Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-17 / 40. szám
Nyíregyháza, 1929. február 17 * Vasárnap évfolyam. 40. szám T Előfizetési árak helyben és vidéken: •iy héra 2'50 pengő. Negyedévre 7 60 pengő. Kistisztviselőknek és tanítóknak 20°/a engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokéi nem adunk vissza* Vihar a sajtóreformtervezet körül A törvényhozás elé kerülő sajtóreform tervezetnek öt év alatt 5 elődje volt, s hogy az előző javaslatokból nem lett törvény, ez nem azt jelenti, hogy a Sajtótörvény reformjára nem volt szükség, mert a javaslatok félretételének ma gyarázatát abban találhatjuk, hogy az idő nem volt alkalmas sajtótörvény tárgyalásához. Sőt az öt év óta ötször újjászületett javaslat azt igazolja, hogy a sajtótörvény megreformálására szükség van. Hogy a legújabb tervezet alkalmas lesz-.e arra, hogy a Ház elé kerülve érdemben tárgyalás alá vétessék, az más kérdés, valamint az ellenzéki oldalról felvetett ama kifogás, hogy vájjon ezúttal is alkalmas-e az időpont arra, hogy a Ház a javaslattal foglalkozzék, —szintén vitatható. A parlamentárizmus elve és az alkotmányos felelősség kötelme a felelős kormányra hárítja a törvényhozás foglalkoztatásának jogát, s az ezzel járó felelősséget. Ha tehát egy kormány, felelőssége tudatában a törvényhozás elé visz egy törvényjavaslatot, akkor a törvényjavaslat ellenzőinek joga, sőt kötelessége parlamentáris eszközökkel a javaslatot módosittatni, vagy éppen megbuktatni, de a kormánynak abbeli jogát, hogy a törvényhozást foglalkoztatni akarja, elvitatni nem lehet. Az a vihar, sőt határozott harci zaj, amely a túloldali sajtóban a tervezet ismertetése nyomán kitört, nem alkalmas arra, hogy az alkotmányos felfogást erősitse, — mert a sajtó előzetes kritikája oly szubjektív fegyverekkel támad a sajtóreform tervezetre, hogy a sajtó belső életétől távol álló ember jogosan kételkedhetett, ha vájjon valóban oly rettenetes veszedelmet rejt-e magában az a 'tervezet, amelyről nem kevesebbet írnák, mint azt, hogy ez a javaslat, a sajtószabadság sirbatételét jelentené. Ez a nagy vihar és harci zaj önkéntelenül megfontolásra készteti a gondolkodó embert, mert ha a baloldali sajtó egy tervezet ellen ekkora felkészültséggel száll síkra, akkor alighanem bizonyos baloldali érdekek veszélyeztetését érzi. A sajtószabadság sem a jobboldalnak, sem a baloldalnak nem privilégiuma. A sajtószabadság, a nemzet féltve őrzött kincse, amelyet sem a jobb, sem a "baloldal nem támadhat meg, még kevésbbé veszélyeztethet. A baloldalon Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond, Bartha Mik lós, Rákosi Jenő sajtójáról imák s azt irják, hogy a reformterveze a történelmi idők saitóiát veszclves teti. Aki komolyan akar foglalkozni ezzel a kérdéssel, vegye kesébe a Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond írásait, s azután tekint sen bele napjaink sajtóirásaiba. Aki bírálatot akar gyakorolni a Bartha Miklós és Rákosi Jenő hírlapírói munkássága és napjaink szélsőséges hírlapíróinak munkássága felett, alighanem döbbenettel áll meg a két véglet szélső határán. Azt sem mondjuk, hogy a mai kor Kemény Zsigmond írásait szomjúhozza, de hogy a nagyközönség ízlése és felfogása hátrányosan változott s hogy az újságolvasó közönség Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond írásait ma súlyosnak tartaná, abban igen nagy szerepe van annak a baloldali sajtónak, amelynek nincsenek üres sorai súlyos kulturális problémák megvitatására, de hasábjai, sőt oldalai vannak botrányos eltévelyedések reklamirozására. A sajtószabadság hivatása az igazság hirdetése s a nemzet nevelése. A vészviharok által megbolygatott világrend helyreállítása nem ugy érhető el, ha a szenvedélyek furiáit szabadjára engedjük, hanem ha a tévelygő lelkeket a lejtős utón megállítjuk, s a Kossuth Lajosi magasságba emeljük. A sajtószabadsághoz még leoldott saruval sem lehet közeledni s ha véletlenül az célravezérel, hogy a sajtószabadságot megnyirbáljuk, de a sajtószabadság tévesen értelmezett irányelvei mellett serikinek sem szabad a nemzeti érzésbe, a jóerkölcsbe s az egyéni becsületbe gázolnia. Ha a sajtóreform tervezet a túlkapásokat akarja meggátolni, s a társadalmi béke és a konszolidáció munkáját akarja biztosítani, akkor a sajtótörvény reformjára szükség van. Nyíregyháza város anyagi erejének végső megfeszítésével küzd a fokozódó nyomor ellen Hatszáz szegényről készült kataszter, ötszáztizenegy esetben segített a Táros az elmúlt hónapban a szegényeken. — A nyomorgó családok küldöttei egymásnak