Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-05 / 29. szám

JSíyíryidéíc 1929. február 5. sát, köszönti mélységes hálával és ' szeretettel, különösképen, mint a ~ demokratikus eszmék előharcosát és sajtóorgánumát. A 46 esztendős múltra visszate­kintő Nyiregyházi Iparos Ifjúsági Önképző Egyesület büszke önérzet­tel vallja az öreg Nyirvidék saj ­tóirányzatának ezt a jellemzését, mert Te voltál az öreg barátunk, aki ezelőtt 46 esztendővel, megala­kulásának első évében tartott nagy estélyünkről szóló hirlapi beszámo­lódban, mint nagy és nemes emberi eszméket hirdető harang zúgtad be­le az akkor még ködös magyar közéletbe, hogy ez estélyünkkel megszűnni látszottak a differenciák az ur és polgári osztály között és ez est tanulságaiból leszűrted azt a demokratikus elvet, hogy nem a vagyonnak, rangnak, nagylelkű és kegyes leereszkedése, hanem a bátortalan szerénységnek felemelése és az dlőretörekvő jóakaratnak bá­torító támogatása vezethet csak a mélyen szántó társadalmi ellenté- • zek elszigeteléséhez. Egyesületünk öreg barátja és fegyvertársa hálatelt szivvel köszön­jük meg Neked a mai napon azt, hogy már ezelőtt 46 évvel kiemel­tél bennünket az észrevétlenség fá­jó homályából. Köszönjük, hogy lüktető önérzetünk nyilvános han­goztatásával helyzetünket megerő­siteni segítettél Nyíregyháza város társadalmi életében. Ez alkalommal arra kérünk öreg barátunk, légy a jövőben is hűsé­ges fegyvertársa, egyetemes szó­csöve annak az egyesületnek, amely a maga szerény keretei között sok­szor sok közönnyel és nehézséggel küzdve, egyedül a kultura fegyve­rével igyekszik megtartani azt a pozíciót, amelyet a Te hatalmas segítségeddel megalapozva, Nyír­egyháza város társadalmi életében elfoglalt. Az Isten áldása kisérje jövendő munkásságodat szeretett városunk tiszta közéleti fejlődése és szegény megcsonkított hazánk boldogabb jövendőjének kiépítése érdekében. á szabolcsi leventék Krómy Károly dr. a Szabolcs­vármegyei Egyesület elnöke: A szabolcsvármegyei levente egyesü­let üdvözletét tolmácsolom. — Mi nagy hálával és szeretettel gondo­lunk a Nyirvidékre, mert hiszen a I Pillér József nyugalmazott isko­la igazgató: A mai diszes ünnepségen a Ma­gyar Nemzeti Szövetség nevében üdvözlöm a jubiláló Nyirvidéket, amelynek eszméi, törekvései közö­sek a Magyar Nemzeti Szövetség eszméivel és törekvéseivel. Mun­kásságát az jutalmazná, ha a Nyir vidéket ismét egész Magyarország területén olvashatnák. Nyirvidék volt az, aki a -levente egyesület jelentőségét felfogta és azt megalakulásában támogatta. Isten áldását kívánom az újság további működésére. A Nyirvidék lelkes éltetése köz­ben zárja be a díszközgyűlést Frühwirth Mátyás elnök. A kö­zönség ezután átvonul a »Korona« szálló nagytermébe, ahol 1 órakor kezdetét veszi az ünnepi bankét. A közgyűlés jelentős mozzana­tairól Csépány Jenő, a »Nyirvidék« fotoriportere készített kitűnően si­került felvételeket. tótevékenységre mutat rá, amelyet Rothermere lord lapjánál vagy a nagy nemet lapvállalatoknál ta­pasztalt, a lapok fejlődését a saj­tószabadság mellett a társadalom támogató törekvéseiben látja. A Nyirvidék sem érhette volna meg 50 éves fennállási jubileumát, ha nem állott volna mögötte a város társadalma s jövőben is jórészt et­től várhatja további fejlődését. —­Poharát Nyíregyháza város társa­dalmára emeli. A vármegye meghajtja zászlóját a Nyirvidék előtt Sarvay Elek dr. vármegyei h. tiszti főügyész visszaemlékezve a Nyirvidék múltjára, megállapítja, hogy a törvényhatóság volt az el­ső azok között, akik jobbjukat nyújtották a Nyirvidéknek. És készséggel ismeri el, hogy nem volt soha a vármegyei közéletnek egy olyan mozzanata sem, amely­nél ott ne találta volna a Nyirvi­déket. Nemcsak a szellemi élet terén, hanem a szociális, vallá­sos életközősségek s a gazdasági élet terén felmerült kérdéseknél is mindig ott volt a Nyirvidék s mindig igaz szivvel támogatott minden nemes törekvést. Nemcsak hasábjait nyitotta meg e törek­vések előtt, hanem a maga egyé­niségét