Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-08 / 6. szám
L, évfolyam. 6. *>%&tm ElőSzotesI Arak hclyban és vttéke*: Alapította JÓSA ELEK Ksy Kére 2"50 pengi. «Hiy»dé*« 7-60 p»n{i. Fészerkoszté: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. KMatróetfknak és tawtéteak 39/« m arira— y. I Feless szerkeszt*: YERT8E K. ANDOR. •••• ••••••• MB MMI E m ái Sándor király proklamálta a diktatúrát Jugoszláviában Felfüggesztette az ország alkotmányát és föloszlatta a szkapstiná! — Királyi nkázzal fogják kihirdetni az nj törvényeket — Zágrábbal megszűnt a telefon és távíró összeköttetés Zágráb el van vágva , a világtól Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Telefen azám 139. Postacnaque 2956©. Kéziratokat nem aéunk vissss. A horvát parasztpárt két vezető politikusának kihallgatása váratlan elhatározásra indította Sándor szerb királyt. A király nemcsak uj kormányt nevezett ki, hanem a parlamentáris alkotmányt is felfüggesztette, a szkupstinát feloszlatta. A szerb hivatalos lap tegnapi száma közli Sándor királynak a jugoszláv néphez intézett kiáltványát, amely a következőket tartalmazza Kedves népemnek, minden szerbnek, horvátnak és szlovénnek ! A nemzet és az állam legnagyobb érdekei arra késztetnek, hogy mint uralkodó közvetlenül forduljak a nemzethez s nyíltan és őszintén megmondjam neki, mit parancsol nekem e pillanatban a lelkiismeretem és hazaszeretetem. A kiáltvány szövege azután elmondja, hogy a király belátta azt, hogy az eddig követet utat nem lehet tovább folytatni s az általa remélt konszolidáció nem valósult meg. A negatívumokat feltáró élet csak kárt hozott a népre s az államra. Most már odajutott Jugoszlávia, hogy nemcsak belpolitikai szempontból, hanem külpolitikailag is veszedelembe került az egészségtelen politikai helyzet következtében. A parlamentárizmus nem szolgálta az egység érdekeit s már-már a nemze; lelki lezüllesztéséhez s egységének megsemmisítéséhez kezdett. A rendkívül súlyos uralkodói megállapítások után kijelenti a király, hogy kötelességének tartja az egység megvédését, erre kötelezi á legfőbb törvény, a történelem, nemzetének szeretete s lelkiismerete. Majd annak megállapítása után, hogy ez a munka uj kormányok kicserélésével nem volna elvégezhető s csak halasztó intézkedés lenne, ezért elhatározta s kimondja, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén királyság 1921. junius 28-1 alkotmánya nincs többé érvényben. Maja igy folytatja a kiáltvány szövege: Az uj törvényeket a jövőben hasonló ukázzal fogom kihirdetni. Az 1927. szeptember 11-én megválasztott szkupstinát föloszlatom. Amikor ezt az elhatározásomat közlöm népemmel, megparancsolom az ^állam minden hatóságának, hogy ehez alkalmazkodjék és mindenkinek, hogy tartsa tiszteletben és engedelmeskedjék annak. áz nj kormány tagjai következőképen A kormány a alakult meg: Miniszterelnök és belügyminiszter: Zsifkovics Péter hadosztálytábornok, a királyi gárda parancsnoka, külügyminiszter: Marínkovics, aki az előző kormányban ugyanezt a tárcát viselte és most súlyos beteg, tárcanélküli miniszter: Uzunovics volt miniszterelnök, közlekedésügyi miniszter: Korosec volt miniszterelnök, hadügyminiszter és tengerészeti miniszter Hadzsics tábornok, volt hadügyminiszter, pénzügyminiszter: Svrlyuga, a jugoszláv bankok szövetségének alelnöke, a zágrábi tőzsde elnöke, szociálpolitikai miniszter: Drinkovics Máté volt miniszter, közoktatásügy: Maximovics Bczsidar volt miniszter, kultuszminiszter: Lalaupovics, az államtanács alelnöke, a horvát mohamedánok vezére, igazságügy: Szrskics Milán radikális képviselő, volt miniszter, közegészségügy: Kruly volt miniszter, erdészet, bányászat és ideiglenes agrárreform: Radivojevics Lázár demokratapárti képviselő, posta-, táviió- és közmunkaügy (ideiglenesen): Szarkovics Szveta radikális képviselő, földmüvelésügy: Franges Ottó zágrábi egyetemi tanár. Vasárnap éjszaka már éjfélre járt az idő, amikor az uj kormány tagjai valamennyien felsorakoztak a király dolgozószobájában s két lelkész asszisztenciája mellett letették a hivatali esküt. Az eskütétel után a király beszédet intézett a kormány tagjaihoz, amelyben hangsúlyozta, hogy parlamenti uton nem tudta megoldani a válságot. Kijelentette a kormány tagjai előtt, hogy csak neki "tartoznak felelősséggel, ezért megbízatásukat olyannak tekintsék, hogy azzal a legmagasabb