adják a kilincset a kuiturtanácsnok hivatalában (A Nyírvidék tudósítójától.) A nyomor... Ez a nagy rém, a nyugalmat és biztonság érzetét elrabló uj ellenség. Ne titkoljuk, mert vesztünkre tör, ne magyarázzuk, mert az égő ház előtt nincs helye az okoskodásnak. Ott menteni kell, amig menteni lehet.... Nyomor van a városban, munkanélküliség, éhező, fázó, ruhátlan szegénység. Nyomor van nemcsak a városban, hanem ott is, ahol eleddig nem is tudták, mi az, nyomor, éhínség van a falvakban is. A város erőfeszítése Nyíregyháza város polgármestere újévi beszédében éreztette, hogy az elkövetkezendő idők súlyosabbak, zordonabbak lesznek az eddigieknél is, mondotta, hogy a most meginduló újesztendő a szociális cselekvések éve lesz. Amit a jóslatszerü beszéd mondott, hamarább következett be, semmint vártuk volna. Egy ideig összeszorított fogakkal tűrték, takarták az emberek, a családok a szegénységet, mikor aztán jött a szibériai hideg és kicsordult a könny a legerősebb emberek szeméből is. A nyomor bevette az ostromolt családok otthonát. A 7-es számú szoba A városházán érezték meg legelőször a rém hatalmát. A 7-es számú szobában, a város kulturális és szociálpolitikai ügyosztályának hivatalos helyiségében egy szivember ül és rendelkezik a polgármester intenciói szerint, a kulturtanácsnok. Szobájának ajtaján az ínség fokozódása óta egyik asszony, ember a másiknak adja a kilincset. A sárgára festett ajtó széle fekete a százszámra érkező látogatók kezétől. Ide a szegények, a kunyhók lakói jönnek látogatóba. És minden látogatót szíves szóval fogadnak itten. Nem küldenek el egy panaszolkodót sem, mérlegre tesznek és megállapítanak minden keservet, minden siró panaszt. Hetek óta, egy hónap óta folyik itt a szegénység ellen való küzdelem és mi, akik betekintettünk sokszor ebbe a szobába és akik láttuk a szegényügy adatait, megdöbbenve látjuk azt az erőfeszítést, amelylyel a város a nyomorral harcol. A város anyagi erejéhez, anyagi teljesítőképességéhez mérten a végső fokig elment a nagy harcban és ha a társadalom fokozottabban nem siet segítségére, kimerül ebben a csatázásban. A jótékonyegyesületeket is a város támogatja Nyíregyháza város szociálpolitikájának eddig az volt az alapgondolata, hogy a társadalmi és közjótékonysági intézmények hathatós támogatásával az egyesületi életben felgyülemlő nagy iniciativitás felhasználásával ezeken az egyesületeken át gyakorolja a közjótékonyságot. Ez nagy sikerrel történt eddig és fog történni a jö\ őben is. Ha már most a várost közvetlenül is arra szorítják, hogy gyakorolja a, szegénység ellen való küzdelmet, bizonyos, hogy erre a képviselőtestületnek nagyobb öszszeget kell megszavaznia és a tanácsot fel kell hatalmaznia nagyobb összegű segitésadásra. A . csecsemőkortól a rokkfini öregségig Nézzük sorra, mi történik ma a szegényügy terén Nyíregyházán éppen a város által támogatott egyesületek és a város közvetlen segélytadása utján. Ha a csecsemő beteg a szegény családban, ott van a Stefánia Szövetség nyíregyházi anya- és csecsemővédő intézete, ahol nagy szeretettel fogadják a szegény beteg gyermeket hozó szülőt és ingyenes orvosi tanáccsal, gyógyszerrel látják el a kisdedet. A szülőanyát otthonában látogatják meg a kiképzett védőnők, akiknek jelentése alapján számos szegény csecsemő jut megfelelő táplálószerhez. A szegény iskolások segítése Ha a szegény családban a felnőtt iskolás gyermek okoz gondot, itt is ott van a város segítése 1. Az iskolák utján a város több száz pár cipőt osztott ki az idén is. H a az iskolás gyermeknek nincs otthon megfelelő tápláléka, ha a szülő nem keres, ha nincs otthon kenyér, a gyermeket ebédidőre, bőséges táp lálékra befogadja a Leányegyesület Csillag-utcai gyermekkonyhája, amelyet szintén a város helyiségében, a város tüzelőanyagával és pénzbeli segítségével tartanak fenn. i ' 1 • 1 Ha a felnőtt is segítésre szorul Ha a felnőttek is nélkülözik otthon a meleg ételt, rendelkezésükre áll a Szociális Missziótársulat Debreceni-uti otthona, ahol Ízletes, bőséges ebédet kap mindenki, aki csak jelentkezik, már évek óta. Ezt a konyhát is a város támogatja, a helyiséget a város adja, fűtést, készpénzsegélyt ad a város. Ahol tüdőbetegek vannak Olyan családok, amelyekben tüdőbeteg családtag van, a nyiregyházi tüdöbeteggondozó védőszár v *»»« Hócipőket mélyen leszállított árban E£ Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. szám. TELEFON 195. Női divat szines és lakk félcipők, egyes párok 19 p-238P-25 8p Női fekete félcipők 14 •80 TELEFON 195 Egyes szám ára I© fillér