Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-23 / 45. szám

JNfltÍRYlDBK. Fejlett sajtó, fejlett sajtójog Irta: Dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő Kezdem azzal, hogy amint 1848ban az előzetes cenzúrát eltörölték, nyomban megalkották az első sajtótörvényt. Szabad sajtó nem képzelhető sajtótörvény nélkül, sajtótörvény csak ott fölösleges, •hol cenzúra van. Az államban, a társadalomban semmi sem öncél. Nem öncél maga az állam sem, mert az államnak is célja az egyesek boldogulásának biztosítása. Amely állam ezt a célt nem tudja megvalósítani (lásd Szovjetoroszországot) an nak nincs erkölcsi létalapja, annak meg kell buknia. A sajtó sem öncél, hanem csak eszköz az egyének és az állam boldogulásának előmozdításában. • Szabad sajtóra azért van szükség, mert ezt a kettős célt csak a szabad sajtó képes megvalósítani. Bilincsbevert sajtó, képes szolgalel-kü hízelgésre, de képtelen eszmei szárnyalásra. Hitvány rög marad a göröngyök között. Határa van azonban minden szabadságnak, abszolút szabadságot alkotmányos országban elképzelni nem lehet. Mihelyt az államban valakinek szabadsága abszolúttá válik, az önkényuralmat, diktatúrát jelent, mely azután minden más szabadságjogot egyszerűen megsemmisít. Néha ilyen diktatúrára szükség van: Napoleon diktatúrája emelte ki Franciaországot a forradalom mocsarából és Mussolini diktatúrája emeli ma Olaszországot a nemzeti nagyságnak soha nem álmodott magaslataira. Ez az egyéni diktatúra, melynek többé-kevésbbé mindig megvan az erkölcsi felelősségérzete. A tömegdiktatura azonban teljesen felelőtlen, a tömegnél nagyobb zsarnok nincs, miként ezt a forradalmak története és a kommunista diktatúrák is bizonyítják. A felelőtlen, az abszolút szabad sajtó pedig nem más, mint tömegdiktatura a legveszélyesebb . fajtából. — Ismét nem kell meszszi mennünk bizonyítékokért, gondoljunk csak arra a »magyarországicc sajtóra, amely az októberi lázadást a maga véresszájú izgatásaival előkészítette, fentartotta és a kommunizmusig, Magyarország feldarabolásáig fejlesztette. A »fejlett« sajtó nem mindig jelent fejlődést a nemzetnek, jelentheti a poklok mélységes fenekére való süllyedést is. Ezerkilencszáztizennyolc októberétől 1919 márciusáig volt a legnagyobb sajtószabadság Magyarországon — a szélső baloldal számára. De ez a szélsőbaloldal is megteremtette a sajtó bizonyos, nem törvényes kor látait jobbfelé a terrorban, a nyom dák lerombolásában, a sajtódiktatura egyszerűen egy bizonyos irányzat szolgájává alacsonyodott és megölte a sajtószabadságot. Alkotmányos államban minden szabadság megvan, de egyik sem korlátlan. Nem lehet tehát korlátlan a sajtószabadság sem. Ezek a korlátok arra valók, hogy a sajtó ne veszélyeztethesse se az egyén, se az állam boldogulását. A sajtó maradjon a nemes gondolatok közlő szerve, de ne lehessen hazugságok és becsületlenségek mérgének keverője. Idáig: azt hiszem mindenki egyetért velem, de akkor azt mondják egyesek: eddig is volt sajtótörvényünk, elég szigorú az is, minek ujabb szigorításokat kitalálná? 1 Felelet: azért, mert minél fejlet- ) tebb a sajtó, annál fejlettebb kell, hogy legyen a sajtójog is. Más volt a magyar sajtó 1848-ban, más világháború előtt és megint más ma. Más sajtótörvény volt tehát szükséges 1848-ban, más 1914-ben és megint más 1928-ban. Kossuth Lajos, Kemény Zzigmond, Jókai Mór korában elég volt egy nagy lap megindításához egy kiváló elme, mint szel lemi vezér. Akörül már csoportosult tőke, munkatárs, közönség. Ma az első a tőke. az veszi bérbe a szellemi vezérek tollát és a szedők kézi erejét egyaránt, fizeti és kihasználja a maga érdekében mind a kettőt. A tőke parancsol ma a sajtóban, a szellemi vezérek pedig csak vezéri címekkel ékes és ünnepelt sakkfigurák, melyeket a tőke húzogat ide-oda az érdekösszeütközések világsakktábláján. A tőke a sajtó nélkül is nagyhatalom. A sajtóval együtt világuralkodó. Ezzel a tőkéből kinövő sajtóval szemben egészen más korlátozásokra van szükség akkor, amikor például Rákosi Jenő egy napon kivált addigi lapjának kötelékéből és kizárólag nevének varázsával uj lapot tudott teremteni, uj iránnyal, uj srilussal, uj eszmékkél, uj közönséggel és minden érdekeltségtől való teljes függetlenséggel. Próbálja ezt ma valaki, ha nem állanak mögötte aranyhegyek. Az 1918-iki lázadást nem pusztán a sajtó egy része csinálta meg, az bizonyos, de az is kétségtelen, hogy ez a rettentő esemény Magyarország történetében elsősorbán sajtózendülés volt. Hónapokon keresztül valóságos szabad prédája volt: a sajtó egy részének az egyén* becsület, a haza érdeke, minden, ami szent. A nagyszerű technikai felkészültség, mellyel a modern sajtó rendelkezik, néhány kalandornak és csirkefogónak a rendelkezésére állott, vele szemben nem volt elégséges erő az államhatalom kezében, sem a megtámadott egyéni becsület nem tudott kellő eréllyel fellépni, megtörtént tehát a katasztrófa. Most a béke éveiben kell előkészülnünk rá, hogy még egyszer ilyen szörnyűséges idők ránk ne szakadjanak. A sajtónak biztosi1929. február 2$ tanunk kell az igazi szabadságot azzal, hogy megszabadítjuk a vele visszaélők kalandorkodásaitól és üzleteskedésétől. Részletekről most nem beszélek, csak általánosságban kívántam rámutatni arra, hogy amint halad a sajtó, ugy kell uj páncélba öltöznie a sajtójognak is. Fejlett, modern sajtó mellé az egyén is, az állam is joggal követel épen olyan fejlett és modern sajtójogot. Ezért vált szükségessé és aktuálissá a sajtójog reformja. Leírhatatlan jelenetek zajlottak le az ínségesek - részére érkezett adományok osztásánál Egy kiéhezett szegény ott a helyszínen kenyér nélkül faita fel a fél kiló szalonnát — ni van a hat pengős szeretet csomagban, amelyet az egyik nyíregyházi kereskedő ajánlott fel Az újból keményedő hideg arra késztette a városi hatóságot hogy megkezdje az Ínségesek számára érkezeti adományok azonnali kiosztását. A már előzőleg ínségeseknek nyilvánított szegények utalványt kaptak a városházán. Több mint száz utalványt osztottak ki. A város által megrendelt tüzelőanyag még nem állt rendelkezésre, az utalványok liszt, kenyér, kása, bab, szalonnára szóltak. Mindenből nem kapott valamennyi ínséges, a cél az volt, hogy a kenyéren vagy kenvérliszten kivül szalonnát, zsírt vagy más táplálószert kapjanak a szegények. Az Ínségesek kisebb-nagyobb csoportban siettek a polgári fiúiskolába. ahoi Luka Jenő és Kovách Árpád tanárok fáradhatatlanok voltak a csomagok kiosztásában. Később Rosenthal Gyula nagykereskedő két alkalmazottak, mérleget, csomagolóanyagot bocsátott az adómányosztók segítségére. Segítettek a polgári fiúiskola M«, péntektől mlndenn*p TOLSTOJ LEÓ KOZÁKOK Kankáraii szerelmi történet két rész 12 fel. egyszerre. Rendezte: Gaorje Hill Szereposztás: A kceák ketnH . . JOHN OII.BERT A stép kozák leány PKNEE ADOREE 0!é»i« her«

