Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-28 / 49. szám
1929. február 26. JNÍYÍRYIDÉK. 5 zésének ügyét. A népjóléti miniszter 1200 pengő kenyérsegélyt adott, a város évi 800 pengőt. Csepey György népjóléti miniszteri tanácsos állandó tárgyalásokban van a Társulattal és adatokat kért arról, mennyivel támogatja a város és mennyivel az állam a Missziótársulatot. Kállay Miklósné főispánné 20 gyermeket nyaraltatott a Sóstón. Az eredmény igen szép az elmúlt évben. Az elért tényleges siker olyan nagy, amilyennel eddig nem dicsekedhetett a Missziótársulat. Az ügyvezető elnöknő ezt a boldogan megállapítható eredményt Kállay Miklósné elnöknő lankadatlan munkásságának köszöni. Cselekvő szeretet a fogházban Berend Miklósné terjesztette elő ezután a pénztári jelentést, azután Salzmann Ottóné, a fogházmisszió lelkes vezetője nagy figyelemmel és meleg elismeréssel fogadott jelentést tett a misszió önfeláldozó tevékenységéről. A jelentést Salzmann Berta olvasta fel. A fogház misszió tevékenysége kibővült, kezd említésre méltó eredményt felmutatni. A gyűlésen olyan adatokat hallunk, amelyek a misszió vezetőjének odaadó munkásságát igazolják. Ilyenek a fogházban történő szüléseknél az anya segítése, a csecsemőknek kelengyékkel való ellátása. Amíg a javító nevelésre, a fogházba került leányok Nyíregyházán voltak, Salzmann Ottóné őket is foglalkoztatta, de ezek a leányok Ceglédre kerültek — ami helyes is — mondja a jelentés, mert Nyíregyházán nem volt semmi helyük. Végezte a misszió apostoli lelkű vezetője a sok fáradsággal, nagy önfeláldozással járó környezettanulmányt is. Negyvenhárom levelet irt a fogháziak kérésére, tizenkilenc esetben kibékítette a viszálykodó családtagokat, eljárt ügyes-bajos dolgukban, segítette útiköltséggel, helyhezjuttatással a fogházból kerülőket, akikkel szemben mindent megtett, hogy megmentse őket a bün útjára való visszatéréstől. A Leányklub is segítette a missziót nehéz munkájában. Karácsony ünnepén a fogházban kigyúltak a misszió fájának gyógyitó fényű csillagai is. Nagy taps fogadta Salzmann Ottóné valóban szívhez szóló jelentését, amelyet Kállay Miklósné elnöknő hangsúlyozottan meleg szavakkal méltatott, mint a legnehezebb, leggyönyörűbb szociális munka tényeit. A Charitas munkája Horthy Istvánné, a charitas kézimunka és varrómühelyének fellendüléséről számolhatott be je lentésében. A műhely feltétlenül rentábilis munkaalkalmat nyújt, 884 pengő kintlevősége az általá nos _gazdasági depresszióval függ össze. Horthy Istvánnénak is hálás köszönetét tolmácsolja Kállay Miklósné, majd a Leányklub munkásságáról szóló lelkes, szép jelentést hallgatják meg. Holló Lenke, az ügybuzgó elnöknő jelentésében rámutat, hogy decemberben 88 szegényt ruháztak fel a Leányklub által rendezett előadás jövedelméből. A jelentést megtapsolják. Harmincezer ebéd Kálmán Károlyné ügyvezető elnök, a Misszió szegénykonyhájának vezetője a szegénykonyha nagyszerű szociális teljesítményéről ad képet alapos jelentésében, amelyet Tóthné Mulega Ilona olvas fel. A konyhán átlag 80— 100 szegény étkezik naponta. — Senkisem megy eí ebédsegély nélkül. Az elmúlt évben 29.415 adag ingyen ebédet osztottak ki a gyermekkonyhán. Csak néhány adat a feldolgozott élelmiszerekről: elfogyott 155 kg. zsír, 618 kg. burgonya, 242 kg. kása, 3876 kg. kenyér, 857 kg. liszt 894 kg. bab, 83 kg. borsó, lencse, 800 pengő ára tej, 520 kg. tűzifa. A szegénykonyha fenntartása 5555 pengőbe került.. Ez csaknem egészében természetbeni adományokból térült meg. A város fát adott a földbirtokosság, az iparosság, hentesek, kereskedők, zöldségárusok élelmiszereket adakoztak. Kálmán Károlyné meleg köszönetet mond a jelentése végén munkatársainak és további segítőtársakat kér, akik Maleskovics Ilonka misszióstagnál jelentkezhetnek. Távirat Farkas Edithnek A jelentések után Énekes János indítványára elhatározták, hogy üdvözlő táviratban köszöntik Farkas Edithet, hódoló üdvözlettel keresik fel Szmrecsányi Lajos egri érseket, dr. Kállay Miklós főispánt, Ertle Christa nővér előaiása Nagy várakozás előzi meg Ertle Christa missziós nővér előadását. Az Alpesekbe felkanyarodóutakon márványtábla hivja fel az utas figyelmét arra, hogy adjon hálát Istenének, hogy idáig eljutott. Ilyen határkő a mai közgyűlés is, amelyen további munkára bátorító nagy sikerek tényeit látta. Prohászka püspök mondotta egy konferencián, hogy aki a szociális karitászt szolgálja, odaadó lélekkel tegye. — Akarok valakinek valakije lenni, — ezt vallja minden igaz szociális lélek, amilyen valakije voltak az őskereszténységnek Tabita és Dorka nővérek. Mikor Tabita meghalt, kétségbeesetten sirtjak a szegények 1, mig Szent Péter feltámasztotta Tabitát. Szent Vince valakije