Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-02 / 28. szám

14 JSÍYÍRYIDÉK. 1929. február 2. Mozi A Noszty fia esete Tóth Marival Zsúfolt ház nézi napról-napra a Városi Színház Mozgó nagyszerű műsorát, amely ragyogó képet nyújt a régi, örömökkel, kis du­hajságokkal teljes magyar életből s éppen ezért nagyon is közel áll a szivünkhöz minden alakja. Az a nagyszerű gondolat, amely a»nagy palóc«-nak, Mikszáth Kálmánnak lelkében megfogant regényének Írá­sakor, méltó tolmácsolót talált a dramaturgizáló Harsányi Zsoltban, aki filmre dolgozta át. De époly értékes azoknak a színészeknek a játéka is, akik megtudták érteni a magyar élet sok szépségeit s mű­vészi szépségű jelenetek keretébet oldották meg feladatukat. A Városi Színház Mozgó méltán sorolhatja sikereit az eddigi nagy sikerek kö­zé, sőt emiitett vonatkozásainál fogva ez a film az élre került,. Ma, holnap és holnapután megy még ez a film, egy-két felvonásos burleszk és egy ismeretterjesztő ­film kíséretében. Billie Dove és Clive Brook... Ezt hallja az em­ber utcán és társaságban, kávéház­ban és villamoson. A »Sárga lili­oma sztárjai pár nap alatt Nyíregy­háza kedvencei lettek; aki csak ott volt az Apollóban, mindenki fantá­ziájában tovább él a szép magyar úrilány s a hódító magyar herceg hus- és véralakja... Hogy meglát­szik ezeken a legjobb amerikai szí­nészeken, hogy a magyar szerző munkáját szinte átélték és hogy a magyar rendező utasításait minden idegszálukkal befogadták. Egy da­rab izgalmas magyar világot és érzésvilágot sikerült Biró Lajosnak és Korda Sándornak a távoli Hol­lywoodban megteremtenie s ezzel a ritka alkotással most jelentkeztek nálunk is: ellenőrizzük őket. Ellen*­őrizzük azzal, hogy vájjon tetszik-e itthon is a hollywoodi »Sárga lili­om« amely Amerikát már diadal­masan bejárta, vájjon megkap-e bennünket is a tengerentúli film­szalagon bizonyos lángoló magyar szivek szerelmi vergődése — és lenyugvása. Bizony, tetszik, és nem győzzük elismeréssel, tapssal és meghatottsággal viszonozni a »Sár­ga Iiliom« drága meglepetéseit. Meglepően jó itt minden és min­denki, jó márka, jó művészet, jó produkció. A »Sárga liliom«-ot va­lószínűleg prolongálni lesz kényte­len az Apolló igazgatósága, hétfőre és keddre. Pénzes tarsat keres Debrecen legrégibb, 50 év óta fennálló hentes üzlete, hus'eldolgozó gyármühellyel felszerelve, külföldi és közszál- J litásokkal. Tudakozódni Med­gyaszay József Debrecen, Vig­kedvü Mihály u. 10 438-1 ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ U JSAGBOLTBÍN Megjelent a „Nyirvidék" jubileumi albuma A közel 600 oldalas kötetet minden olvasónk megkapja A »Nyirvidék« 50 éves jubileu­ma alkalmából készült album Vertse K. Andor szerkesztésében elhagyta a sajtót. A közel 600 ol­dalas vaskos kötetbe legkiválóbb munkatársaink írtak nagyértékü cikkeket, de a mü magában foglal­ja Nyíregyházának és Szabolcsvár­megyének kiemelkedő eseményeit az elmúlt 50 esztendő alatt. Nem­(csak a jelennek adja tehát hü tük­rét, hanem forrásmunka is az el­múlt ötven év történelmét ille­tőleg, s mint ilyen nemcsak élve­zetes olvasmány, hanem hasznos segédeszköz mindenkinek, aki ér­deklődik a lokális közügyek iránt. Az albumot a jövő héten kezd­jük szétküldeni, még pedig az alábbi feltételek mellett: 1. Azok az előfizetők, akik an­nak idején aláírták és beküldték hozzánk a »Nyirvidék«-ben meg­jelent kötelező nyilatkozatot, pos­ta utján haladéktalanul megkap­ják a könyvet. 