Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-19 / 41. szám

4 JUYÍRYIDBK. 1929. február 19. Mozi Az ápolió új műsora A megenyhült időjárással ugy látszik, a közönségnek is visszatért a mozilátogató kedve. Ramon No­varrónak a szivek húrjain játszó »Diákélet«-et tegnap is, tegnapelőtt is zsúfolt ház nézte végig. Ma új­ra nagy premiere lesz az Apolló­nak, amelynek keretében két nagy­szabású filmujdonság kerül bemu­tatásra. Az egyik »Az éjféli rém« cimü 8 felvonásos detektív törté­net, a másik pedig Galschworthy világhírű regényének filmváltozata, »A szenvedések iskolája«. Mindkét darabot csak ma és holnap vetíti az Apolló. Kozákok Tolstoj Leo regényének filmválto­zata. — Bemutatja szerdától az Apolló. Színhely: a Kaukázus. Idő: I. Miklós cár, »atyuska« kora. Szerep­lők: szilaj életű, vad szenvedélyű kozákok, a legbátrabb harcosok, a legjobb lovasok, a legtüzesebb sze­relmesek; szépséges és büszke ko­zák nők, akik épp ugy tudnak sze­retni, mint szenvedélyből gyilkolni vagy — meghalni; kutyafejű ta­tárok, ázsiai hordák, cári orosz előkelők. Főszereplők: John Gil­bert, a kozák hetman fia; Renée Adorée, a legszebb kozák lány; és Nils Aster, a cár unokaöccss, a gyö nyörü "Ölenin herceg... Erről a filmről, amely a Metro-Goldwyn ezidei legnagyobb produkciója, igazán el lehet mondani, hogy gyújtó. Tüz van benne... tempera­mentum. Mennyi erő van John Gilbert alakításában! Mennyire tes­tére nőtt a fekete ing és fekete ko­zák-dolmány s a kaukázusi fekete kecske gyapjából készült fekete fez. A kecske hosszú gyapja nem gu­bancolódik vadabbul, mint szemöl­döke a villogó szem fölött, amikor »Igor herceg táncai«-it táncolja, vagy amikor lányt csókol, riválist les és vágtat fehér lován... Hogy illik ehhez a szerepéhez akaratos, csontos álla és villogó fogsora, amely itt mint a villogó vadállaté! Renée Adorée: Gilbert jó partnere. Ez a. szenvedélyes leány minden, csak nem szalónbősnő — ő volt a Big Parade felejthetetlen szolgáló­ja, aki nemcsak babája volt a frontkatonának, de anyja helyett az »nyja... Ez a kitűnő színésznő és cigányosan szilaj leány most a ko­zák hetman fiát (John Gilbertet) szereti, de bosszúból (amiért a kedves megcsalta) eljegyzi magát Ölein herceggel. A herceggel, aki cári parancsra vesz el kozák le­ányt, de akinek Adorée őszintén kedvére való... A herceg: Nils As­ter, uj név és megnyerő arc. Ke­resve nem tudtak volna jobb vér­teli-oroszherceg figurát találni. Magas, karcsú, simulékony és szláv. Párducok mozgása ilyen félelmete­sen lágy. A szeme, a szája, az ifjú­sága, a szépsége mosolyog ennek az Ölein hercegnek. Kitűnően ját­szik: melegszívű és fölényes. A ko­zákokat magában gúnyosan lenézi, de minden gesztusában ott a gaval­léria. Bizonyos, hogy nagysikerű amorosot lansziroz benne a Metro­Goldwyn s a mi hölgyeinknél ez az Ölein herceg külön le fogja aratni a maga jól megérdemelt si­kerét... Végül, de nem utolsósor­ban: Tolsztoj Leó regénye, a film alapmeséje is lebilincseli a közön­séget. Percről. percre fokozódik a hatás, belemelegszünk a témába, izgulunk és hevülünk. Dráma füti a nézőtér levegőjét, gigantikus •elsetoji dráma és hőseink sorsát lélekzetfojtva lessük... Az Apolló a »Kozákok« premier­jét szerdára tűzte ki, s dacára, hogy ezt a filmóriást Pesten s a vidék minden városában százszáza­Kitünően sikerült az izraelita egyetemi hallgatók Mensa-bálja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szegénysorsu izraelita egye­temi hallgatók felsegélyezésére rendezett nagysikerű táncestély a farsang méltó befejezése volt. A Kereskedők és Gazdák Köre helyi­sége szűknek bizonyult s a meg­jelent nagyszámú közönség zsú­folásig megtöltötte a termeket. A város ismert kiválóságai kö­zött ott láttuk Szohor Pál főjegy­zőt, dr. Bernstein Béla főrabbit, Bodor Zsigmond földbirtokost és még sokan másokat. Fél io órakor Horváth Mik­lós a fiatal, nagy jövőjű cigányprí­más kitűnő bandája rázendített a »Nem ütik a jogászt agyon« kez­detű csárdásra és a fiatalság lá­lékos helyáremeléssel mutatták be, azt az Apolló mégis rendes hely­árak mellett mutatja be, hogy ezzel is tanújelét adja áldozatkészségé­nek. • zas kedvvel vetette magát a tánc szédítő mámorába. Csakhamar szí­nes szerpentinek cikkáztak a le­vegőben s mint selyemszálak fo­nódtak egy-egy szép leány köré. Majd hólabdák repdestek, lég* gömbök tarkálódtak a csillárfény­ben úszó teremben. Az elfáradt cigányzenészeket Sechter Sándor finom szalonzenekara váltotta fel és a modern táncmelódiák halk ritmusára kecsesen, simán siklottak a párok. A szünetek alatt szép asszonyok, üde leány­kák kínálták a frissítő italokat, pompás, ízes