Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

J4YÍRY1BÉK. 1929. ianuár 6. Bencs Kálmán polgármester a kultuszminisztériumban kapott impulzust a zeneiskola felállítására Bencs Kálmán dr.: A nyíregyházi zeneiskola felállításának terve akkor érlelődött meg bennem, amikor Debrecenben a város képviselőjével a kultuszminisztériumban voltam. Itt Klcbelsbcrg gróf kultuszminiszter úrra várakozva, Jeszenszky miniszteri tanácsossal találkoztam, aki a többek között azt kérdezte, van-e Nyíregyházának zeneiskolája. Amikor megtudta, hogy nincs, felhívta a figyelmemet arra, hogy a kultuszminiszter ur legközelebb nagyszabású akciót indít meg a vidéki városok közül azoknak a zénekulturális gócponttá való fejlesztésére, amelyekben zeneiskola van. A kultuszminiszter ur maga is érintette ezt a kérdést ' és azt a nagyjelentőségű kijelentést tette, hogy Pécs, Debrecen, Szeged városoknak egyetemmel való ellátásával a vidéki városok többijcinek rovására költekezett a kormány, de most már sor kerül a vidéki városok intézményekkel való fejlesztésére is. Ez a, jelentős információ adott impulzust a zeneiskola tervének felvetésére. Az elhangzottakra vonatkozóan a polgármester rámutat arra, hogy egy modern zenepalotának felépítése és egy teljesen kifejlesztett zeneiskola, ahol orgona szak. orgona terem, drága orgona van. ahol egész sereg tanár működik. Nyíregyháza szempóntjából egyelőre elérhetetlen luxus és a tanács nem is gondol ilyen zeneiskola létezésére. Tanulmány* ta a polgármester és a kulturtanácsnok a miskol< i, a debreceni zen iskolát és tudja, hogy itt is egyszerű volt a kezdet. Néhány hangszer, néhány tanár és tanterem volí a meginduló zeneiskola, amely aztán kifejlődött idők folyamán. Nvíregyházán is igy lesz: Három terem. két zongom, három tanár, akik közül egy igazgatással van megbízva, ez lesz a nyíregyházi zeneiskola alapvetése. De a zeneiskola, ha nem szabunk határt a létesítésére, most már elodázhatatlan Nyíregyházán. Gondoljunk csak arra, milyen lehetetlen a zenekari élet Nyíregyházán, ahol nincsenek fúvósok és mennyire tarthatatlan a helyzet itt, ahol a reggeli vonatoknál egy sereg nyíregyházi gyermeket látunk, akik Debrecenbe mennek a zeneiskolába valamely olyan speciális szakot tanulni, amelyet itt Nyíregyházán nem tanítanak. Mert az itt működő magániskolák kiváló eredménnyel nevelik a zongora, hegedű stb. szakos növendékeket, de olyan sok már a más szakos jelentkező, hogy süriii iihii i mwmafflBaaiareEgraBa gősen szükség van a nyíregyháa zeneiskola megnyitására. Kardos István kulturtanácsnok a létesítendő iskola tanulmányi szervezetén • vonatkozólag nyt^t felvilágositást. Ma már minden zeneiskolában egyforma módszer szerint, megszabott fokozatokban tanítanak és tanári oklevelet csak az Országos Zeneművészeti Főiskola és Nemzeti Zenede adnak, vidék nem adhat. Bemutathatná a zeneiskola költségvetési tételeit is, de most erre nincs szükség, mert jelenleg csak elvi döntésről va» szó. Pisszer János a városfejlesztési programmot meghatározó bizottság összehívását sürgeti Pisszer János érdekes felszólalása hangzik ezutáií el. Pisszer a zeneiskola incidentaliter történt felvetésénél újra hangoztatja, hogy a városnak s-igoruan programm szerint kellene haladni a fejlesztés tekintetében és meg kellene határozni a létesítendő alkotások, intézmények sorrendjét. A képviselő testület kiküldött erre a programmadásra egy bizottságot, sürgetőleg kéri ennek összehívását. A szakosztályi ülés ezután elfogadja a zeneiskola előkészítésének szükségességét és felhatalmazza a tanácsot a kérdés további előkészítésére. arra is, hogy tájékozódjék a kultuszminisztériumban, lehetséges-e