Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

1929. január II. JhdrÍRYI DÉK. is hozzá, minden sikerül. Claudia Victrix férje megalapitotta a Ci­néroman filmvállalatot Párisban és most a Cinéroman befejezte Clau­dia Victrix első filmjét, amely­nek Princesse Macha a francia cí­me. A címszerepet Claudia Victrix játssza benne és a szerep oly hatalmas, oly nagyvonalú, hogy a legteljesebb mértékben kielé­gíthette a művésznő ambícióját. Oroszországban játszódik le a film. az orosz forradalmi és vi­lágháborús időkben, amikor re­csegett-ropogott az orosz társada­lom épülete és amikor a sok párt­villongás, küzdelem, intrika nagy­szerű alkalmat adott emberi drá­mák kialakulásának. Rendkívül iz­galmas, mesterien felfokozott ere­jű téma a Princesse Macha témája és Claudia Victrixnek elsőrangú alkalmat adott a drámai bemutat­kozásra. A film az Apollóban ke­rül péntektől vasárnapig bemuta­tásra a Néva leánya cimmel, me­lyet az Apolló horribilis kölcsön­dij ellenében kötött le s azt mégis rendes helyárak mellett mutatja be. csupán a tisztviselő szelvé­nyek, a hétköznapi 5 és 7 órás előadásokra lesznek érvényesek. A Dalárda* „¥íg est" / misoráfcél ígéretünkhöz hiven tovább nyo­moztunk. Tegnap este odalopóztunk a dalárda próbatermének ajtaja elé. Nagy zsibongás vala benn... for­tissimo hangnemben folyik a ta­nácskozás »A népfölkelők« cimü zenés paródiáról. Arról vitatkoznak, milyen kosztümben fognak a nép­fölkelők felvonulni. Egy fináncru­hába bujtatott népfölkelő ezredes fogja a felvonuló menetet meg­nyitni; utána Jakab József, a kar­mester — nem tudtam határozottan kivenni a zűrzavaros összhangta­lanságból — török basának, avagy szobalánynak öltözve fogja vezetni a népfölkelő zenekart és a legtar­kább elemekből álló népfölkelő ez­redet. Ez lesz a legkacagtatóbb pontja az estnek: föl vonul előt­tünk mint népfölkelő, a kovács­legény, a levélhordó, végrehajtó, vályogvető cigány, handlé, tűzoltó, henteslegény, pékinas stb. stb., mi­közben a cigány a legkomolyab­ban húzza majd: »Fel, fel vitézek a csatára!« A kar- és szólóénekeket is végighallgattam, hatásos, magá­val ragadó muzsika! Uraim és Hölgyeim! Ha még nem kapták meg a meghívójukat, reklamálják azt Zwick tanár urnái, vagy a városi irattár 26. sz. szo­bájában, a .főhadiszálláson. Érde­mes lesz végighallgatni, illetve vé­gigkacagni a vig-est műsorát. IV. Károly mostoha nagyanyja szegényesen éldegél Bécsben Mária Terézia osztrák főherceg­nő, aki mostoha nagyanyja a meg­boldogult IV. Károly királ>mak, nagyon szomorú viszonyok között él Bécsben. A főhercegnő, aki valamikor a királyi családok legünnepeltebb és legszellemesebb szépsége volt, most is abban a palotában él, amely az övé volt, de csak a legfelső emeletét lakja, mert a többi emeletet a francia követ­ség helyiségei foglalják le. Jöve­delme alig elégséges arra, hogy nagyon szűkösen megéljen be­lőle. A hercegnő 78 éves. Hosszú élete alatt családjának számos tragédiáját élte meg. Miksa mexi­kói császár, Ferenc Ferdinánd és neje meggyilkoltatását. Rudolf és Erzsébet királyné tragédiáját és a trónfosztott ,száműzött unokája IV. Károly halálát. Mezőgazdaság Tizenegypengős árverés A terménytőzsdén lejátszódó események szomorú képet rajzol­nak meg a magyar buza kataszt­rófájáról. Aratás óta a buza ára állandóan csökken és ez az árve­rés ma már olyan méreteket öl­tött, hogy elérte, vagy túlhaladta a tizenegy pengőt. Rövid idő alatt eljutottunk a negyvenpengős, vagy ahhoz közelálló búzaártól a hu­szonhárom pengős búzáig. Az alatt az idő alatt azonban, amig a buza ára ennyire esett, a mező­gazdaságnak üzemköltségei