Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-16 / 39. szám

2 J/VíRYIDÉK. 1929. február 16. Tengerhajózásunk érdekében A „Nyírvidék" számára írta: dr. Görgey István országgyűlési képviselő A magyar állam a magyar tengerhajózás fejlesztése érdekében i» múltban is nagy áldozatokat hozott, s kétségtelen, hogy főként, ennek a nagy állami támogatásnak volt köszönhető, hogy a magyar tengerhajózás olyan örvendetes fejlődést mutatott. A háboty kitörésekor 35 gőzösünk volt üzemben 135.297 teljes tonnatartalommal. A háború elvesztése, a trianoni szerződés megfosztott nemcsak egyedüli kikötőnktől, Fiúmétól, hanem az összes magyar hajóinktól is. A trianoni békeszerződés kötelezte a magyar államot, hogy a magyar hajóstársaságok tulajdonában levő, magyar lobogó alatt járatott hajókat kisajátítás céljából a jóvátételi bizottság rendelkezésére bocsássa, amely ezeket a kisajátított hajókat, azután a győztes államoknak juttatta. Azok a hajózási vállalataink pedig, amelyeknek székhelye nem Budapesten volt, hanem Fiúméban, azáltal, hogy a székhely idegen impérium alá került, eo ipso megszűntek magyar tulajdon lenni. A mai helyzet tehát kétségtelenül kedvezőtlenebb, mint a régi volt, azonban a nagy közgazdasági érdekek feltétlenül kívánatossá teszik, hogy a mi rendelkezésünkre álló eszközeinkkel is lehetővé tegyük, hogy a világtengereken a magyar lobogó újból megjelenjék és hogy a hajózásban a magyar hajózás is, ha szerény keretekben is, de valamilyen formában résztvegyen. Ez az elgondolás késztette a magyar kormányt arra, hogy azok nak a hajózási vállalatoknak, amelyek szabad hajózással foglalkoznak, bizonyos kedvezményeket, adó- és illeték mentességet biztosítson. A magyar állam pénzügyi helyzete természetesen nem engedi meg azt, hogy hatalmas segélyekkel szubvencionálja a hajózási vállalatokat, noha a mi exportkereskedelmünk érdekei szempontjából feltétlenül kívánatos, hogy azokra a vidékekre, —- különösen Keletet értem ez alatt — amelyekre határozottan gravitál a magyar áru, amelyekre a magyar közgazdaság az export terén számit, bizonyos járatsegélyeket biztosítva rendszeres hajójáratokat létesítsünk. Biztosra veszem, hogy a magyar kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozván, rövidesen megfelelő törvényjavaslattal jön e tekintetben az országgyűlés elé. Ettől függetlenül, a szabad hajózást üző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményben való részesítéséről szóló, most életbe lépett, uj törvénycikk, minden vállalatnak, amely szabadhajózással akar foglalkozni, —• szem glőtt tartva azt a nagy elvet, hogy csakis uj, vagy nem nagyon régi, elavult hajókkal biró társulatok részesülhetnek, ezekben a kedvezményekben — e vállalatoknak állami adó- és illeték mentességet helyez kilátásba. Kimondja ez a törvény, hogy a vállalatok, mindazok után a .hajók után, amelyek vizrebocsátásuk tói, számítva, még nem érték el tizenötödik, illetőleg huszadik évü ket, legfeljebb 15 évi időtartamra felmentetnek a társulati adó és járulékai, az általános kereseti adó alól, s a vállalat tulajdonosának a hajóból származó jövedelme a jövedelemadó alól, hajókon levő vagyon pedig vagyonadó alól egészben, vagy részben szintén felmenthető. Kimondja még ez az uj törvény, hogy a vállalatok fölmenthetők minden előre nem látott közszolgáltatás alól, amely esetleg a jövőben, törvényhozási uton rendszeresittetik, mint például a vagyonváltság és a kényszerkölcsön, felmentetnek továbbá az adó mentességben részesülő hajók után a lajstromozást dij alól és abban az esetben, ha a vállalat részvénytársaság alakjáDan részesül, a részvénykibocsátási illeték alól még pedig ugy a megalakuláskor, mint a társaság működésének ideje alatt, az alaptőke felemelése céljából kibocsátott részvények után. Ezenekivül ki van kötve az is, hogy ezek a magyar vállalatok összes hajóikon, tehát még a ked- B vezményben nem részesült hajói- 1 kon is, a rendes létszámon felül, fizetés nélkül, de élelmezést adva ] kötelesek egy-egy magyar hajó- j gyakornokot, vagy hajóapródot és egy-egy gépészgyakornokot, vagy gépfelvigyázót alkalmazni. Mert különben nem lenne módjukban azoknak a fiatalemebereknek, akik hajózási, hajóstiszti, vagy hajógépészi pályára készülnek, hogy megszerezzék a szükséges gyakorlati tapasztalatokat. A régi törvény kikötötte, hogy a kedvezményben részesített hajókon, a hajóstisztek és a hajóslegények megválogatásánál a magyar állampolgároknak elsőbbség biztosítandó. Ebben a törvénycikk ben nincs külön kifejezésre juttatva, de nem is szükséges, mert az 1879: XVI. t.c. kapcsán kiadott kormányrendelet, amely a magyar hajók lajstromozásáról