. A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének. Nyíregyháza Ifjú életem sokfelé vezető utain egyik leghűségesebb kísérőm az önök, vagy ha nem leszek szerénytelen, jó nyiregyházi polgárhoz méltón, ugy szeretném mondani, a mi lapunk, a »Nyirvidék<;. Mostanában naponta olvasom .1 mi kedves lapunk hasábjain, ugy azoknak a szűkebb értelembe vett hazai nagyoknak üdvözlő sorait, akik részben a lap megalapításánál vették ki derekasan r^szülrc a munkából, részben annak fejlődésére gyakoroltak nagy hafást, mint azokét, akiknek ifjúkori zsen ge próbálkozásuk kifejlesztésére éppen a »Nyirvidék« hasábjai adtak alkalmat. Sőt még idegenbe szakadt nagyszerjj honfitársaink is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a »Nyirvidék«-ről, mely kedves, felejthetetlen emlékeket idéz fel bennük a távoli, boldog, gazdag országokban is. Arról a kulturértékről, melyet az 50 éves »Nyirvidék« jelent, olvasótábora, de legfőként Nyíregyháza számára, csak az alkothat magának némikép is megközelítő képet, aki tudatában van annak, hogy minden igazi szép és értékes, reményteljes vagy közhasznú gondolatnak, próbálkozásnak, tanácsnak vagy kezdeményezésnek a »Nyirvidék« előzékeny szerkesztőségével mindig készségesen állott rendelkezésére mindazoknak, akiknek mondanivalójuk volt Nyíregyháza vagy Szabolcs vármegye számára. Nem akarom a Nyirvidéket méltatni! Ehhez szerény képességem kevés volna és erre egyébként sincs szükség! Csupán azt szeretném, ha az én elismerésem, hálára