t .... N1LS ASTER Színhely; a Kankázns. Idő: L Miklós eár, „Atyuska" korá. Vadszearedilyü kozákok, tSzes >ozák lovasok, latárok, átaiai hordá

k 80SF Rendes helyárak! TisatrUelí seekények ráfizetés • élköl csak a hatkömapi 5 és 7 órás elSadássn érréayes. A 9 órás elö adáson 40 fillér ráfizetéssel érvényes. — Jeryelfij

egynés pjésü nap. Elősdasok kezdete : hétköznap 6, 7 ea 9, vasarnap 2, fi, f éa 9 órakar tanulói is. Csakhamar kialakult a legpraktikusabb eljárási mód és ment a munka, mint a karikacsapás. Elfogyott három és fél mázsa kenyér, egy mázsa liszt, sok zsir, szalonna és egyéb élelmiszer Az osztásnál megrázó jelenetek játszódtak le. A nyomorra jellemző. hogy két városszéli Ínséges, amikor megkapta a lisztet és szalonnát. ott a folyosón kenyér nélkül szinte felhabzsolta a félkiló szalonnát. Hetek óta nem ettek rendes ételt. Az egyik nyíregyházi füszeresbolt, a Gál Jenő bolt felajánlotta, hogy hat pengős szeretetcsomagokat készit a következő élelmi cikkekből: 1 kg. cukor, f kg. főzőliszt, 2 kg. kenyérliszt, 1 kg. bab, 1 kg. rizs, 1 kg. barna kenyér, fél kg. szalonna. Bizonyára kiállítja ezt a csomagot a többi füszerüzlet is és igy megkönvnyiti az adakozás eszközlését. Az adományok ma is érkeznek, az ínségesek száma jóval felülhaladja a félezret. ] Angol—Olasz—Magyar ünnepélyt rendez március 3-án az ey. Kossuth reálgimnázium (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium tanári kara és tanulóifjúsága március 3.án, délután 6 órai kezdettel a reálgimnázium dísztermében az angol-olasz-magyar barátság jegyében műsoros ünnepélyt rendez. Az ünnepélyre belépődíj nincs, az esetleges önkéntes adományokat diákjóléti célra fordítja az iskola. Az ünnepély műsorán énekkari és zeneszámon kivül egy 1 felvonásos történelmi szinjáték is szerepel. Magyarország nagy barátairól Teltsclí István VIII. o. tanuló tart ünnepi beszédet. A részletes műsorra egyik legközelebbi számunkban vissza fogunk térni. Nincsen tiaztább mint a nap Annál tisztább csak te vágj Borotválkozz, nyiratkozz Gftrfürdőbc menj TóthoE Tea sütemény ek és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján pólanyaj mentcsen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. < TELEFONSZÁM: 2-13. ö