tudott lenni annak a gályarabnak, aki helyett ő láncoltatta magát a gályához, hogy a rab hazamehessen és eltarthassa nélkülöző családját. Volt egy nővér, aki ha átvonult éjente a katonák barakkórházának termén, a szenvedők megcsókolták az ágyravetődött árnyékát is, nagy önfeláldozó szeretetéért Másik nagy elv, hogy igyekezzünk szeretni a segítésre szorúló szegényeket. Ma sajnos arról k TI beszélnünk, hogy az Ínségeseknek is igényük van, ma jó szívvel fel kell őket világositani, hogy csökkentsék igényüket, tudjanak lemondani. Budapesten a szénkiosztásnál véres verekedések voltak, lehetetlen igényekkel léptek fel. Ez a túlzott igény fokozza a nyomorúságot. Megfigyeli a munkásleányokat. Olyan leánnyal beszélt, akinek 10 pengő a fizetése és selyemharisnyát viselt. Megtudta, hogy csak kenyeret ebédel napról-napra, hogy selyemharisnyája lehessen. Miért nem megy háztartási alkalmazottnak — kérdezte tőle, kapna havi 40 pengőt és teljes ellátást. — Nem leszek senki rabszolgája — volt a felelet. A régi anyák tudtak családjuk rabszolgái lenni — mondja Chriszfa nővér. A szociális munka egyik gyönyörű feladata: lemondásra, takarékosságra nevelni, amit Németorsz,ágban már az iskolában élkezdeneK. Persze ebben a középosztálynak kellene előljárni. De mit látunk? Szilveszter estén Budapesten négy kávéházban 4000 üveg bor, 1200 üveg pezsgő fogyott el. Mussolini erélyére volna szükség, aki egyetlen rendeletével 40 ezer bárt záratott be Olaszországba. Vass miniszter ur egy beszédében azt mondotta: ma már nincsenek maecénások. Mi azt mondjuk, maecénás mindenki, aki lelket, szivet, szeretetet ad a szociális munkába. A városok, az állam adják a pénzt, a társadalom a lelket. Egy idézettel fejezi be nagyszabású előadását: Ha mindenki csak egy embert tenne boldoggá, a földön paradicsom lehetne. Ismeri, szereti Nyíregyházát, ezt á gyönyörű várost, ismeri polgármesterének nagyszabású elgondolásait, tudja, sok jó ember van itt. Arra kéri Nyíregyháza társadalmát: tegyen mindenki csak egy-egy embert itt boldoggá, Nyíregyháza is paradicsom lesz. A legkisebb palánta szeretettel üdvözli a Napközi Otthont, a legkisebb szociális palántát, üdvözli a nagyszerű fogházmissziót, a sok-sok lelki mecénását Nyíregyházának, a szociális munka névtelen hőseit. Kardos István tanácsnok a város nevében üdvözli a közgyűlésen a Misszió társulatot, amelynek nagyszerű eredményeihez gratulál. A város mondotta, sokat tanult a Missziótársulattól, annak módszerétől és látja, hogy a szociális munka valóban bonyolult, sok tudást kívánó tevékenység. Azt kívánja: fejlődjék, virágozzék az egyesület. A Szegényházban átmeneti otthon lesz Kardos István kulturtanácsnok iezután a polgármester nevében bejelenti, hogy a fogházmisszió jelentésének hatása alatt a város a Szegényházban a fogházból kikerültek részére átmeneti otthont rendez be. Ezt a bejelentést nagy örömmel fogadják. Énekes János prelátus meleg szavakban mond köszönetet a városnak, kiemeli Kardos István tanácsnok érdemeit, majd nagy lelkesedést keltő bejelentést tesz. Missziósnővérek telepednek le Nyíregyházán A nyiregyházi Missziósház felépítésének anyagi feltételei rövidesen biztosítva lesznek és ekkor a Missziótársulat székházában három fővárosi míssziósnővér telepszik le és átveszi a nyiregyházi szociális munka irányítását. Huszár Károly volt miniszterelnök előadása A Missziótársulat elnöke dr. Kállay Miklósné — mondotta Énekes János prelátus — Huszár Károly volt miniszterelnököt kérte meg előadás tartására. Huszár Károly március 20-án délután 5 órakor a vármegye dísztermében tart előadást a családi életproblémáiról. Ezt a bejelentést is lelkes éljennel fogadták, majd Kállay Miklósné felhívására elénekelte a missziós gyűlés a Himnuszt. niverési hirdetmény Alulírott b'rósági végrehajtó felkérésre kOzhirré teszem miszerint az 0 kéntes árvereltető háztartás felosztása és elköltözése miatt egy 4 szobás, konyhás lakás berendezési tárgyai nevezetesen: bútorok, ágynemüek, konyhafelszerelési tárgyak, üveg* és porcellánnemüek, szőnyegek, lámpák, ládák, hordók, vivógarnitura, stb. Nyíregyházán a Kálvin-tér 2. számú háznál 1929. évi március hó 7-én d. u. 2 órakor nyilvános árverésen készpénz fizetés ellenében általam elfognak adatni. Nyíregyháza, 1929. február 20. Dr. ZATHURECZKY ÁLMOS kir. bir. végrehajtó. 972—3 I Nincsen tisztább mint a nap Annái tisztább csak te vagy Borotválkozz, nyiratkozs Gőzfürdőbe menj Tóthoz. Aut- Orth- izr. Hitközség nyíregyháza, Mindazok, kik pászkaszükségletüket hitközségünknél óhajtják beszerezni, szíveskedjenek legkésőbb folyó évi március hó 5-ig előjegyzéseiket irodánkban (Kistér 5.) eszközölni, mert csak igy állhat módunkban az igényeket kielégíteni. io6t—s AZ ELNÖKSÉG.