Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-09 / 7. szám

1929. január II. JhdrÍRYI DÉK. magyar helyesírás rendszerének alapvonalak c. könyve jelent meg, a következő évben Nyelvtudomá­nyi csevegések c. értekezésgyüj­teménye jelent meg. — Halálát hosszas betegség előzte meg és temetésén Krasznay Gáborral az élén megjelent a város társadalmi életének több kiváló reprezen­tánsa. Az első nyíregyházi újságíróról kegyelettel emlékezik meg a Nyir­vidék jubileumi albuma, amelyet megkap minden előfizető és min­den vásárló. Az album több mint négyszáz oldalas 1 könyv lesz. Minden szabolcsi hősi halottat felsorol a Hősök Könyve, amelyet Szabolcsvármegye ad ki (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Hősök Szobrának leleplezési ünnepségével egyidejűleg Mikecz István alispán javaslatára a szo­borbizottság elhatározta, hogy könyvet ad ki a vármegye hősi ha­lottairól, a Hősök Szobra lelep­lezésén elhangzott beszédekről, a szobor keletkezésének, megalko­tásának történetéről. A Hősök Könyve már készül a Nyirvidék •hyomdájában. A könyv lelkes előszavát Mikecz István alispán irta. Előreláthatólag a májusi köz­gyűlésen adják át a Hősök Köny­vét valamennyi törvényhatósági bizottsági tagnak. Egy szabolcsi földbirtokos érdekes pere, amelyet felvidéki tótok indítottak egy tíz év előtti aratás bonyodalmai miatt (A Nyírvidék tudósítójától.) Egy szabolcsi földbirtokosnak érdekes perc zajlott le a kir. tör­vényszéken egy tiz esztendő előtti aratás miatt. A pert megszállott területen lakó tótok irditották cs meg is nyerték. Az előzmények a következők: Ezelőtt tíz esztendővel, 1918 év nyarán, mint más években is szo­kásos volt, aratók érkeztek a fel­vidéki Vólóc környékéről is Sza­bolcsba, ahol egy csoportjuk ara­tási szerződést kötött az egyik földbirtokossal. Az aratás elérkez­tévei a földbirtokosnak nem volt szükség a munkásokra, akiket át­engedett a szomszédos földbirto­kosnak. A tót munkások le is aratták a szomszéd gabonáját és annak rendje-módja szerint meg is kapták a szerződésben bizto­sított aratási "részt. Amikor azon­ban a gabonát haza akarták szái­8 litani, a vármegye az ellátatlan lakósság részére, az akkori rendel­kezések alapján le kellett, hogy foglalja az elszállítás előtt álló gabonát. Az aratók ugyanis ellá­tást élveztek és az ezen felül ke­resett gabona helyett, amelyet ak­kor nem volt szabad az országban szállítani seholsem, pénzt ítéltek meg a tót aratóknak. Közben a munkások hazautaztak és a pénzt, amelyet utánnuk küldtek, a for­radalmi zavarokban visszaküldték és itthon letétbe helyeztek. Mul­tak az évek és most a tótok be­perelték a szerződés alapján azt a földbirtokost, akivel a szerző­dést kötötték és követelték az 1918-ban keresett természetbeni aratási bért. A bíróság a szerző­dés alapján megítélte, hogy kö­teles a birtokos a 'terményt meg­adni, köteles a megfelelő vámok lefizetésével a terményt a tótok­•••••••••^•••••••••••oaoDöODöD • V ÁROSI SZÍNHÁZ MOZG Ó • • • • • p Felemelt J?H) 1929. január és 8., 9, 10. f*.. Felemelt p • helyárak kedd szerda, csütörtök J helyárak M • O "AGYARI • • G RAPSZÓDI A] Q a leggyönyörűbb, legigazibb, izig-v^rig magyar film. 8 felvnnásban, O Q amit valaha alkottak O o • 0 A film egyes tmuii im Főszereplők: •mhushu A film egyes fj g jeleneteit Lj| Qagover, Vilíy Fritscb, Dita jeleneteit g Maniu Aladár Parlö Hel'ay Andor. 