tekintélyt képviselik. Elvárja a miniszterektől, hogy az ország törvényeit a legteljesebb mértékben betartják s nem engedik azt kijátszani. Egyben elvárja azt is, hogy minden erejükkel a három nép egyesülésének, egyenjogúságának és egyenlőségének szellemében az egyetértést fogják ápolni és kifejleszteni. Az éjszaka folyamán kiragasztották a házak falaira a király proklamációját s mindenütt nagy tömeg vette körül s olvasta a közleményt. A proklamációt néma csend fogadta. Egy bizonyos, és pedig az, hogy a horvát parasztpárt vezéreinek határozott, megalkuvást nem ismerő magatartása indította a királyt elhatározására s annak várható következményeiről Belgrádban még csak jóslásokba sem bocsátkoznak. Sokkai fontosabb volna azonban megtudni azt, hogy mit szólnak Zágrábban az események torcuIásához, onnan azonban semmi hir sem érkezik, mert Zágrábbal minden külföldre irányuló telefon és táviró összeköttetés megszakadt. A horvát parasztpárt vezérei szombaton éjszaka már visszaérkeztek Zágrábba s bizonyára volt alkalmuk informálni a népet a várható fejleményekről. Zsifkovics az újságírók kérdéseire való feleletadás elől ezzel a lakonikus válasszal tért ki: — Nincs mit mondanom, gozni fogunk. DolA királyi fikáz tartalma A hivatalos lap vasárnapi száma közli a királyi ukázzal hozott négy első törvényt. Az első törvény kimondja, hogy az SHS állam, amely eddig alkotmányos királyság volt, a mai naptól örökös királyság s a miniszterek csak a királynak tartoznak felelősséggel. A második törvény minden olyan politikai pártot feloszlat, amely vallási, vagy faji alapon áll. Súlyos büntetést szab ki mindazokra, akik az állam és állami intézmények ellen propagandát folytatnak. A harmadik törvény szigorú sajtóügyi rendszabályokat tartalmaz s megállapítja az iró, a szerkesztő, a kiadó és a nyomdatulajdonos egyetemes felelősségét s felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a belügyminiszter véglegesen betilthatja a lapot. A negyedik törvény kimondja a megyegyülések, valamint a községi képviselőtestületek feloszlatását. Belgrádi hirek szerint Zágrábban kedvezően fogadták a király döntését Belgrád: Azok a hirek, amelyek a vidékről, különösen pedig Zágrábból érkeznek, arra mutatnak, hogy az uj kormány megalakulását mindenütt osztatlan szimpátiával fogadják. A zágrábi lakosság különösen nagy érdeklődéssel figyelte azokat az eseményeket, amelyek a legutóbbi éjszaka folyamán Belgrádban lejátszódtak. Az újságok külön kiadásban jelentették a kormány megalakulását. A »Novosti«, Zágráb vezető lapja külön kiadását percek alatt elkapkodták. Az összes zágrábi lapok kedvezően fogadták a kormány megalakulását. A »Novostk vezércikkben foglalkozik az uj kormánnyal. A cikk, melynek cime »Eljen a király«,_ kiemeli az uralkodó akaratát, amely meg akarja őrizni a nemzet egységét és biztosítani akarja az ország jövőjét. A kormány megalakulását a belgrádi lapok is külön kiadásban jelentették. A francia sajté egy része véres kirobbanástól tart Páris. A lapok élénken foglalkoznak a jugoszláv politikai eseményekkel. A király döntését általánosságban kedvezően fogadják. Az »Oeuvre« a következőképen ír: A belgrádi politikusok makacssága lehetetlenné tette, hogy a király normális eszközökkei oldja meg a súlyos válságot. A »Petit Journale« szerint a parlamenti kormányzat Jugoszláviában lehetetlenné vált, tekintettel a kiéleződött politikai és néprajzi ellentétekre, valamint a horvát képviselők kivonulására. — Az egyetlen megoldás az volt, hogy a király védnöksége alatt katonai diktatúrát rendeljenek el. A baloldali »Volonté« igy ír: Ha Sándor király rugalmassabbá akarja tenni azokat a kötelékeket, amelyek a horvátokat, szlovéneket és szerbeket egyesitik, akkor talán sikerül a súlyos válságot leküzdeni. Ha azonban a pillanatnyi diktatúra segítségével szigorú rendszabályokat akarnak fönntartani, különösen Horvátországban és ha lehetetlenné teszik, hogy parlamentáris kormányzat lépjen később az ügy élére, akkor valószínű, hogy véres kirobbanás támad. A »Papulaire« államcsínynek nevezi a király döntését. Egy keszthelyi orvos lenáya lett a Miss Hungária Budapestről jelentik, hogy tegnap választották meg Miss Hungáriát, aki az 1929. évi világszépségversenyen Magyarországot fogja képviselni. A választás Simon Böskére, egy keszthelyi orvos 19 éves leányára esett. Egyes szám íta 16 fillér