egy állami zeneiskolának Nyíregyházán leendő létesítése. •••••••••••••••••••••••••••••a - „ „ „ r ry B VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓ O Képzőművészét - Zene Földessy Arnoldot Pólón?! Elemér zongoraművész kiséri a Bessenyei Kor csütörtöki hangversenyén, amikor önálló számot is játszik Az est műsora (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szaboicsvármegyei Bessenyei Kör csütörtöki hangversenyén, mint már megirtuk, Földessy Arnold, a világhírű gordonka művész a budapesti Nemzeti Zenede művészképzőjének vezetője lép fel. Az illusztris művészt nem dr. Herz Ottó, hanem Polónyi Elemér, az ismert nevű zongoraművész és zeneszerző kiséri, aki a hangversenyen önálló számmal is szerepel. Az est részletes műsora a következő: 1. Antonio Lotti (1660—1748): Aria; Handel: Minuetto: Respighi: Andante con variazione. 2. Haydn: Szonáta C-dur; Allegro Adagio-Tempo di minuetto. Szünet. 3. R. Schumann: Arabesque; Dohnányi: Marsch; Liszt: Concert etude.... Polónyi Elemér. 4. E, Lalo: Chant russes; Popper: Jagdstück; Manén: Chanson; Sarasate—Földessy: Zapateadó. • • O • o • u • r» • • • • • • D • • • • • • ö P A film egyes jelsneteit Manfu Aladár zenekara kiséri a leggyönyörűbb, legigazibb, ízig-vérig magyar film. 8 felv., •amit valaha alkottak Lil Dagover, Villy Fritsch, Dita Pf;rló, Hel'ay Andor Báthory Gtea, Holíai Kamilla, L«opold Krammer A film egyes jeleneteit Mantu Aladár zenekara kisér. Kedvezményes jegyek hétköznapokon csak az 5 órai előadásra, vasárnap csak a 3 órai előadásra érvényesek ráfizetés mellett. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Helyárak: Páholy ülés 2 P, Zsöllye, Erkély I. sor T70 P. Támlásszék és Erkély II.—III. sor 1'30 P, II. emelet 70 fiilér. UROQRAI Előzetes jelentés! ÜTCA ANGYALA Előzetas jelentés! Charles Farrel Janet Gaynov, ^ ••••••••••••GÖD•••••••••••OOOO lost jelentek meg egy két évvel eieloit iltavt magyar dalköltő összes szerzeményei A „Páros csillag az ég alján ..." kezdetű nóta szerzője életélten nem engodte kiadni műveit Pete Lajos, ez a régi vágású magyar ur, 2 év előtt halt meg és vele együtt talán a magyai dalnak legutolsó lantosa, aki sajátmaga alkdotta és meghitt baráti körben maga adta elő zongorán magyar nótáit, ugy ahogy magyar nótát még nem játszottak. Egy egész cigányzenekart varázsolt elő a zongorából és elbűvölte vele hallagatóságát. Ez a somogyi ur nem is ambicionálta, hogy nótái napvilágot lássanak és csupán a »Páros csillag az ég alján«, »Betyár legény talpag vasban«, »Nem való bokréta gyűrött süveg mellé« c. dalainak megjelenését nem kerülhette el, mert nem tudott ellentállni barátai unszolásának. A többi \V taszerzeményét fiókjában tartotta a saját maga és kis köre gyönyörködtetésére. A megjelent három dala ma már a magyar dalirodalom kincseit képezik. Bárd Ferenc és Fia cégnek sikerült rávenni Pete Lajos örököseit, hogy a hátramaradt dalok is napvilágot lássanak és ne kallódj ának el a semmiségbe 50 dala maradt hátra összesen. Pete Lajosnak és ez az ötven dal je. n.jtéf lent most meg három kötetben, a közönség által nagyon kedvelt zsebkiadásban, kötetenként 3. P. bolti áron. Ezek a dalok valóban szívből fakadtak és szívhez szólnak és rövidesen ezek mellett fog szórakozni, vigadni és sírni az igazi magyar nótákat kedvelő közönség. A nótáskönyvek megrendelhetők Bárd Ferenc és Fia cégnél, Budapest, IV., Kossuth Lajos-11. 4. és minden jobb zenekereskedésbJövedelmezi) eihelyezkedös! A „Gazdák" Biztosító Szövetkezete fixre és magas Jutalékra tisztviselőket és tisztviselőnőket I08z7—2 alkalmaz. Ká!vin-tér 14. Telefon : 3—38. A-IMIWÜJK, YAJKK04 MÉots A. LEOrdOBBA

K ?_J