Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
1929. január 1. r^FYITtóst 5 Kállay Miklós főispán az ötven éves Nyírvidék erejének titkáról és uj félszázadának irányító eszméiről fii a jelentősége a vidéki lapnak ? — á Jóba-család. — Miért lett a Nyírviáék Szafeaícsmegye és nyíregyháza „házi lap"-]áTá ? — hz aj ötven év vezérlő eszméje: lagyen a Kyírvidék a polgáriasnltság orgáiuma A Nyirvidpk ötvenéves évfordulójának ünnepi perceiben megilletődve állok dr. Kállay Miklós főispán, Kállay Andrásnak, a »nagy főispánnak« fia előtt, kérve, hogy nyilatkozzék lapunk új félszázadának küszöbén a »Nyirvidék«-nek, általában a vidéki újságírásnak princípiumairól. Kállay András volt főispán hatalmas szavú, győzelmes tollú publicistája volt a Nyirvidéknek, amelynek hasábjain a meggyőzés ellenállhatatlan érveivel, a nemes magyar sziv lebilincselő jóságával és szeretetével vívta meg az eszmék diadalmas harcát az 1898-i nagy vihar idején, a szabolcsi agrárszocializmus mozgalmaival szemben. Kállay Miklós főispán szavaiban, amint a főispáni szoba ablakánál a szemét a lenn zajló életre függesztve beszél a vidéki újságírásról, a N.yirvidék ötven esztendejéről, a jövendő félszázad perspektívájáról., Kállay András a nagy publicista főispán szellemének, nemes konzervativizmusának sugallatát érzem. A jövőt alapozó nagy múltból, a múlton épülő uj jellenbe ivelő szivárvány a halhatatlan gondolatok idesugárzása, hogy egyegy sugárral felfedje, megsejtesse az ismeretlen, a fájó vágyakozással szebbnek, jobbnak álmodott magyar jövendőt. Kállay Miklós főispán üzen az ötvenéves Nyirvidéknek... A vidéki lap jelentősége Ha ez az újév összeesik a Nyirvidék ötven éves jubileumával — mondotta dr. Kállay Miklós főispán — erről a két kérdésről együtt akarok beszélni. Egy vidéki lap jelentősége elsősorban abban van, hogy összeforrva publikumával együtt tud érezni és gondolkozni azzal a közönséggel, amelyiknek ír és amelyiket informálni akar. A régebbi időkben különösen, de talán még ma is azt is elvárja a vidék publikuma, hogy azok, akik a lapot szerkesztik és írják, véle egy mantalitásuak, egy fajtájúak, közöttük élők, vélök érintkezők, a publikum sorsának osztályosai legyenek. A Nyirvidék erejének titka A Nyírvidéknek nagy erőssége minden időben ennek a princípiumnak szem előtt tartása volt. A Jóba-család tagja mindig előkelő tagja volt Nyíregyháza polgárságának és a család orgánuma, a Nyirvidék azért tudott minden válságon keresztül megmaradni Nyíregyháza és Szabolcsvár. megye i— lehet mondani — házi lapjának. — A jövő évek eredményei és sikerei érdekében, azt hiszem, jó tanácsot adok, ha arra kérem a Nyírvidéket, hogy ezt a princípiumot soha szem elől *e tévessze. Szüksége van a vidéki közvéleménynek független, tiszta látását el nem vesztő orgánumra. A háború utáni nemzeti, szociális és gazdasági kérdések korántsem jutottak még nyugvópontra. Az elmúlt tíz esztendő nyugalomnak látszó fásultsága elmúló ban van. Minden irányban, minden téren uj mozgolódások, uj törekvések észlelhetők. Ezekhez az uj tendenciákhoz természetszerűleg csatlakozni fog a magyar sajtónak minden orgánuma és igyekszik a maga felfogásának, álláspontjának a szükséges publicitást biztosítani. A vidéki lap jó, ha tartózkodó az uj mozgalmakkal szemben Egy vidéki lap jó, ha tartózkodással, konzervativizmussal kezeli a felbukkanó problémákat. A döntés ugyanis, vajmi ritkán juthat vidéki emporiumok hatáskörébe, vidéki városok kezébe. A vidéknek meg kell várnia az egyetemes kifejlődést és a vidéki lapnak inkább szemlélőnek kell lennie, mint zászló h ordozónak. A mi higgadt szabolcsi mentalitásunk különben is ki van próbálva ugy, hogy a szabolcsi ember nehezen ugrik be meggondolatlanságokba és kísérletekbe. Intelligenciánk konzervativizmusa olyan megbízható, amilyen — azt hiszem — kevés vidékéjé az országnak. A »Nyirvidék« az én hitem szerint akkor fog az„uj ötven esztendőnek a legbiztosabban nekimenni, az uj félszázad utján akkor fog újra sikeresen előrehaladni, ha stabilitását a konszolidált nemzeti elemekkel együtt keresi és mint az elmúlt ötven esztendőben is volt: a nyugodt polgáriasultságnak lesz orgánuma Nyíregyházán. * Ezeket mondotta a főispán és mi erős hittel valljuk irányító igéinek tanításait, amelyekből megfrissitő erőt merit a lelkünk az ideálokért, a magyar polgáriasulás eszményeiért vívott munkás küzdelemre. Az ünnepi interjú végén behallatszik a déli harangszó, amely Hunyadi világot védő harcainak győzelmét hirdeti, a főispáni szoba szárnyas ajtaja