is adta e törekvésekhez. A Nyirvidék igazi karakterét éppen az adja meg, hogy a vármegyei és városi közélet kialakításánál min­dig nemes gondolat vezette. Az igazi biró itélőpalástjában szolgál­ta mindig az igazságot. Nagyon jól tudta, hogy nagy • hatalom van kezébe adva, mert a sajtó emel és le is sújthat, ezt a hatal­mát azonban a Nyirvidék mindig csak az igazságnak megfelelő ob­jektivitással gyakorolta, amelyben mindenkor fel lehetett találni a jóindulatot. És az igazsághoz tar­tozik annak megállapítása is, hogy ilyen körülmények között ez a ju­bileum nemcsak Szabolcsvármegyé nek és. Nyíregyháza városának, ha­nem az egész magyar sajtónak is ünnepe. , Amikor meghajtja a vármegye zászlaját az 50 éves Nyirvidék előtt, arra kéri, hogy az 50 évvel ezelőtt összefogásra nyújtott ke­zet egy pillanatra engedjék el, de csak azért, hogy egy ujabb 50 évre tehessenek még erősebb, még melegebb kézszorítást. Szohor Pál Nyíregyháza polgársága üdvözletét tolmácsolta Alig hangzik el a beszéd nyomán keletkezett tetszés zaja, amikor Szohor Pál, Nyíregyháza város fő­jegyzője emelkedik szólásra. Keresi azokat az okokat, amelyek a Nyir­vidéknek nemcsak a vidéki, hanem a fővárosi lapok között is szinte páratlanul álló fejlődését biztosí­tották s azt látja, hogy nem volt soha a vármegyének, vagy e >'á­városnak olyan nemes törekvése, amelyet a Nyirvidék ne támogatott volna. Pedig a Nyirvidéknek is sok küzdelmeken kellett keresztül esnie. Nemcsak a gazdasági okok, hanem a keletkező konkurrcns vál­lalkozások is próbára tették ere­jét, de mindezekből a küzdelmek­ből mindig csak a Nyirvidék került la győztesen. Ezt a küzdelmet egy­forma erővel vivták meg a lap­vállalat szellemi és fizikai mun­kásai. Vallomást tesz arról az ál­tala gyakran szemlélt munkáról, amelyet^a szedőtermekben s a nyomda többi helyiségeiben a fi­zikai mwnkások végeznek, mig az ólomkatonák egymás mellé rakása által sorokat és cikkeket szednek ki s kijelenti, hogy mindenkor csak szeretettel és tisztelettel tudta szem­lélni ezt a munkát. Ugy gondolja, hogy joga van az ismert becsüle­tes munka felett érzett elismerését a város minden polgára nevében kifejezni s ezért Nyíregyháza egész polgársága nevében az wj ötven év­re áldást kér az Istentől a vállalat szellemi és fizikai munkásainak to­vábbi sikeres működésére. Konthy Gyula dr. pohárköszöntője A derűs hangulat egész áradata ömlik el Konthy Gyula dr. felszó­lalásán, aki az élő tanú részleteket is ismerő bizonyságtevésével egy­két kevésbbé ismert képben mutat reá a Nyirvidék megalakulására!. Szavaiból, kicsendül annak a kor­nak a felfogása, amely kezdetben atyáskodó jóindulattal állt a Nyir­vidék mellé, mikor azonban ugy látta, hogy a Nyirvidék kezd na­gyon is nőni és már ő kezd irá­nyítani, szerettek volna tőle meg­szabadulni. De hiába volt más lapalapitási vállalkozás, a Nyirvi­déket nem sikerült letörni. Ha pe­dig nem lehet megbuktatni, akkor igazán nincs más hátra, minthogy azt kivánja, hogy éljen még ez a lap ujabb 50 esztendőn át. Dr. Radó Rezső a debreceni Kereskedelmi és Ipar­kamara főtitkára tovább folytatja a humorizálást s keresve-k^resi az alkalmat, hogy kit köszöntsön. Sok jogcímet találhatna, de legtöbb jogcímet'mégis arra talál, hogy a lap felelős szerkesztőjét köszöntse, aki neki érdeknélkül tetszik, ebből tehát kitetszik az is, hogy őszintén szól s akiről tudja, hogy annyira szivén viseli a lap sorsát, hogy azért képes még az éjszakáját is nappallá tenni. Kivánja, hogy azt a romlatlan kedélyt, amelyet eddig megőrzött, tartsa meg továbbra is. Than Gyula a Debreceni Újság felelős szerkesz­tője Nyíregyháza, múltjából eleve­nít fel szines képeket s ha' ugy találja, hogy a négy évtizeddel ez­előtti város képe nagyon megváltó­(zott s a portenger helyén ma virá­gos kertek állanak, ebben a fej ­lődésben nagy része van a Nyir­vidéknek is. A sajtó és a város kölcsönös fejlődésére emeli poha­rát Dr. Garay Gyula a család nevének egyedüli örökö­sét, az ifjú Jóba Eleket köszönti s arra