8 :íhory Giid, Maniu Aladár q • zenekarakiséri Holiai Kamilla, Ltjopold Kr tmmer zenekara kiséri q O Előzetes jelentés! jjj Janet Gaynov, UTCA ANGYALI § O 00000£2DOOQOOGOOOODOOOODOQOODDO MSK&WMl A „Teáskanna" védjegyű tea a közép­európai lakosok itala reggel, délután, este. nak hazaszállítani. Nyilvánvaló, hogy a tiz év előtti rendkívüli helyzet okozta a bonyo­dalmat, amelyben a végső dön­tést a felsőbbfoku fórumok mond­ják ki, de a terményt már most meg kell küldenie a földbirtokos­nak Valócra, fellebbezésre való te­kintet nélküí. Az irredenta ifjúsági irodalmi verseny pályatételeit megállapító bizottság ülésén Vietórisz József dr. kegyelettel idézte fel Szesztay Zoltán emlékét (A »Nyiívidék« tudósítójától.) Elérkezett az évről-évre szo­kásos ifjúsági irodalmi verseny pályatételeit kitűző bizottság ülé­sének napja. Mikecz Ödön dr. a Nemzeti Szövetség csoport elnöke hívta össze az értekezletet a meg­szokott helyre, a vármegyei fő­ügyészi hivatalba. Az ülésen meg­jelentek lelkére fájó emlékezés setét árnya vetült, a hivatal asz­tala körül csoportosulók között nem volt ott a vezér, nem hang­zott fel Szesztay Zoltán dr. fő­ügyésznek, a Nemzeti Szövetség elnökének szeretettől áthatott szava. Ez volt az első témakije­lölő értekezlét, amelyen az inspi­rációt adó elnök nem jelenhetett meg. - A tanácskozók közül dr. Vitórisz József adott kifejezést a lelkek megilletődésének. Felidéz­te Szesztay Zoltán emlékét. Áll­junk meg egy pillanatra mon­dotta és idézzük fel az ő emlé­két, akinek a szelleme sugallja ezt az összejövetelt is. Ha ennek a szellemnek sugallatára hallgat­va, ha Szesztay Zoltán intenciói szerint határozunk továbbra is ezeken az összejöveteleken, akkor jól határozunk. A bizottság a következő téte­lek kitűzésében állapodott meg: Az első és második osztály szá­mára kitűzött tétel: A mi Tiszánk. A kis diákoknak tehát arra a kérdésre kell megfelelniük, mit jelent nekünk a legmagyarabb fo­lyó, a Tisza. A harmadik és negyedik osz­tály tétele: Mely nemzetiségek ro­konszenvére számithatunk a békc­revizió esetén ? Az ötödik—hatodik osztály té­mája: Az ismeretlen katona s sirja és idegen földben nyugvó hő­seink. A hetedik—nyolcadik osztály té­tele: Milyen belső feltételek tel­jesülésének kell megelőznie a revíziót. A tanítóképző intézetek sajátos tétele: Mit nyerne a falu népe az ország felszabadításával? Gazdasági tétel, amelyet bárme­lyik iskola kidolgoztathat, de el­sősorban a kereskedelmi iskola diákjait érdekli: Miért gazdasági érdeke Európának a revízió. Az irredentizmusra való neve­lést szolgálják az idei pályatéte­lek is, amelyeket ki fog dolgozni minden szabolcsi diák. A tanári testületek a négy legjobb dolgo­zatot küldik jutalmazásra való kiválasztás céljából a Nemzeti Szövetség bíráló bizottságának és külön megjelölik ezenkívül, hogy osztályonként kik tanúsítottak még nagy érdeklődést a tétel ki­dolgozása tekintetében. A pályá­zat határideje április hó i-e. Az eredmény ünnepélyes keretben történő kihirdetése ebben az év­ben a Kálvineum udvarán, vagy tornacsarnokában lesz. A tételeket a tanárok most hir­detik ki és a közeli napokban azokban a családokban, ahol diák van, újra élénk eszmecsere indui meg a gyűlölt Triánon ellen. És a léleknek ez a hullámzása a sza­bolcsi versenyek főcélja. Egy pengő! a „Nyíregyházi Útmutató ésTelefonnévsor" Kapható minden könyvkereskedésben és a Jóba-nyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents