Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-23 / 45. szám

•Míryidék. 1929. február 23. Ilonka! Más világ volt, máskép virult Kertünkben a rózsa, Mikor együtt álmodozva Szakítottunk róla. I ' Mikor munkás, kicsiny kézzel A rózsákat tépted, Boldog szívem, ifjú szívem Megremegett érted. Más világ volt; más volt a dal; Máskép szólt a nóta. Mikor szívem a szerelmet Szívedtől tanulta. Szép a világ. Szép a virág, Ma is szép, mint régen. Rózsa nyílik. Madár dalol, Napsütéses, verőfényes égen. Mégis, mégis üres minden. Elnémult az ének, Elnémult a kacagásod S szívemben az ifjúság, élet. Dr. Görgey István Vasárnap este fél 7 órakor kezdődik az Evangélikus Nőegylet vallásos estélye A nyíregyházi Evangélikus Nőegylet vallásos estélyének kezdete az eddigi híradásunktól eltérőleg vasárnap este fél 7 órakor lesz és nem 8 órakor. A vallásos estély műsora is változást szenvedett. A központi elemi iskola dísztermében tartandó estély műsora a következő: 1. Közének: 181. sz. ének. i—2. verse. 2. Imát mond: Geduiy Henrik püspök. 3. Quartette: a) Haydn: Adagio a 71. vonósnégyesből. bl

v Hándel: 3. Pezzi. Előadják: dr. Németh Sándor, dr. Rőder Ede, Simkovics Endre, Kalmár János. 4. Megnyitó beszédet mond: Gregersen Lujza, az Orsz. Protestáns Nőszövetség főtitkára. 5. Reviczky: Pán halála. Szavalja: Vajda Emiiné urnő. 6. Ünnepi beszédet mond: vitéz dr. Kende-Kirchknopf Gusztáv, bányakerületi központi lelkész. 7. Beethoven melódiák: Énekli: Krecsák László és Krecsák János. 8. Záróimát mond: Krieger Mihály lelkész. 9. Közének: 91. sz. ének 1—2 verse. Belépődíj nincs! Műsor megváltás 50 fillér. Önkéntes adományokat köszönettel fogadunk. MUlWtW"' J £ qépete mágiö ÖL fogjobDöfe! KAPHATÓ : , SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG %irwMis, Vay Adam-*t»a 2. ——•!•! II -1^ z 1 Ii á a z Beszélgetés Horváth Nnsival nyíregyházi fellépéséről A »Nyirvidék« debreceni munkatársától. Szerdán reggel telefonom csengetett. Ugyan ki kereshet ily korán, gondoltam, és azzal fülemhez emeltem a kagylót: —• Halló, maga az Jancsikám, szól a telefonba egy ismerős női hang. Halló Jancsikám te vagy? Itt Horváth Nusi. Ne lepődjön meg. Én vagyok, a Nusi. Itt vagyok a nagybátyámék lakásán dr. Fekésházy postatanácsos lakásán és ha nem hiszi, hivja fel a számukat, pár perc múlva és meg fog győződni, hogy én vagyok itt a Nusi. — No, de ilyent,, aranyos művésznő, hiszen csak nemrégiben olvastam Nagyváradról irt levelét, melyben nagyváradi sikereiről számolt be a régi jó Pajtás kedves őszinteségével. Mondja mit csinál itt, Debrecenben? — Csak most jöttem meg Nyíregyházáról, ahol a kedves Gulyás Menyussai tárgyaltam és elvileg már meg is állapodtunk abban, hogy március első napjaiban fellépek Nyíregyházán. — No és nálunk a Csokonai színházban is látni fogjuk? — Talán. Kardoss Géza ugyanis Pesten van és vele még nem tudtam tárgyalni. De Jancsikám, régi Pajtásom, délután látogasson el és beszélgetni fogunk sok mindenről, amik érdekelni fogják. Horváth Nusit, az egykor ünnepelt debreceni szubrettet, majd a váradiak, aradiak és kolozsváriak aranyhajú szőkeségét még elhalgatnám sokáig, de most búcsúzik és bemondja még a telefonomba: — Tehát