Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-05 / 4. szám

\ JSÍYÍRYIDÉK. 1929. január 5. Amit a közönség észrevesz. Pa

n

—os levelek, észrevételek és sgyéb megszívlelendő apróságok Ma már elengedhetetlen, hogy a városnak vízvezetékkel és légfűtéssel ellátott szállodája legyen A következő levelot kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! A Korona Szálló építkezésének kibővítésével kapcsolatban, olyan vélemény is napvilágot látott, mely szerint ez az építkezés luxusszámba megy és nincs rá közvetlen szükség. Miután én épen ellenkező véleményen vagyok, azt szeretném tudni, melyikünknek van igaza. Annyi bizonyos, hogy a luxus szó igen tág fogalmat jelöl meg és valakinek a szempontjából lehet valami luxus, ami másnak nem az. Mert pl. ha valakinek cobolyprémmel bélelt bundája van, az egy Eszterházy hercegnél nem luxus, ellenben Ijfi azt egy lateiner ember hordja, már annak nevezhető. Viszont báránybőrrel bélelt bundával joga van mindenkinek védekezni a hideg ellen. Ilyen báránybőrrel bélelt bundának felel meg a higiénia szempontjából a fürdőszoba és a folyó viz a szobában. Külföldön már el sem képzelhető ház enélkül a szükségleti eszköz nélkül. — Ha figyelemmel kisérjük a legutóbbi pár év alatt végbemerh, építkezéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy Nyíregyházán sem építettek egyetlen lakóházat sem fürdőszoba és vízvezeték nélkül, i— Mennyivel fontosabb tehát, hogy egy modern és az egész város kulturáját reprezentáló szállodának legyen gőzfűtése, hogy a hideg folyosókon és mellékhelyiségekben ne szedjenek magukra sem miféle betegséget a vendégek és legyen vizvezetékes szobamosdója és fürdőszobája. Emellett lehet már bizonyos egyszerű kivitel és költségmegtakarítás, de az előbbiekre feltétlen szükség van Ha az i.lletékes körök szigorúan ragaszkodnak ahoz, hogy az épitkezési ornamentikánál kerüljenek minden felesleges pompát és fényűzést, ez ellen nincs semmi kifogásom, de az utazó közönség érdekében ezt a modern építkezés követelményei feltétlenül előírják, hogy ezek nélkül a követelmények nélkül a »Korona« szálló kibővítésébe és renoválásába bele se fogjanak. Kerülni is kell az épitkezési luxust, mert arra nincs pénzünk a mai időkben és ez a luxus megdrágítaná a sziálloda költségéit ,amit azután ugy is annak a fogyasztó közönségnek kellene megfizetni, amelyik már alaposan meg van terhelve. Tisztelettel l egy nyíregyházi polgár. Melyik járt jobban ? Kedves Szerkesztő ur! Négy évvel ezelőtt kiadták a jelszót, hogy minden tisztviselőnek saját házának kell lennie. Először házhelyet adnak nekik, azután pedig majd olcsó házépítési kölcsönt kapnak. De házhelyet mégis nem minden tisztviselő nyert, hanem csak minden második, ép ugy, mint az osztálysorsjátékon. Akinek házhely nem jutott, azt megtették földbirtokosnak, az földet kapott. Az a kérdés, kedves Szerkesztő ur, hogy melyik járt jobban? Hát vegyük őket sorba. Aki házhelyet kapott, annak elő ször is a világ végén adtak telket, olyan területen, ahol még a madár sem jár, annál kevésbé taliga vagy villamos. Eleinte vásártérnek használták, de ennek nem volt megfelelő, mert nagyon messze esett minden néven nevezendő kul turális vonatkozástól. Ha állatvásár céljaira nem alkalmas a terület, magától értetődik, hogy kitűnő lesz a tisztviselők részére. Tehát ott osztották ki a házhelyeket. 