2. Minden előfizetőnk, aki az album árában beküld, vagy sze­mélyesen befizet kiadóhivatalunk­nál 1 pengő 50 fillért, azonnal megkapja, vagy posta utján meg­küldjük neki a könyvet. 3. Hasonló feltételek mellett kapják meg az albumot azok a példányonként vásárlók is, akik ebbeli minőségüket azzal az el­árusítóval igazolják, akiknél a »Nyirvidék«-et megvenni szokták. 4. Azok az intézmények, ható­ságok, községek, kulturális egye­sületek, közkönyvtárak, iskolák, amelyek nem előfizetői lapunknak, amennyiben a meglévő készletből futja, 5 pengős áron kaphatják meg az albumot, amelynek bolti ára egyébként 15 pengő lenne, mert vállalatunk áldozatkészsége megelégszik azzal, ha a rengeteg pénzkiadásból csak a papir árát kapja meg. Egyébként az album könyv­árusi forgalomba nem kerül. Épen ezért, továbbá amiatt, hogy csak korlátolt számban nyomattuk, ar­ra kérjük elsősorban előfizetőin­ket, hogy az 1 pengő 50 fillér befizetésével ne késlekedjenek, mert két hét elteltével már nem vállalhatunk garanciát arra nézve, hogy az album még akkor is kap­ható lesz. Páris érdekes existentiái Az „orvosprofesszor" (A »Nyirvidék<c tudósítójától.) Az utcai árusitáf szabadsága az ügyes, fifikus párisi apacsoknak tág lehetőségeket ad a könnyű pénzszerzésre. Ezek a munkától iszonyodó apacsok a retorika mes­terei. Szuggesztív szónoklataik erejével az úgynevezett »korszak­alkotó« találmányokkal, »prakti­kus« cikkekkel csapják be a végte­lenül hiszékeny és naiv franciá­kat. A rue Rambouteau sarkán ta­lálkoztam egy klasszikus példá­nyával a párisi apacsoknak. — öreg fiu volt és minden hájjal megkent. Terebélyes pocakjával, nagy Schubert pápaszemével, ol­dalszakállával egy komoly, tekin­télyes ur előnyös külsejével ren­delkezett. Fehér^ orvosi köpeny volt rajta, kezeit gumikeztyü takarta, mintha sebészeti műtétre készül­ne. Előtte hosszú, keskeny fejtá­masztékkal ellátott asztal állt, fe­hér viaszkos vászonnal letakarva. Rajta tömegcsalogatónak min­denéfle hátborzongató orvosi szer­szám hevert. A cvikkeres ur a kíváncsian várakozó tömeg előtt mint a lyoni elmegyógyintézet al­igazgatója mutatkozik be. Az em­berek legnagyobb része persze kétkedő mosollyal fogadja ezt a bemutatkozást, de egyesek megil­letődött arcán látom, hogy mégis vannak szép számban, akik nem kételkednek. A professzor követ­kező mondata aztán nagyon meg­növeli a hivők táborát, amikor ar­ra hivatkozik, hogy egy, az em­beriséget megváltó találmánya van és ő mint nagy humanista, ide jött a szeretett nép közé, a test­véreihez, hogy annak legszélsőbb rétege is részesülhessen a rendkí­vül olcsó, minden kínszenvedést megszüntető találmányban. A kétkedőket már talán csak egyedül én, a cinikus magyar kép­viseltem. A professzor a helyzet feltétlen ura lett. Hihetetlen bő­beszédüséggel, tücsköt, bogarat összehadarva, mintegy bűvölő má­gus játszott a tömeghangulattal. Hol megnevettette ,hol elérzéke­nyitette bámész hallgatóit. A meg­váltó találmányról azonban hallga­tott. Kíváncsian vártam, mi le^z ennek a vége. Jó