délután várom. Füvészkert-utca 12. első emelet, dr. Fekésházyéknál. Telefon 41. — Ott leszek aranyos Nusi. Isten vele. Kezkcsókolom... Ilyen váratlan telefon-attak után természetesen nehéz szívvel vártam a délutánt, hogy szemtől-szemben láthassam Horváth Nusit. Horváth Nusit, nem is oly régen, egész Debrecen és az egész Tiszántúl lelkesen ünnepelte és kizárólag azért vált meg a Csokonai színháztól, mert szülei Aradon laknak és azok hazahívták. Egy darabig a szülői háznál volt, majd az erdélyi színházakban ünnepelte az erdélyi magyarság. Horváth Nusi azonban nem lett hűtlen a debreceniekhez. Évente ellátogat Debrecenbe és most a nyíregyháziak is közelesen élvezhetik majd azt a művészetet, melyet Horváth Nusi representál és amely az operett iskola egy nemesebb részéből való. Délután tehát négy óra alig mult mikor a Füvészkert-utca 12. szám alatt az első emeleten dr. Fekésházy postatanácsos lakásán becsengettem. Egy disztingvált úriasszony nyitott ajtót. — A művésznőt keresem. Ma beszéltünk telefonon. — Azonnal kérem, szólok a húgomnak. Parancsoljon beljebb és azzal bevezet Fekésházyék szalonjába. A szalon fala telve Horváth Nusi képeivel. Egyszeriben látjuk a Szybil, a Cigányszereltm, a Csárdáskirálynő. a Marica legszebb debreceni kreálóit. Es a képeket nézve, de sok forró színházi este vonul fel előttünk... Pár perces várakozás után kinyiilik a szalon egyik ajtaja. És belép Horváth Nusi. Zöldes-lilát I játszó krepdesin ruha rajta, aranyló haja csillog. Szebb, mint valaha. Kedvesen mosolyogva nyújtja felém kezét: — Isten hozta nálunk, régi jó Pajtásom. Es most beszélgetni fogunk — mondja hamisíthatatlan horvátnusii hangon... — Mikor is találkoztunk legutóbb ? — Megmondom. — Mindketten nevetünk. Hogy eltelt az idő. De nem változott ez a kedves, vigkedélyü, finom modorú absolut úrinő. Olyan ragyogó niost is, mint egy évvel ezelőtt... Es mikor kacag kedves kis grüberlije, talán bájosabb mint valaha... Aztán mesélni kezd, de közben feláll és kimegy. Pár perccel később egy tál tortát tesz elém. Most újra kacag... — Igy ni, maga édesszájú barátom, egyen előbb és aztán fecsegünk. Nem lehet ez elől a kedves kínálás elől kiténii. De, hogy is lehetne, mikor a kezembe nyom egy tányért. Rajta egy nagy szelet. — Mintha sosem ettem volna... Maga is vesz magának, de jóval kisebb szeletet. Egyen. Jó? Én csináltam... Nem győzöm dicsérni, de közben a kérdések özönét lövélem Nusi felé. — Hát igen, — mondja — odaát voltam annál az aranyos müvészpárnál, tudja a »Székelygulyásnál«, ahogy maga. Menyusékat nevezi. Kedvesek voltak és elvileg megállapodtunk abban, hogy március első napjaiban talán 5., 6., és 7-én fellépek ott. Nem kötöttem ki fix összeget, hanem percentre megyek. Jól jövök igy ki, mert hiszen nekem sok kedves ismerősöm van Nyíregyházán, akik bizonyosan eljönnek megnézni engem. Higyje el, kedvesen emlékezem vissza Nyíregyházára. Mutatom most neki a Nyírvidék legutóbb megjelent cikkét, melyben közlik, hogy Horváth Nusi fellép Nyíregyházán. — Aranyos és kitűnő emberek ezek. — Mondhatom Nyíregyháza egész tradíciója az irodalom és művészet tiszteletében és támogatásában nagyon sokszor megnyilatkozik. Nyíregyháza