Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

1529. január 6. JSfYÍRYIDÉK. Kocsikenöcs, gépzsir, mindenfajta olajok, J J Vidám esetek LABDOLINE kenőanyagok legolcsóbban Schwarz Rudolf és T

a olaj,- zsiradék- és vegyigyár r. t. vezérképviseleténél Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. Telefon: 507, vagy 139. '246 Csak bátorság! A hóhér a guilottine elé lepő halálraítélthez: — Csak nyugalom fiatalember! Azért nem kell mindjárt elvesztenie a íejét. Elfogadható indok.' A kisfiú visszahozta a kölcsönkért esernyőt. A mama itt küldi az esernyőt. amit kölcsönözni tetszett. — No, jó sokáig tartott, amíg visszahoztad. Négy teljes hete! Igen, de ezalatt mindig rossz idő volt. Diákszempont. A kisdiák igy szyl apjához: - Öh, papa, bárcsak ötszáz évvel ezelőtt éltem volna! Miért, te gólyhó? — Mennyivel kevesebb történelmet kellene akkop tanulnom! Vallomás Két leány beszélget: — Nos, mennyire vagy a Pistával? Vallott már? Igen. bevallotta, hogy ötezer pengő adóssága van. Relatív boldogság Iiemd ur egy spiritiszta | szeánszon két év előtt megboldogult nejének szellemével értekezik: És boldog vagy most, kedvesem? Az épen nem. de még mindig boldogabb, mint mikor veled éltem. - A mennyországban vagy? — Nem, Samu. — A purgatóriumban ? — Nem. Samú. A pokolban vagyok. A szakértő Ismert pesti ujságiró tanúskodott a héten az Erdélyi-pörben. Kedves fiatalember, akit jól ísmenek az éjjelt világban. Schadl elnök a kérdések pergőtüzét röpítette telé, aztán egyszer uj témát vetett föl: — Mit tud Erdélyi kölcsön-ügyleteiről? Még mielőtt válaszolhatott volna, a hirlapirók padjában egy törvényszéki tudositó hangosan megjegyezte: — Most, mint szakértőt hallgatják ki.... Étterem aiheiye^es. A n. é. közön é? szíves tudomasara hozom, hotíV ettermemet Vay Ad»m-utca 6. sz a<á, a Diádul mozgó mellé helyeztem at. Klein Géza vendéglős Olcsó abonnoma. Pontos kiszolgálás Lakodal ni szervirozásokat olcsón vállalok 5oi5_2 Ujabb ütközet előtt... Irta: Varjass? ímre debreceni ipartestületi elnök Azért irom cikkem ciméül ezt a harci szót. hogy ütközet előtt vagyunk, mert a háborúból nem felejtettem el azt. hogy Hindenburg szerint a háborút az a fél nyeri meg, akinek jobbak az idegei. A mi táborunk, amelyhez számithatjuk nemcsak a debreceni kamara kerületének iparosságát, hanem az ország valamenynyi tekintélyes városának ipartestületében tömörült iparosságot is, idegekkel mindig birta és birja, aminek egyik jele az is, hogy soha mérgesek nem voltunk és sárral soha nem dobáltunk meg senkit. Harci eszközünkhöz soha nem tartozott a demagógia és a kézműves iparosság számára az éles »acél kardots (igy nevezte el egyszer Frühwirth képviselő ur a »kézmüveskamarát«) nem igyekeztünk borotva éles nyelvvel kiverekedni. Ütközet előtt pedig azért állunk mert a miniszter ur most megkérdezte az ipartestületeken keresztül az iparosságot: mondjátok meg hát, hogy mit akartok? Akartok-e uj intézményt, uj terhekkel és ha igen, mire akarjátok keresztelni, mi legyen annak a neve? — Vagy azt akarjátok, hogy a meglevő határokon belül kerületi rendszer mellett ujabb terhek nélkül legyen külön kézműves szakosztályotok, egy helyett lényegében hét kamarátok ? Én azt hiszem, hogy minden iparos, aki érzi szavának súlyát és nem engedi magát különféle szempontoktól megtéveszteni, ugy fog okoskodni, hogy minek csináljak én messze tőlem, az én évtizedeken keresztül kialakult kerületemtől néha száz és száz kilóméterre egy uj intézményt, mely intézmény csak ujabb költségeket jelent, amely az én ügyemben és a kézmüiparosság érdekében ugyan eget-földet igér, de előreláthatólag semmit sem tehet, illetőleg semmivel többet nem tehet, mint a már meglévő érdekképviseletek tettek! Miért kell uj költség és uj intézmény akkor, amikor a Miniszter ur tálcán kínálja fel nekünk, hogy ime nem egy, hanem hét ilyen intézményt is csinálok az országban, minden kamarai székhelyen, a meglevő kamarákon belül, miáltal megőrzi az iparosság részére azt az erőt, ami megőrzendő és azoknak az ügyeknek az in- j fcliií!!iíll!llllllillllll!lllll!lll!lllll!lj!j W tézésére. amely csak kizárólag kézmüvesiparosokat érinti, egy uj szakosztályt épit ki a kamarákban: a kézműiparos osztályt. Dicséretére legyen mondva a miskolci ipartestületnek, amely éveken keresztül harcolt a központi testület érdekében, hogy ő