300 négyszögöl terület dukált a tisztviselőknek, ebből lealkudtak százat, a megmaradt 200 négyszögölen aztán a tisztviselők szépen építkeztek — volna, ha tudtak volna. De nem tudtak, mert pénzük ugy-e kedves Szerkesztő ur, nem volt, kölcsönt pedig ugy^-e kedves Szerkesztő ur, nem kaptak. Fogták magukat tehát a tisztviselők felásták a 200 négyszögöles házhelyeiket és belevetették a szegény ember ebédjét és vacsoráját: a krumplit. Igy jártak a házhelves tisztviselők! Most lássuk, hogy jártak a földhözjutott tisztviselők? ebédjét és vacsoráját, a krumplit. , jutott tisztviselők közül, melyik Az a kérdés, kedves Szerkesztő j járt jobban? ur, hogy a bázhelyes és földhöz- I Bonta. Ezentnl a járműveinek nem kell okvetlen! megkerülniok az ntcakereszfeződéshen allé rendőrt, amikor nincs forgalom Shiczy Tihamér kerületi rsndcríelapiiáBj nyilatkozata a közlekedési rend reformjáról. — Eientnl szóleli kérésre engedélyezik a tán molatiágolat, fegyvervásárlás! és adják ki a kerékpár rendszámokat Ami igaz, az igaz, a tisztviselők másik boldogtalan része tényleg földhöz jutott. Ezt nem lehet letagadni. Egyenként és fejenként 800, azaz nyolcszáz négyszögöl föl det kaptak. Nem, nem tévedek kedves Szerkesztő ur, nem sajtóhiba, nem rossz szedés, nem lapsus linquae, hanem élő, sőt orditó valóság, hogy egyenként és fejenként nyolcszáz négyszögölet, mond és ird: Négyszögölet és nem holdat kaptak. Hold földjük legföljebb csak a holdban van a tisztviselőknek. És hol kapták ezt a nyolcszáz négyszögölecskét a tisztviselők, mit gondol kedves Szerkesztő ur? A tisztviselői házhelyek mellett? Dehogy! Ha még ott kapták volna! De nem ott kapták, hanem Királytelken és Görögszálláson. Ugye jó vicc? Szigorú parancs, hogy minden tisztviselő maga tartozik megművelni királytelki, vagy görögszállási birtokát. Ez még jobb vicc. Persze, hogy felesbe adtuk a földeket. Hogy én ezt honnan tudom? Onnan egyszerűen, mert én a tisztviselők ama másik boldogtalan részéhez tartozom, akik földet kaptak. Tudniilik házhelyet kértem és földet kaptam. Viszont akik földet kértek, azok házhelyet kaptak. Szóval felesbe adtuk a földeket és a kalkuláció a következő volt: 800 négyszögöl földnek a fele, a matematika mai áláspontja szerint 400 négyszögöl. Ez a felesé. Marad nekem ugyancsak 400 négyszögöl termése. Ebből a jóakaratú emberek ellopnak 200 négyszögöl termését, — marad nekem 200 négyszögöl föld termése. Innen kapom én a szegény ember (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Néhány héttel ezelőtt megírta a Nyirvidék, hogy dr. Ghiczy Tihamér, debreceni rendőrkerületi főkapitány nyilatkozott a rendőri bürokrácia kiküszöböléséről és az ügykezelés meggyorsításáról. Ez az elvi kijelentés azóta valóságra változott, amennyiben a főkapitány rendelete leérkezett a nyíregyházi rendőrkapitánysághoz és január elsejétől már ennek a rendeletnek az értelmében intézkedik a helybeli rendőrkapitány. A szokásos dijak lefizetését igazoló elismervény és az alispáni engedély bemutatása után ezentúl szóbelileg kell kérni a jótékonycélu mulatságok engedélyezését. A rendőrség a szóbeli kérésére azonnal elintézi az ügyet. Nemkülönben szóbelileg kell kérni a fegyvervásárlási, fegyverviselési és töltényvásárlás engedélyeket is. — Előzőleg a fegyverkereskeaésben ki kell választani a megfelelő puskát s feljegyezni annak számát, kaliberét