csemegéket. Közben megindult a versengés a legszebb leány címéért. Az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy a pazar virágoskert melyik virágszála előtt hajlik meg «. győfelmi pálma. Végre is Gold­man Irénke bűvös szépsége győ­zött. Második lett a liliomszép Fisch Marika, harmadik a gra­ciőz Mezei Böske. A pompás, hangulatos tánces­tély a reggeli órákban ért véget, de mint szép emlék, még sokáig­emlékezetben marad. MEGHALT AZ ORVOSI REN­DELŐBEN (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Erdei László 27 éves szatmár^ ököritói lakos már több mint egy éve epilepsziában szenvedett. A rohamok egyre gyakrabban jöttek rá s egyre súlyosabbak voltak. — Február 13-án elhatározta, hogy bajának gyógykezeltetése céljából orvoshoz megy. Aznap déli 1 óra­kor érkezett Korányi Dezső nagy­ecsedi orvos rendelőjébe, azon­ban alig lépett be az ajtón, roha­mot kapott s összeesett. Az orvos injekcióval akart segíteni a sze­rencsétlen emberen, azonban hi­ábavaló volt minden igyekezete, Erdei rövid vívódás után meg­halt. Halálát szivbénulás okozta. A Friedmann telepen összeégett egy kis gyermek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Demcsák András nyíregyházi, Friedmann telepi lakos 2 és fél éves András nevü fiacskája szom­baton délelőtt mig az édesanyja az udvarra kiment, a zárt tüzelő ajtaját kinyitotta s a parazsat magára húzta. A parázstól a gyer­mek ruhája lángra lobbant s olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy az Erzsébet kórházba való beszállítása után két óra múlva meghalt. Az ügyészség a teme­tési engedélyt megadta. Lövőpetri község elöljáróságától. 1131. kj. 1928. szám. Versenytárgyalási hirdetmény Lövőpetri község elöljárósága a Lövőpetri községben építendő községi Iskola és tanítói lakás, valamint melléképületek felépí­tésének a biztosítására verseny­tárgyalást hirdet. A tervezett épület a község­házán megtekinthető a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisz­térium által előirt terv szerint kő alapon, tégla falakkal készí­tendő. Pályázni csak a képesítéssel biró építőmestereknek lehet. Az építési feltételek a község­házánál a hivatalos órán belül megtekinthetők. A pályázók kötelesek az aján lataik beadásakor a vállalati ősz­szeg 5 a/e át készpénzben, vagy hitelképes takarékpénztári betét könyvvel befizetni. Az ajánlatok beadásának utolsó határideje 1929. március 16. Az ajánlatok 1929, március 22-e után a m. kir. államépité­szeti hivatal által előirt határidő­ben bontatnak fel. A visszautasított ajánlattevők semmi címen munkadijmegtéri­tést nem igényelhetnek. Az ajánlatok zárt és lepecsé­telt borítékban Lövőpetri köz­ség elöljáróságának a cimére adandók be. Lövőpetri, 1929. február 14. NYÍRI GYULA jegyző. Vitéz MOLNÁR JÓZSEF 889-1 biró. Kiss Lajos mnzeumi igazgató székfoglaló előadása Debrecenben Holnap d. u. 5 órakor lesz a Debre ceni Tisza István Tudományos Tár­saság felolvasó ülése, amelynek tárgysorozatán egy bennünket közvetlenül érintő, jelentős pont kelt feltűnést. Ez a tárgysorozati mozzanat, Kiss Lajosnaíc, a Jósa Muzeum tudós igazgatójának szék­foglaló előadása. Az előadás egy számottevő tudományos eredmény nyel, példásan szorgalmas kutató munka éveinek hosszú során át tevékenykedő nyírségi tudóst mu­tat be a debreceni egyetemi kö­röknek, akik Kiss Lajos irodalmi tevékenységét mindenkor nagy méltánylással fogadták. Eddig Vietórisz József dr. volt az egyet­len nyíregyházi, aki a Tisza Ist­ván Társulatban székfoglaló fel­olvasást tartott s Kiss Lajos a második, akit a Társulat kitün­tetett azzal, hogy tagjává válasz­tott. A holnap délután 5 órakor a debreceni ref. kollégium kista­nácstermében tartandó felolvasás­ra többen átmennek Nyíregyhá­záról. Kiss Lajos felolvasásának tárgya: Földmüvelés a Rétközön. fS^ GsMitiktM jj % a Diadalban GAbdi^ Í0 S Ai RBB S 9BBB B BB BBB B HEIIRIBIHIIIS Hogyinszky lózsef a nyírszőiősi családirió M- és közveszélyes őrült Nyírszőlősön a mult év decem­ber 20-án Hogyinszky József 36 éves rokkant földműves borzal­mas módon végzett két kis gyer­mekével, az 5 éves Zsuzsóval és a 2 éves Veronikával. A véreng­ző ember baltacsapásokkal szét­roncsolta a gyermekek fejét aztán a véres baltát otthagyva a kótaji határban egy présházban bujt meg ahol a csendőrség másnap megtalálta. Hogyinszki Józsefen, aki a vi­lágháborúban súlyos fejlövést ka^ pott már tettének elkövetése előtt egyre több jelei mutatkoztak a kezdődő elmebajnak. Most azután a törvényszéki orvosszakértők hosszabb vizsgálat után megálla­pították, hogy a szerencsétlen em­ber ön és közveszélyes őrült.

Next

/
Thumbnails
Contents