Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

Nyíregyháza. 1920 jawuar 6. * Vasárnap L. évfolyam, 5. szám Előfizetési árak hvlyben ée vidéken: j Alapította JÓBA ELEK •gy hóra 2"50 pengő. Negyedévre 7 60 pengő. Főszerkesztő: Dr. S. 5ZABO LASZLO. IHtatísetviselőknek te tartóknak 2ܰ/o eugedmeny. I Felelős szarkesztő : VERTSE K. ANDOR. awMMMaBwwiiinmwniii n m n m n-mmetummmím mm^-^m mmmm*mmmxMm(Sü.?}i*mimsc 7 Nagykálló—Ujfehértó Probléma lett ez is, pedig nem k probléma. Olyan ize van, mintha •eesterségesen tették volna azzá. Sok évtizedes megszokott és bé­faésen elfogadott állapotot akar­jak megbolygatni és felforgatni azok, akik ezt a kérdést szinte ha­jánál fogva előráncigálták s a közélet megoldandó kérdései közé dobták. Pedig voltaképen senki aem is gondolt reá, senki szüksé­gét nem érezte és mindenki szépen meg volt eddig is a régi rend, a régi beosztás alapján. Vájjon ki­aek, vagy kiknek állhatott érdeké­ben ezt a csóvát beledobni egy egész járás békés életébe. Foglalkozzunk a dologgal tár­gyilagosan. Ujfehértó közigazgatásilagNagy­kállóhoz tartozik. Ezzel szemben 1 it ósági beosztása az, hogy járásbíróság jurisdik­ttáója Nyiregyhá" .ín "székel. A* uj íehértói polgárnak tehát Nagy­kál^óba kell mennie, ha a főszolga­bírójával akad dolga és Nyíregy­házára kell jönnie, ha a járásbíró­ság idézi. Nagykálló mint járási s ékh ly azt szeretné, ha az ujfehértóiak bí­rósági dolgaikat is N'agykállóban végeznék s ehhez képest azt óhajtanák, hogy Ujfehértót csatol­ják bírósági ügyekben is a nagy­kállói járásbírósághoz, viszont az ujfehértóiak a tegnapelőtti mon­stre-deputációban kifejezett egy­hangú álláspontjuk szerint ragasz­kodnak ahhoz, hogy ha már köz­igazgatásilag Nagykálióhoz is vannak kötve, —- legalább hagy­ják meg őket a nyíregyházi járás­bíróság kötelékében. Idevonatkozó indokaikat lapunk tegnapi száma bőségesen ismertette. Ok legjob­ban azt szeretnék, hogy közigaz­gatásilag is Nyíregyházához tar­toznának és pedig akként, hogy Nyíregyházán létesíttessék egy köz­ponti főszolgabírói hivatal, mint a hogy az a legtöbb vármegyei szék­helyen már igy is van és kebelez ­tessék be abba minden, a megye­székhely körül elfekvő község, mint központi járáshoz s ekként szabaduljanak meg még közigaz­gatásilag is Nagykáliótól, mint a hova a jelenlegi közlekedési vi­szonyok között csak nagy üggyel bajjal tudnak eljutni s ahol egyéb Irta: sasi Szabó László dr. életszükségleteiket különben sem tudják ellátni s a mely, náluk is jelentéktelenebb községben a hiva­talos dolgaikon kívül nekik volta­képen semmi keresni valójuk nin­csen. A kérdést igazságosan és he­lyesen csak tárgyilagos elbírálás alapján lehet eldönteni. Voltaképen itt is azzal az elvi dologgal állunk szemben, amire a békeszerződések revíziójánál is unos untalan hivatkozunk: t. i. az önrendelkezés kérdésével. Minden ilyen kérdésnél első sorban és fő­ként az illető lakosság akarata, kívánsága, érdeke a döntő. Ha egy község egyetemes akarata egy ilyen dologban megnyilatkozik, azt min­den körülmények között respektál­ni kell, hacsak magasabb közérde­kek nem szólnak ellene. Azt, hogy mi a kényelmes, mi a célszerű, mi a legjobuan uekik való, — azt leg­jobban az illető község lakosai tud ják megmondani. Az ő kívánságuk é,s óhajuk az ilyen dologban fei­Iebbezhetetlen érvet képeznek s az ellen cselekedni 'sak a legkivé­telésebb esetben tanácsos és sza­bad. Elvégre megszűnt az az idő. amikor i 2— 14000 emberről róla-nélküle, per sundám-bundám határozni lehetett s ennyi embert akarata ellenére egyik járásból a másikba terelgetni lehetett!! Ha tehát az ujfehértóiak azt mondják, hogy ők nem akarnak a nagykállói járásbírósághoz csatlakozni, akkc^r ezt még az esetben se volna szabad és méltányos erőltetni, ha egyéb­ként az átcsatolás mellett sulvos érvek és magasabb közérdekek szólanának. Ilyenekről azonban egy általán nem tudok s így joggal szögezhetem le, hogy ez az adott esetben nem is probléma, hanem csak mesterségesen tették meg azzá. Voltaképen az ideális beosztás az lenne, ha a járásbíróságok mi­nél jobban decentralizáltatnának és minden jelentősebb községnek len­ne meg a maga elsőfolyamodásu bírósága, a mely előtt a polgárok kényelmesen végezhetnék el ügyes­bajos dolgaikat. Mivel azonban ez sok minden oknál fogva kivihe­tetlen, ugy kell beosztarti az első­folyamodásu bíróságok területét, ' hogy minden község, a mely oda tartozik, minél könnyebben, ol­csóbban, gyórsabban megközelít­hesse s azok, akik birói ügyben oda befáradnak, egyúttal egyéb olyan gazdasági, kulturális, hiva­talos, , tehát adóügyi, financiális, hitelügyi, egészségügyi dolgaikat is elintézhessék, ami miatt egy na­gyobb városba, különben is be kellene utazniok. Ha ezeket a szempontokat vesz­szük, akkor a jelen kérdésnél Nagykálló egyszerűen szóba se jö­het. Az uj fehértói magyarnak Nagy kálióba Nyíregyházán keresztül kell uta nia vasúton szekérrel körülbelül ugyanolyan távolságra van. Nagy­káilóban a hivatalos dolgán kívül semmi egyéb szükségletét ki nem elégítheti, mert olyan üzletekkel, mint a milyeneket Kálióban kap, olyanokkal otthon Ujfehértón is rendelkezik, — olyan bankok, — mii.