hosszú időbe került, amig az asztalra helyezett egy fekete dobozt. Na, — gondol­tam, — végre előrukkol a talál­mánnyal az örgg. Tévedtem. A doboz ott feküdt az asztalon lezárt titokzatossággal, de a professzor csak tovább beszélt. t Egy állítólag Anatole Francé­val történt esetet mesélt. Bár va­lószínű, hogy az egész történetet a jeles professzor maga találta ki, mégis, mint érdekességet megem­lítem. A lyoni elmegyógyintézet aligazgatója voltam — mondotta — mikor egy délután Anatole Francé nyitott be az irodába. Az intézet igazgatója egy percGel előbb ment ki s igy nekem jutott a szerencse, hogy a nagy irót fo­gadjam. Anatole az érdekes bete­gek meglátogatására kért enge­délyt, mert — mint mondotta, Az állami kamat kedvezményű tavaszi műtrágya = korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. =§ Saját érdekében adja fel megrendelését mielőbb. I J ARAYER¥1 K | mezőgazdasági és kereskedelmi iroda RYIREGYHÁZA, SZÉCHENYI-Ú114. - TELEFON: 507. =§ 10349 = ÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH^ } készülő uj regényében szerepelni fog egy zseni, aki őrült, illetve egy őrült, aki zseni. Az iró egy félóra múlva az izgalomtól kipi­rultán, lelkendezve jött vissza a betegektől. Uram — szólt, keze­met szorongatva — hallatlanul ér­dekes betegre akadtam. Mondha­tom, tiszta perceiben zseniális gondolatokkal lepett meg. Logiká­jának zavarossága csak ritka idő­közönkint jelentkezik. Érdeklődé­semre, mikor leirta a beteg kül­sejét, legnagyobb meglepetéssel igazgatómra ismertem rá. Nemso­kára az iró távozása után az igazgatóm lépett be ugyancsak felizgult állapotban. Kollega ur, — kérdezte izgatottan — nem tudja ki az a hallatlanul érdekes uj be­teg. Mondhatom, hogy ilyen nagy­tudásu beteg még nem fordult elő praxisomban. Mélyenjáró gon­dolatainak logikája csak némely­kor fixa ideájával kapcsolatban válik zavarossá, amikor azt hiszi magáról, hogy ő Anatole Francé. A professzor elbeszélésével óriási sikert aratott és hallgatósá­ga most már minden szavát apostoli kinyilatkoztatásnak vet­te. Itt volt a kedvező pillanat, mi­kor a nagy találmány értékesíté­sére került a sor. Ügyesen az el­mebajosok fejgörcseiről szines, ér­dekes magyarázatot tartva tért át a találmányra. Az elmebetegek ret tenetes fejgörcsei késztettek — mondotta egy tudós szerénységé­vel arcán — hogy foglalkozzam egy olyan szer előállításával, amely e rettenetes kínokat megszünteti. Évtizedes szorgalmas munkám eredménye a csodaszerem, mely egyszeri használatra a legmaka­csabb fejgörcsöket pillanatok alatt szüntet meg. Amellett olyan olcsó, hogy mindenki abban a szeren­csében részesülhet, hogy csekély i frankért élvezheti szerem áldásos hatásait. A titokzatos orvosság végre elő­került és én ámulva ismertem a nagyszüleink által használt mentholos migrain kupakra, ami­vel a jó öregek homlokukat dör­zsölték be, persze nem sok ered­ménnyel. A megfőzött, elszédített tö­megből hullott a frankeső az asz­talra és egy félórai munka után hozzávetőleges számitásom szerint kb. ioo frankot szerzett a jeles »orvosprofesszor«. Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jó! Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában, Nyíregyházái.

Next

/
Thumbnails
Contents