mindent és mindenkit támogat, a törekvéseket a maga fajtája szerint... Remek város és eltekintve kedves ismerősétől, Mikecz alíspánéktól és másoktól, nagyon nagy szívvel és igazi örömmel megyek Nyíregyházára... — Milyen darabokban lép fel Nyíregyházán ? — Mindenek előtt a Maricában, az Erdészlányban, melyet Nagyváradon nemrégiben 24-szer játszottam enszvit. Fellépek azonkívül a Cigányszerelemben, melynek harmadik felvonása alatt zongorán kísérem magamat és amely egy szenzációs szám. Tudja, hiszen maga látott és hallott engem... Ha sikeredik akkor eljátszom a »Réginyár« Máriáját is... Szóval Nyíregyházáé leszek egyelőre három napon át... — örülök neki... Es aztán beszélgetünk még sok más mindenről. Terveiről is... — Mondja, lehetnek ma az embernek tervei, ebben a mostani bizonytalan világban. Igaza van Horváth Nusinak. Ma tervekről beszélni, írni lehet, de fendesen azok nem ütnek be. Ez a mostani <let! .Vtaiziipr Játtvs. HETI MŰSOR: Péntek: Cigánykirály. B. bérlet 3.. Szombat: Délután 4 órakor: A nótáskapitány. Este; Kurucfurfang. Bérletszünet. Hétfő: Szegény lányt nem lehet elvenni. A. bérlet 3. Kedd: Szegény lányt nem lehet elvenni. B. bérlet 4. Szerda: A Gyurkovics-fiuk. \. bérlet 4. Csütörtök: A Gyurkovics-fiiik. B. bérlet 5. Péntek: A» Gyurkovícs-füik. Bérletszünet. Szombat: Délután 4 órakor mozihelyárakkal: A házibarát. Bérletszünet. Este: A Oyurkovicsfink. Bérletszünct. Vasárnap: Délután 4 órakor: A régi nyár. Este: A Gyurkovicsfiuk. Bérletszünet. Hétfő: Karenin Anna. A. bérlet 5. Az előadások kezdete hétköznapokon pontosan 8 órakor, vasárnap és ünnepnapokon délután 4 és este 8 órakor kezdődnek. A színházat kellemes melegre fűtik! ' Sirinházi pénztár délelőtt 9—12-ig •s délután fél 4 órától fél 6 •ráig. — Esti pénztárayitáe 7 •mkor a színháznál. A HAZIBARAT A házibarát második előadását gyérszámu közönség nézte végig, bizonyára az uj erőre kapott hideg miatt, amely a színház fűtését is befolyásolta. A szereplők, mint a bemutató előadáson, most is tudásuk legjavát adták, különösen Harmath Jolán, G. Székely René, Kabos László, Zemplényi,' Késmárky és Polgár játéka aratott nagy sikert, akik közül G. Székely René és Kabos László nyíltszíni tapsot is kapott a kisszámú, de hálás közönségtől. Ma este a ;>Cigánykirály«-t újítja fel a társulat. A mult szezonban nagy sikere volt ennek az operettnek s a társulat mindent elkövet, hogy az idei szezonban színpadra csak egyszer kerülő operett-előadásai fokozza a tavalyi sikereket. Szombaton, mint ismeretes, két előadás lesz. Délután 4 órakor mozihelyáras előadás keretében Molnár Ferenc nagyszerű vígjátéka: »Az ördögs kerül színre. Az előadás helyárai: 32 fillértől 1 pengő 76 fillérig. Este 8 órakor a sikerrel bemutatott »Régi nyár<< utolsó esti előadása lesz. A köztisztviselői utalványok minden esti előadásra érvényesek. A szinházi pénztár délelőtt 9— 1 2-ig és délután 3 és fél órától 5 és fél óráig Jakobovits Farvny dohánytőzsdéjében s este 7 órától a színház épületében van nyitvm. Italmérések réwtra szükséges 502—»22. népjóléti miniszteri rendelet aa agészségügyi és ti&e'ssági rendszabályokról már kiphaté a Jóba-nyomdában, Nyíregyházán, Száahenyi it 9. sz.