sem­mivei sem apadtak. Változatlan maradt az adóteher, nem olcsób­bodtak az iparcikkek és üzem­anyagok, vagyis a gazda költség­vetésének csak értékesitési olda­lán jelentkezik a kisebbedés. A buza árának ilyen hatalmas mé­retű esése úgyszólván teljesen alá­ássa a mezőgazdasági üzem ter­melési rentabilitását. Sulyosbitja a helyzetet, hogy még ilyen nyo­mott árak mellett is kivitelünk csak szűk keretek között mozog és hogy a gazdák mind nagyobb mértékben gabonájuk feletetésére szorulnak. Mezőgazdasági szakkörök ada­tai szerint Magyarország búzater­mése 1928-ban 25 millió 48.702 q-t tett ki. Ez a mennyiség az aratás után közvetlenül fizetett árak átlagát véve ' figyelembe, 826.6 millió pengő értéket kép­viselt. Ez az összeg eléggé szem­lélteti, mit jelent az ország gaz­dasági helyzetének alakulása szempontjából, hogy milyen bá­zison képes a mezőgazdaság bú­zatermését értékesíteni. Igaz, hogy a termésnek csak egy része ke­rül kereskedelmi forgalomba. Ezt a mennyiséget a legmértékadóbb számitások 20 millió mázsás át­lag búzatermés mellett 10 millió mázsára teszik. Tehát a búzater­mésnek 50 százaléka kerül keres­kedelmi forgalomba. Ennek a mennyiségnek az értéke az uj ter­méseredményét véve figyelembe, 413,3 millió pengőt képvisel. A gazdaságpolitika legfőbb fel­adatai közé tartozik tehát a búza­termés értékesítésének biztosítása. Sajnos, Magyarország az értékesí­tési feltételeket csak bizonyos mér tékig képes befolyásolni. Az az előnyünk megvan, hogy búzánk­kal néhány héttel hamarabb tu­dunk megjelenni a piacon, mint versenytársaink. Az első teendő tehát az, hogy alapos vizsgálat tárgyává tegyük, hogyan lehetne ezt a helyezti előnyünket az ér­tékesítés szempontjából hasznosí­tani. A többi teendőket minden szakavatott közgazdász fel tudja sorolni. Egyenlőséget kell terem­teni a termelési ágak között, hogy az őstermelő mezőgazdaság ne le­gyen kizsákmányolási területe a riagyíparnak, amely a többi euró­pai, nagyérdekeltségekkel és ipari trösztökkel való megállapodás után szabadon diktálja cikkeinek árát a magyar mezőgazdasági fo­gyasztóknak. Ugyanígy rendezen­dők a termeléssel egybekötött adóztatási és egyéb pénzügyi kér­dések. A mezőgazdaság tiem ma­radhat továbbra is a bankokrácia kiszolgáltatottja, nem függhet a pénzfejedelmektől, akik csak ak­kor engedélyeznek levegőt az ős­termelőknek, amikor ez már a meg fulladás határán van. Egész uj, igazságos gazdasági berendezke­dés menti meg Magyarország me­zőgazdaságát, ami legfőbb felté­tele az ország szanálásának és végleges talpraállitásának. levőimre! riasztotta el a vetélytárs a tolakodó szerelmeseket Éjjeli csendélet Kis*áráán (A Nyírvidék tudósítójától.) Dagonya Balázs és Tolvaj Gyu­la kisvárdai földművesek régóta is­merik Nagy Erzsébet háztartási al­kalmazottat, aki jelenleg Fehér Fe­renc kisvárdai gyógyszerésznél van szolgálatban. A két barát e hó 7-re virradóra fél 4 őrakor elha­tározta, hogy udvarlás céljából látogatást tesz Nagy Erzsébetnél. Be is másztak annak rendje-mód­ja szerint a kert felőli kerítésen az udvarba s a konyha ablakát megkocogtatva bebocsáttatást kér­tek. Nagy Erzsébet kiszólt a hí­vatlan vendégeknek, majd mikor felismerte őket, figyelmeztette, hogy menjenek el azonnal, mert beszól a gazdájának s kellemetlenség lesz belőle. A két Don Jüan azonban nem tágított s tovább verte az ablakot. Alig telt el azonban egy-két perc, amikor kinyilik a konyha ajtaja s lövés dördül el. A két legény most már nem vette tréfára a dolgot, futásnak eredt. A menekülés azon­ban nem ment valami könnyen, mert utjokat állta a 2 m. magas kerítés. Mikor