kéri, hogy a nagyatya és édes­atya szellemének legyen mindenkor hűséges őrizője. Dr. sasi Szabó László fő­szerkesztő megköszöni az üdvözléseket Az utolsó pohárköszöatőt lapunk főszerkesztője mondotta, aki az üd­vözlő iratok felolvasása után a kö­vetkező szavakkal köszöni meg a Jóba család, a szerkesztőség, ki­adóhivatal és a vállalat fizikai munkásai nevében az üdvözléseket: önök t. Hölgyeim és uraim! egy ragyogó Lumiere-lemezt, egy gyö­nyörű színekben pompázó diapozi­tivet mutattak itt fel rólunk, a jó öreg Nyirvidék kiadótulajdono­sairól, kiadóhivatali alkalmazottai­ról és szerkesztőiről. Megmutatták nekünk az önök nagy szeretetét, ragaszkodását irányunkban, elis­merésüket eddigi munkánkért és a mi elődeink munkájáért... de ennyi szines virág, ennyi babérhul­lás között nem volna teljes és hűséges a rólunk rajzolt kép, ha fei nem mutatnám önöknek ennek a ragyogó színekben pompázó dia­pozitivnek a negatív oldalát is, ami röviden és egy negatívumhoz illő szárazsággal akként hangzik, hogy a Nyirvidék szerkesztőségének tagjai közül az 50 év alatt tudo­másom szerint egyetlen egy eset­ben se ítéltek el senkit sajtóvét­ségért vagy kihágásért, a szer­kesztőség egyetlen tagjának sem. Ünnepi ebéd a Koromábao Nem lenne, teljes a jubileumi kép, ha nem emlékeznénk meg í arról a külső jeleiben is impo­záns társas ebédről, amely a dísz­közgyűlést követte a Korona nagy­termében. Az asztalokat cikláme­nek és primulák díszítik. A han­gulat meleg és barátságos, szinte családias. És éppen az teszi ér­tékessé előttünk a társas ebédet, hogy a fehér asztaloknál az igazi Nyíregyháza társadalma adott egymásnak kezet, a szellem és kéz munkásai, a vezetésre hivatot­tak s a szolgálatra készek ünne­pelnek együtt. A vármegye és vá­ros hivatalos képviselői, a polgári társadalom minden rendű és rangú tagjai juttatták megjelené­sükkel kifejezésre nemcsak a Nyir­vidék iránt érzett megbecsülésü­ket, hanem azt az átfogó s egye­sítő gondolatot is, amelyet a Nyir­vidék képvisel a vármegye és vá­ros társadalmában. Pohárköszöntő a Kormányzóra A társasebéd alatt az első po­hárköszöntőt Frühwirth Mátyás mondotta a Kormányzóra, Isten­től erőt és áldást kérve életére, hogy az ország újjáépítésére irá­nyuló minden lépését siker koro­feázza s törekvései nyomán megér­hesse a nemzet a feltámadás wagy napját. Énekes János a Jőba-családot éltet* A következő pohárköszöntőt Énekes János prelátus kanonok mondotta, aki a közgyűlésen el­hangzott egyik szónoklat gondo­latmenetébe kapcsolódva az üd­vözlést kiterjeszti a Jóba-család valamennyi tagjára. Azzal a gon­dolattal foglalkozva, hogy az új­ságkiadás nem a legjobb vállalko­zás, amelynek során a kiadó sok­szor még a befektetett tőkét sem nyeri vissza, kérdi, mi lehetett az az inditó ok, amely a lapalapitót a magára vállalt feladat elvégzé­sére vezette s ugy találja, hogy az a szellemi érték, amelyet az Újság ­irás magában foglal. Az írás sza­vaival élve: a betű öl, a lélek az, ami megelevenít, ezt érezte id«9s Jóba Elek is s az általa alapított lap minden sorában ez a lélekele­venitő szellem ott volt a lap tulaj­donos kiadója, a szerkesztőség tagjai és a vállalat fizikai munká­sai között fennálló harmó­nia biztosította a lap 50 éves jubileumát. Ugy látja, hogy ebben a szellemben akarja a vál­lalat tovább folytatni nemes mun­káját s ennek sikere érdekében emeli poharát a laptulajdonos csa­lád minden tagjára. Franki Pál Nyíregyháza társadalmát köszönti. Franki Pál (Sopron), igazgató­sági tag arra a nagyarányú saj­A Magyar Nemzeti Szövetség A Kereskedők és Gazdák Eöre Füredi Sándor dr. ügyvéd, a Ke­reskedők és/Gazdák Körének fő­titkára: A Nyirvidék hatalmas kultur­munkát végzett és ezzel a kultur­munkával szerezte sok barátját és jóakaróját. Ha 50 éves múlt­ját vizsgálom azt látom, hogy működését mindig nagy szerettei kisérték. A nagy szeretetet azért érdemelte ki, mert törekvéseiben mindig a demokráciát, a felekezeti békét szolgálta. Isten áldja a Nyír­vidékit.

Next

/
Thumbnails
Contents