-. Kélióba., v&nuáJv; Ujiehértón is találhatók, - stb. stb. a Nagy­kállóhoz való rsatolás tehát legfel­jebb azt a hátrányt fogja neki je­lenteni, hogy ha p. o. egy köl­csönt akarna felvenni valamelyik nyíregyházi nagyobb banknál, ak­kor előbb Nagykálióba kellene át­fáradnia, hogy onnan a telekköny­vérői kijegyzést hozzon és csak azután tárgyalhatná meg a köl­csönügyét a nyíregyházi bank­igazgatóval, holott most a telek­könyvéi" 5 perc alatt itt helyben meg lehet tekinteni. Hogy köz­egészségi, kulturális, pénzügyi stb. dolgokban is többet nyer, ha Nyír­egyházára jön be, mintha Kállóba kell átfáradnia, a felől is kár vi­tatkozni. / A lakosság életérdeke tehát el­vitázhatatlanul az, hogy ha már egyszer Ujfehértón is nem lehet járásbíróság, akkor legalább hagy­ják meg mostani beosztása mellett és ne degradálják azzal, hogy a ná­lánál jelentéktelenebb és sokkal nehezebben megközelíthető Nagy­kálióhoz csapják! Ez a kézen íekv ő eminens közér­dek nyilvánult meg a tegnapelőtti monstre-deputáció felvonulásán s azzal vitába állani nem is lehet. Hogy ez a megoldás Nyíregyhá­zára nézve is kedvező, az másod­rend-v d' log. Mi nyíregyháziak örü­lünk neki, — de ha az ujfehértóiak érdeke az ellenkezőt diktálta volna, Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 5ZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon 3zöm 139. Postachaque áSfitMt Köziratokat riern adunk visszu. abba is lojálisán kellene belenyu­godnunk. Azt hiszem, hogy ilyen problé­mát a közel jövő csakugyan rejte­get. Az azután csakugyan igazi probléma lesz. Mert ha felvetődik a gávai járásbíróság kérdése, az elé már nehezen fogunk tudni igazságos ellenérvet sorakoztatni. A mi igazság, az igazság. Az ottani környék lakosságának kényelme, érdeke, ezernyi más szempontja azt diktálja, hogy saját járásának székhelyén találja meg a jurisdik­ciót is és nagyon nehéz ' tőlük megkívánni, hogy csekély jelentő­ségű peres ügyeikben 30- 50 kilo­métereket utazgassanak! "Szintúgy meg kell szívlelni azt is, hogy a nyiradonyi járás lakosai is megér­tek arra, hogy ők is saját járásuk gócpontjában találjanak járásbíró­ságot és ne kelljen a nyirábrányi magyarnak 50 kilométert zarándo­kolni, hogy Kálióban intézhesse el a kis becsületsértési perét a szom­szédjával és a kis. hagyatéki ügyét az édes apja halála után... A nagykállói járásbíróság szék­helye ezekétől a iigetaljai közsé­gektől olyan rémesen távol fekszik, hogy egy kis revízió ott nagyon is elkelne. De nem ugy, hogy még Ujfehér­tót is hozzá csatolják, mert ezt semmiféle elfogadható tárgyilagos indokkal alátámasztani nem lehet. Az ujfehértóiak önrendelkezési joga már megnyilatkozott. Az döntő súllyal bír s annak ellenére min de» más határozat csak elkesere­dést és a legnagyobb elégedetlen­séget szülne. Reméljük, hogy nem is fog be­következni, mert a felvetett pro bléma olyan, hogy azt meg se kell oldani, hanem csak el kell intézni. lező&eréaybeíi 42 fokos Melegvízre bukkantak Békéscsabai jelentés szerint Mezőberény községben 750 mé­ter mélységben 42 fokos meleg­vízre bukkantak. Tekintettel arra. hogy a forrás nem ivóvíznek való, hanem fürdőnek, elhatároz­ták, hogy csövet vezetnek a for­rástól a faluba, s mint Hajdú­szoboszlón és Karcagon, fürdő­telepet akarnak építeni. Estélyi- és báli cipöuJdonságolf^B pernek választékban beérkeztek fíői ezüst brokát és eziistbőr báli cipők 80 P Divat'selyera és lakk kivágott cipők legújabb estélyi formákban " P Férfi príma lakk divat félcipők mo- •0^.80 dern formákban p Hozott ruhasel} emből három nap alatt legelegánsabb baíi cipőt elkészíttetjük. Estélyi cipőkhöz strass díszek és csattok pazar választékban külön is kaphatók. Báli Francia selyemharis­nyák minden szinárnyalatban. S Benedekffynél a HU NGAR1A CIPŐÁRUHAZBAN, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. Telefon 195. Vasarlása előtt t>ziveskedjék kirakatainkat és választékunkat megtekinteni. Egyes szám ara t© fillér

Next

/
Thumbnails
Contents