a kerítésen átakarták vol­na vetni magukat, másodszor is lö­vés dördült el s a golyó mellettük csapódott a deszkába. E kis izga­lom után sérülés nélkül sikerült | megúszni a kalandot, reggel azon- > ban első dolguk volt, hogy jelen- < tést tegyenek a csendőrségen. j A csendőri nyomozás a köret- i kező tényt állapitotta meg. Cson­gár József kőműves segéd komo­lyan udvarolt Nagy Erzsébetnek s január 6-án este 10 órakor lá­togatóba ment a leányhoz s nála volt akkor is, amikor Dagonya és Tolvaj éjjeli látogatásukat tették. A három férfi között régóta ha­ragos viszony állott fenn s Cson­gár attól való félelmében, hogy hfc azok ketten megtudják, hogy hogy ő tartózkodik a leánynál, meg találják verni, állítása sze­rint meg akarta őket riasztani s egy lövést tett a levegőbe. Azt tagadja, hogy másik lövést is tett volna, ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a második lövés­nek a nyoma ott van a deszkake­rítésben, továbbá a leány vallo­mása, aki azt mondotta, hogy a .forgópisztolyban 4 golyó volt, holott a csendőri vizsgálat már csak két golyót talált benne. Nem igen fogadható el Cson­gárnak az a védekezése sem, hogy csak meg akarta riasztani a vetélytársakat, mert a golyó ha­tározottan a menekülők mellett fúródott a deszkába olyan ma­gasságban, hogy ha eltalálja va­lamelyik embert, könnyen halált okozó súlyos testi sérülést szen­vedhettek volna. Az éjszakai kaland vége az lett, hogy Csongár ellen szándékos em­berölés kísérlete, Dagonya és Tolvaj ellen pedig magánlaksér­tés miatt indul meg az eljárás. A nagykállói református egyhái: örömünnepe január 13-án lesz. A nagykállói ref. egyház január hó 13-án uj iskolájának és a ro­mán megszállás alatt megrongá­lódott templomának újjáépítése alkalmából nagyarányú örömünne­pet rendez. Az örömünnepen dr. Baltazár Dezső püspök felszenteli a temp­lomot és annak uj karzatát. Az ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődik az iskola és a templom felszentelésével. Este 8 órai kez­dettel a ref. központi iskola ter­meiben táncmulatság lesz. Vidé­kiek elszállásolásáról az egyház­tanács gondoskodik. — Belépődíj 1.50 fillér. Egy nyiradonyi leány megfojtotta újszülött gyermekét (A Nyírvidék tudósítójától.) Ma reggel telefonon azt az ér­tesítést kaptuk Nyiradonyból, hogy a Nyiradonyhoz tartozó Nagykivorány tanyán Bodnár Jú­lia újszülött gyermekét tegnap megfojtotta. A leányt a csendőr­ség letartóztatta, a kis hullát be­vitték a nyiradonyi hullaházba s az esetről jelentést tettek a nyír­egyházi kir. ügyészségnek. — Az ügyészség elrendelte a hulla fel­boncolását. Kórházba szállítás közben meg­halt egy geszterédi leány (A Nyírvidék tudósi tójától.) Biró Ilona 19 éves leány vitéz Szentgyörgyi Dénes geszterédi birtokosnál volt alkalmazásban. A leánynak szervi szívbaja volt s több ízben rosszul lett. Ma reg­gel is egy roham jött a leányra, mire munkaadója kocsiján be akarta hozni a nyíregyházi Erzsé­bet kórházba. A kocsi azonban még nem érte el a várost, amikor' egy ujabb roham megölte a le­ányt. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy a halált sziv­bénulás okozta. A rendőrség az esetről jelentést tett az ügyész­ségnek. Az ügyészség minden va­lószínűség szerint megadja a te­metési engedélyt. Teüi«üteitnónyelk és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján pótén y s-mentesen Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota. Telefon: 3—13. és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Peirovics Lajos villanyszerelést vállalata Üzlet; Kálvin-tér 5 4. sz L^ptay ház Lakás Csillag-utca 39. sz

Next

/
Thumbnails
Contents