intézkedik, ugy is kiköti, hogy mikor egy hajó a magyar hajólajstromba bejegyez tetik, a tisztikarnak legalább négy ötöd része magyar állampolgárokból kell, hogy álljon, a legénységnek pedig egyenlő feltételek mellett, szintén magyar állampolgárokból kell rekrutálódnia. Tehát a magyar kormánynak mindenkor, amikor egy hajó-lajstromozás kérelmeztetik, módjában van a legszigorúbb kikötéseket megtenni a tekintetben, hogy ezeken a hajókon tényleg magyar állampolgároknak biztosítsunk foglalkozást. Kiszámíthatatlan károkat okozott a hideg időjárás A gazdasági főfelügyelő jelentése Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén a következő jelentést terjesztette elő a vármegye mult havi gazdasági állapotáról. A szokatlanul hideg időjárás mezőgazdaságunkban kiszámíthatatlan kárt okozott. A vetések teljesen hótakaró nélkül állanak, a mélyebb részeken pedig jégkéreg borítja és igy bizonyosra vehető, hogy azokban lényegesebb fagykár fog mutatkozni. Ugyancsak tetemes kárt okozott az elföldelt burgonya és répákban, hisz a föld több mint egy méter mélységben átfagyott, igy az elföldelt burgonyák és répák a fagykártól feltétlen szenvedtek. Hogy a kár milyen nagymérvű lesz a vetésekben, az elraktározott Péntektől—vasárnapig leghatalmasabb attrakciója OÍAKELET (A SZIVEK HERCEQE) romantikus szerelmi történet ti felv. — Rendezte: LUBITS ERNŐ. Hétfőn Kedden ÉJFÉLI REM Detektív történet 8 felvonásban. Szenvedések iskolája Galschworthv világhírű regénye 8 felvonásban. ElőadaRok kezdete : hétköznap 5, 7 e» vasarnap 3, 5, 7 és 9 órakor burgonya és répákban, ma még megállapítani nem lehet ugyan, de az tény, hogy a burgonya vetőgumó a fagykár miatt igen keresett lesz. Hátráltatja a dohány simítási munkálatokat is ugy, hogy a beváltó hivataloknak a beváltásra megállapított határidejét mindenütt meg kellett hosszabbitaniok. Mult hó 14-én Nyírpilis község birtokrendezési ügyében az OFB. megküldötte Ítéletét, ezzel a vármegye összes községeire Mandel Andrásnak már megváltót piricsei birtokából adandó csere kárpótlás ellenében 40 házhely részére 8 kh. a nyirpilisi gör. kath. egyház, a piricsei ref. egyház és a nyirpilisi v. úrbéresek és zsellérektől váltatott meg. Földszükséglet kielégítésére pedig a Mandel Andrástól már megváltott, de még fel nem használt 29 kh. 1501 négyszögölön felül még Neumann Józseftől 40 kh—at, Mandel Gyula és társaitól 60 kh-at, ezenfelül vagyonváltságban gr. Károlyi György hitbizományi birtokából 100 kh. váltatott meg. E községre hozott Ítélettel a vármegyében a vármegye összes községeire és Nyiregyháza r. t. város lakossága házhely szükségletére 3242 kh., földszükségletére 48374 kh., legelőszükségletére 9696 kh. összesen 61312 kh. váltatott meg, mely az összes szántóterületnek 10 százalékát teszi ki. A megváltott területből 31638 kh. a vagyonváltságban leadandó terület. A 19758 házhely céljára megváltott területből mult év végéig 18657 adatott birtokba, ezeken eddig 6473 ház épült fel és 750 volt épülő félben. A földszükségletre megváltott területből pedig 27109 érdemes részére 48257 kh. adatott birtokba, mig a legelőből 9540 kh. A megváltott ingatlanokért fizetendő haszonbér, megváltási ár 9 község kivételével már mindenütt megállapítást nyert. A haszonbér kh-ként átlag 100 kgr. buzaértékben, pénzben pedig 27 P 82 fillérben, a megváltási ár pedig kh-kint átlag 480 P-ben, a házhelyek ára pedig 900 P-ben állapíttatott meg. Póttárgyalások elvétve még leginkább a visszamaradt, vagy lemondások folytán üresedésbe jött területek juttatása végeit tartatnak ugyan, de a Nyírpilis községre most már meghozott ítélettel a vármegyében a birtok rendezési eljárás teljesen befejezést nyert, ujabb megváltások miatt birtokosainknak aggódni nem kell és igy a birtokrendezési eljárásból folyó bizonytalanság most már nem zavarhatja a termelés rendjét. Az eljárás befejezésével a felügyelőségnek e téren erősen igénybevett munkássága is felszabadul, mert bár a földhöz juttatottak gazdálkodásának ellenőrzését, azoknak oktatását, tanáccsal való ellátását továbbra is szigorú kötelességünknek fogjuk ismerni, mégis e fontos feladat nem fogja annyira igénybe venni munkásságunkat, mint azt az állandó tárgyalások igénybe vették és most már fontosabb, a mezőgazdaságot érintő, különösen a földműves nép jólétét előmozdítani célzó feladatunknak jobban eleget tehetünk. A járási gazdasági felügyelők a téli hónapokban gazdasági oktató előadásodat a gazdaközönség élénk érdeklődése mellett más-más községben jóformán minden nap tartanak. A mult év folyamán az általuk tartott előadások száma 150 volt. Kisvárdán Herczeg Gusztáv járási gazdasági felügyelő vezeté-