kitárul és a nemzeti hadsereg daliás tisztikara sorakozik fel a főispán üdvözlésére. — Az ötvenedik év első napján mindenben a győzelmes harc ígéretének szimbólumát érzem. T. A Nyíregyházi Városi Dalegylet közgyűlése (A Nyírvidék tudósítójától.) ázombat délután 6 órakor az evangiüikus elemi iskolában tartotta meg a Városi Dalegylet közgyűlését. Szohor Pál főjegyző, mint a Dalegylet elnöke nyitja meg a gyűlést elsősorban is az egylet halottairól emlékezve meg, Farkas Nándorról, az egész magyar dalos élet nagy férfiujáról, akit a halál férfikorának legszebb idejében ragadott el. Bogár Lajosrólj a Dalegylet volt diszelnökéről ,aki végrendeletében is megemlékezett az egyesületről. Kusnyerik Sámuól; Gaál Elek és Szesztay László halálának szomorú emlékét idézi fel és indítványozza, ho^y a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg az elhunyt dalostestvérek neveit és hogy az elhunyt Kusnyerik Sámuel helyett Nácsik Lajost szertárosnak, Ujj Jenő ref. kántort pedig évi 200 pengő tiszteletdíjjal másodkarnagynak válassza meg. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. Ezután Zwíck Vilmos reálgimnáziumi tanár, ügyvezető alelnök a régen működő tagok kitüntetését javasolja. Bige Bertalan, Lényei Dezső, Németh Ödön, Orsovszky János, Raksányi Gyula, Simanecz János, Szatke Sándor és Máczy Sándor dalostestvéreket 10 évi lelkes odaadó működésükért elismerő oklevéllel, Fábry Ignác, Hatvani József, Jakab József, Kotráner Sándor, Neumann Jenő és Rajtik Pál dalostestvéreket 20 évi működésűkért bronz éremmel, Közlik István és Krecsák János daltestvéreket 30 évi működésükért díszoklevéllel tünteti ki a Dalegylet felterjesztésére az Országos Dalosszövetség. A kitüntetésre felterjesztetteket a közgyűlés hosszantartó ovációban reszesiti, majd Gaál Elek titkár olvassa fel jelentését Az elmúlt év eseményeire tekint viszsza, többek között az augusztusban Szegeden lezajlott országos dalosverseny kudarcának szomorú okait, különösen a biráló bizottzottság pártos viselkedését emliti fel. Beszámolt a tisztikar újjáalakításáról, mely szerint dr. Vietórisz Istvánt diszelnökké, Szohor Pált elnökké és a dalárda kipróbált, agilis tagját Zwíck Vilmost ügyvezető alelnökké választotta meg a Dalegylet. A tisztikar és a bizottságok kiegészítése után a dalárda újjászervezése volt a közgyűlés legfontosabb teendője. Működő tagjainak száma 10-el szaporodott és Ujj Jenő ref. kántortanító személyében szakképzett, lelkes másodkarnagyot sikerült a dalárda részére megnyerni. A dalárda létszáma 52 és pedig 2 karnagy, 14 első tenor, 11 másod tenor, 14 első basszus és 11 másod basszus. Bejelenti, hogy a december 8-án Budapesten tartott Országos Dalosszövetség közgyűlésén a legnagyobb komolysággal és lelkiismeretességgel szervezik a jövő évben Debrecenben tartandó országos dalosversenyt és a dalegylet bizton remélheti, 1hogy a múltban történtek, amelyek sok esetben a dalosügy fejlődésének rovására mentek, ma már megismétlődni nem fognak . Kazár Pál számellenőr az Egylet mult évi zárszámadását terjeszti elő, majd Zwick Vilmos alelnök a junius 29-én délután lejátszódó debreceni országos dalosverseny részleteit ismerteti. A versenyre már eddig 185 egyesület körülbelül 8 ezer taggal jelentkezett. Minden tag után 4 pengő részvételi dij fizetendő, mig a család és pártolótagok 6 pengőt fizetnek. — Ennek fejében kedvezményes vasúti jegyet, ingyenes elszállásolást és a hangversenyeken való díjtalan megjelenést biztosit a rendezőség. Felhívja a dalostestvéreket, hogy az Egylet sikeres szereplése érdekében a legnagyobb ambícióval fogjanak a munkához és az énekórákra pontosan járjanak el. Kubacska István igazgató-tanító meleg szavakkal köszöni meg a vezetőség odaadó agilitását és a tagok hálás szeretetét tolmácsolja. Szohor Pál elnök zárószavaiban annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a dalosversenyen a Városi Dalegylet eredményesen fog szerepelni, a vezetőség nevében megköszöni a tagok szeretetét és a gyűlést bezárja . Tisztelt vendégeimnek és jóbarátaimnak Boldog újévet kívánok Mogyorósy Ignác kávés OJLcsscá* lióc&pö ITff* 1 i • ff T. mm,. Női hócipő I a minőség . Női „ V „ bársoiiyoallérral P II5' P 13 8 0 »5Ö Férfi hócipő I* minőség. ... P 17 Gyermek hócipő. . P 3© I2* 5 0' 15 Báli és estélyi cipőujdonságok remek választékban érkeztek' Brokát, színes, és fekete lakk, színe*, és fekete selyem, valddi ki g y<- és gyíkbőr cipők szebbnél-arebb modellek. Xjichtenberg Séndor cipőáruház Telefon: 351 Zrínj i Ilona-utca 1. szám 10738