v.olt az, amely bölcs belátással meglátta azt, hogy sokkal helyesebb az egy központi országos intézmény helyett a kereskedelmi és iparkamarákon belül keresni a megoldás kulcsát, mert a mi viszonyaink között (sak ez valósitható meg és ez a reform, amely minden irányban csak jó eredményeket fog szülni. Ez volt régóta a mi áláspontunk is. A debreceni ipartestület díén önérzettel vallom, hogy talán legerőteljesebb hangoztatói voltunk mindig annak az irányzatnak, amely a kézműves kamarai törekvésekre nézve következetesen vallotta azt, hogy erre .semmi szüksége az ezer teher alatt nyögő iparosságnak nincsen. Ezt a felfogást ma is vallom és vallani fogom, mert mindig azt mondottam, hogy nem a több érdekképviseletben, hanem a meglévők jobb kiépítésében kell keresni a megoldás kulcsát! Ez haszonnal jár a kézmüvesiparosságra anélkül, hogy egyetlen krajcár többletet jelentene! Amikor bármelyik iparostársam a maga szavazatát leadja a közgyűlésen, érezze azt a felelősséget, amellyel ilyen szavazatok leadása járl Vegye figyelembe, hogy az ipartestületek reformja. annak végrehajtása is nagy terhet jelent. Vegye figyelembe, hogy a szociális terhek folyvást emelkedőben vannak, hogy a közeli megvalósulás előtt áll az iparosok agg kori és rokkantbiztositásának meg valósulása, hogy máris életbe lépett az alkalmazottak aggkori és rokkantbiztositási kötelezettsége, amely terheinket máris szaporította. Hogyha ezután marad még valami, amit áldozni tudunk, — bár én azt hiszem nem marad semmi — azl nem fordíthatjuk tőlünk távol eső és érdekeinket semmivel jobban nem képviselő intézmény táplálására, mert ez nem kell se lelkünknek, se testünknek. Hogy tudunk még valamit áldozni, azt a magunk és családunk sorsál biztosítandó iparos nyugdíjra kell fordítani. Kauciőképes vezető tisztviselő, vaiamint egy segédtisztviselői (gépirás kötelező) állásra pályázatot hirdetünk. A vezető tisztviselő havi díjazása 2 30 P, a segéd tisztviselőé 80 p Pályázati határidő január 10 Az írásbeli ajanlatokat zárt boritekban kérjük Fleiner Lajos va^kereskedésében leadni. = SZABOLCSI umiO" = (nyíregyházi kereskedők hitelt nyújtó egyesülete) 50 4—1 == [^ilillillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllW Könyvismertetés k fasiszta Glaszcrszag »A fascista Olaszország« címen feltűnő politikai és gazdasági tanulmány jelent meg most a Stádium Sajtóvállalat Rt. (Budapest, VI., Rózsa-utca 111.) kiadásában. Szerzője dr. Bikkai Dénes közgazdasági iró, aki nyolc évi olaszországi tartózkodása alatt közvetlen tapasztalatok és adatszerzés alapján irta meg kitűnő müvét. Hézagpótló ez a könyve, mert eddig Mussolini nagyszerű müvéről, a fascizmusról, inkább csak részletkérdéseket tárgyalva irtak. Ez a könyv összefoglaló és kimerítő ismertetése a fascizmusnak, melynak lényegét, alapját és eredményeit tárgyalja népszerűen, vonzó modorban és világos rendszerezéssel. Dr. Bikkai Dénes részletesen ismerteti a fasiszta állam politikai és alkotmányos intézményeit, a szindikalista és testületi állam berendezkedését és kiépítését, az uj érdekképviseleti parlament szer vezését. Külön fejezetben vizsgálja a fasiszta állam embervédelmi intézményeit, ismerteti a balilla, az avangardista, a dopolarevo intézményeket, majd sorra tá.^. Íja a szociális biztosítási ágakat. Elénk tárja a gazdasági élet főbb problémáit és bemutatja, miként oldotta meg Mussolini éleslátásával a legnehezebb és legkényesebb kérdéseket. Világos képet nyerünk Olaszország pénzügyi szanálásáról, a fasizmusnak a kereskedelmi mérleg aktivitása érdekében hozott intézkedéseiről; az olasz mezőgazdaság fellendítése érdekében Mussolini által diktált nagy koncepciójú programm keresztülviteléről, a gabonaháboruról, a mezőgazdasági hitel rendezéséről. Foglakozik szövetkezeti és ipari kérdésekkel s bemutatja az olasz fasiszta aktivitás eredményeit, az 5 éves fascista uralom mérlegét. Az Ízléses kiállítású könyv ára 3 pengő. Minden könyvkereskedésben kapható. — Passepartoukat olcsó árban készít a Jóba-nyomdakönyvkötészete, Nyíregyházán, Szérhenyi-ut 9. Telefon 139. Pesten jöjjön a RAJNA cakraszdáha Nyugatival szemben UFA PALOTA. 7508-20 i re.amüt0*nófiyek és mindenféle cukrászsütemény * UGLER c*. és kir. udvari cukrász eredeti r e c 6 p t j e i alapjan pét anyagmentesen Sipos cukrásznál Romai kutholikus bérpalota. Telefon: 3—13.