és ismertető jeleit, ezeket az adatokat azután a rendőrségen jegyzőkönyvbe mondja a kérelmező, mely után nyomban döntenek a kérés teljesítése felett. Hasonló az eljárás a kerékpár rendszámok kérésénél is. Az erkölcsi bizonyítványokat a rendőrség ezentúl hivatalból szerzi be és mellékeli a beadványokhoz. —Általában nagy újítások történtek az ügykezelésben, amelyek az elintézés szempontjából óriási idő- és munkamegtakarítást jelentenek. Nagy jelentőségű az a reform is, amelyet a közlekedési rendben hoztak be s amelyről a kerületi főkapitány a következőképen nyilatkozott : - Újévre adtam ki rendeletemet parancsban a kapitányságok részére, melyben a közlekedési rendelkezések betartására vonatkozólag adtam uj utasítást. Magam is tapasztaltam már,, hogy igen sokszor, mikor forgalom nincs is, a jármüveknek ívben kell megkerülni az utcakereszteződésben álló rendőrt, bár ezze! semmivel sem segítik elő a forgalmai, csak hosszabb ut megtételére kényszerülnek. Ez az intézkedés hasznos akkor, ha nagy a forgalom, de egyenesen hátrányos, ha sehol más irányból jármű nem jön. A kapitányságok vezetői épen ezért már megkapták a parancsomat arra vonatkozólag, hogy a közlekedési rend biztosítása érdekében kiadott rendeletek merev betartásához csak a forgalom nagysága által megkívánt mértékben ragaszkodjanak, egyébként pedig tegyék lehetővé a forgalom egyszerűbb lebonyolítását és a rendőrposztok félre nem érthető jelzéssel adják tudomásul, hogy megkerülés nélkül mehetnek át a kereszteződéseknél abban az esetben, ha az veszélyt nem jelent. Ezen rendelkezésemnek a nagyközönség előtt hirdetmény utján való publikálásától eltekintettem, mert súlyt helyezek arra. hogy ezzel a rendéletemmel az érdekelt járműtulajdonosoknak és vezetőknek nem jogot, hanem csak lehetőséget kívánok nyújtani. A közlekedési rendért és az eretleges bekövetkező fcaramÍ

bolokért teljes mértékben felelős az a rendőr, aki posztján áll; igy tehát csakis az ő • é? nem az érdekelt járművezeí tők megítélésére bocsájthaS tom azt a kérdést, hogy adott I esetben a közlekedési rend szabályainak félretételére meg volt-e a lehetőség, vagy nem. * A rendőröknek ezen rendeletem < betartása körüli magatartását a. > csapattisztek utján iogom elleií j őrizni, akik az oktatást végzik. ázt is tudhatod ... (V. Koppányi Erzsébetnek.) Te ki vigyázod lépteim, Midőn Himaláják magasán, Járok s szórakozottan Meg-megbotlok földi ruhámban. Jól tudod, hogy a költő. Mindig imádkozó Lélekkel jár-kel. És sokszor átkaiban is Több a;: áhítat és a jóság,. Mint farizeus imákban.. Te ki vigyázod lépteim És álmaimat is ismered, Jól tudod, hogy a költő Mindig jót akar és jól, De jaj azt is tudhatod. Hogy az emberek Krisztust megfeszítették.. Várallyay Jenő.. Az OfflKE üdvözli az 50 éves ,JyuTidék"-et Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés titkárától a következő levelet kaptuk: A Nyirvidék 50 esztendős jubileuma alkalmával fogadja a t. Szerkesztőség őszinte szívből jövő legmelegebb szerencsekivánataimat. Az a készség és erő, mellyel lapjuk hasábjain a kereskedelem érdekeit is hathatósan támogatják, a kereskedelmi érdekképviseleteket is igaz hálára kötelezik Önökkel szemben. • Kiváló tisztelettel: Nádor Jenő, az OMKE titkára. — Pasnefjartoukaí alctó árlmi k&uat a Jóba-ayaaada kwMsyrkötésaate, Nyiregykáj«M, 8vé-< efa«i»TÍ-«* f. T»í«£®« *gf.