Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-04 / 3. szám

Keleti látóhatárunk Irta: Nagy Tiliaos Amióta Bratianu VintiUa kor­mánya »visszavonult«, csonka ha­zánk figyelő szemei érdeklődve te­kintenek Erdély felé. Rendszer­változás, vagy csak rezsimválto­zás történt-e odaát? Beváltja-e Maniu Gyula a gyulafehérvári ha­tározat kisebbségekre vonatkozó Ígéreteit? Beleviszi-e az uj kor­mányzat Romániát a forradalom­ba? Vagy minden marad a régi­ben? Hogy ezekre, a bennünket na­gyon közelről érintő kérdésekre vá­laszolhassunk, mindenek előtt fi­gyelmeztetjük az olvasót, hogy tel­jes megfontolással irtuk a beve­zető sorainkban azt, hogy »Bratia­n u Vintilla kormánya visszavonult« és nem azt, amit a lapok ilyenkor általában mondani szoktak, hogy t. i. »megbukott«. M^fugyanis — és a jelekből Ítélve még jó ideig — a mi keleti szomszédainknál a Bratianu-féle u. n. konzervativ-li­beralis párt jelenti a román nem­zeti vagyont és Románia politikai akaratát, ennélfogva ez a bojár­párt bizonyos időpontokban ön­ként visszavonul a kormányrudtól, vagy hogy a nemrég elhalt Bra­tiana Jonel szavaival éljek: felkel a teritett asztaltői, hogy hadd egye nek mások is. Igy vonult vissza a béketárgyalások idején Bratiana Ionéi; hogy egy időre helyet ad­jon a Vajda kormánynak, később a kisebbségek kulturális brutalizá­lásának fojtóvá vált atmoszférá­jában ugyancsak Bratianu Jonei, kormánya, hogy asztalhoz ültesse Avarescu generális kormányát és most a teljesen kiélesedett pénz­ügyi krizis idején Bratianu Vin­tilláék, hogy átengedjék a kor­mányzást Maniu Gyula u. n. ro­mán nemzeti parasztpártjának. Mi­kor ugyanis a liberális kormány olyan helyzetbe kerül, hogy a nem­gazdasági, vagy kisebbségi jogél­vek realizálása esedékessé, vagy égetővé, válik, akár valamely szer­ződés aláírása, akár bizonyos — román nemzeti szempentból 1— kel­lemetlen engedmények megadása, vagy jogok elismerésének sürgetése vagy pláne lejárt tartozások rende­zése miatt, akkor a nemzeti szu­verenitás sérelmére hivatkozva — visszavonulnak. írja alá a béke­szerződés kisebbségi záradékát Vaj da — s mikor megtette, még haza sem érkezett Bukarestbe — már megbukott; paktáljon a kisebbsé­giekkel Avarescu meg Goga s mi­kor megkísérlik a megígért mini­mális kisebbségi iskolai segélyek elvi — a világért sem pénzbeli — rendezését, a hajánál fogva rán­gatja elő a liberális párt az ex­trónörökössel való megegyezés — Avarescuékat kompromittáló — vádját és a királyi udvarból gya­nútlanul távozó Avarescu mire Cot rocsehiből Bukarestbe érkezik — megbukik, hogy helyet adjon a liberálisokat visszahozó Stirbey kabinetnek. Most a nagykölcsön­nel van baj már két éve. A finánc­zseni Bratianu Vintilla valóságos vesszőfutásra zuhant le a lei re­valorizációjának fantasztikus áb­rándjából a stabilizációnak óriási engedmények árán elérhető eset­leges lehetőségéhez, de mert a kölcsönt nyújtók súlyos feltételei­nek elfogadását nemzeti szempont­ból nagyon sérelmesnek látta — felkelt az asztaltól, átengedte helyét Maniu Gyulának, — egye meg ezt a keserű Iapdacsot a nemzeti pa­rasztpárt, — legalább a nemze* szuverénitást lealacsonyító stabili­zációs kölcsön perfectuálása ese­tén majd egyszer és mindenkorra agyon lehet 'ütni a nemzeti pa­rasztpár'tot Maniu Gyulával együtt Értsük meg tehát, Oláhországban csak a nem liberális kormányok srcktak «megbukni» A liberálison csak — «visszavonulnak» spontán. Tehát meg fog bukni Maniu is ?! Feltétlenül — még pedig abbán a pillanatban, .mihelyt mégkisérli a gyulafehérvári határozatban a Ki­sebbségekkel szemben vállalt morá­lis kötelezettségeket kiegyenlíteni. Ez lenne — és lesz is — a Maniu­kormány bukásának kívülről jövő lendítő ereje, de van ott más baj is. Tudnunk kell azt is, hogy a nem­zeti parasztpártnak nevezett poli­tikai vegyesházasságban a paraszt­párt a moszkvai 'rúzstól meglehe­tős rózsaszínű. Azt meg mi már a saját nemzeti tragédiánkból jól tudjuk, hogy ha polgári pártok vérfertőző házasságot kötnek a pi­ros szinü pártok bármily halvány árnyalatával —- ott csak bomlás következhetik. A mi szomszédaink­nál azonban nem fog -bekövetkezni az, ami 1919 tavaszán minálunk történt, — mert a lesben és teljes politikai szervezettségökben épen álló liberálisok azonnal megbuktat­ják a jól fizetett régenstanácsnál Maniuékat -— mihelyt erőteljeseb­ben használnák az orosz pirositót. Mindezek alapján egészen vilá­gos, hogy a mi magyar véreink ettől a kormánytól sem fognak ko­moly és számottevő engedményeket kapni. Vagy, ha netán mégis kapnának, majd visszaveszik a liberálisok. A keleti látóliatárunk tehát vál­tozatlanul borongós és sötét, mert a Maniu-kcrmány is csak rezsim­változás, — de nem rendszervál­tozás. A nacionalista magyar gyű­lölet megsemmisítéssel fenyegető lángja változatlanul tovább lobog erdélyi magyar testvéreink körtil. Ujfehértó teljes erejével tiltakozik az ellen, hogy a nagykállói járásbírósághoz csatolják A községi képviselőtestület közgyálésénak határozata (A «A ryírvidék>> tudósítójától.) Megfr-tuk tegnapi Számunkban, hogy Mezőssy Béla nyiig. minitttetf vezetésével impozáns tömegű kül­döttség jelent meg Szabolcsvárme­gye főispánja előtt, hogy kifejezést ladjon azon tiltakozásának, misze­rint semmi szín alatt sem hajlandó alávetni magát a nagykállói járás­bírósághoz való csatoltatásnak. Ujfehértó község képviselőtestü­lete nemrégiben tartott rendkívüli közgyűlést ebben az ügyben és a [következő határozatot hozta: Ujfehértó község képviselőtestü­lete a község minden egyes lako­sának egyenlő érdekéből, tehát közérdekből teljes erejével tiltakozik az ellen, hogy Ujfehértó község a nyíregy­házi kir. járásbíróságtól a nagy kállói kir. járásbíróság területé­hez csatoltassék. BORZAL OM GYÖNYÖR KÉJ—KIM GYŰLÖLET IMÁDAT Bizonyára kellő megfontolás tár­gyává tétetett annak idején minden ok, mely kívánatossá, sőt szüksé­gessé tette azt, hogy a közigazga­tási szempontból a nagykállói já­ráshoz tartozó Ujfehértó község a nyíregyházi kir. járásbírósághoz és az ugyanottani m. kir. adóhivatal­hoz csatoltassék. Ennek a célszerű­sége azóta a gyakorlati életben is, minden tekintetben beigazolási nyert. Nagykálló község elöljáró­ságának az átcsatolás kérdésében a nagyméltóságú m. kir. igazságügy­miniszter úrhoz benyújtott kérelmé­ben foglalt okok nem helytállók és minden felhozott érv ellen­tétes Ujfehértó község lakos­ságának érdekével. Ujfehértó községnek, illetve la­kosságának elsőrendű érdeke, hogy a közhivatalait olyan helyen fa­tálja, amelyet legkönnyebbén és leggyorsabban megközelíthet, ahol EZ EGYÜTT MINDENKI EGY ELLEN AZ ÓRIÁSOK VÖLGYE BRAVÚR MILTON SILLS uj filmjének cselekménye Csütörtökön Pénteken KORDA MÁRIA életpályájának legnfTéaKbb alakitá* (Az orosz táncosnő) Sis«relmi regény 10 felronátbu. T. S«rill«„ Barcyuska grófnő" •imfi regénye nyomán irta: Walter Mycroft is a kitérő mtsor. Ez en előadásokat csak 16 éyea felőliek né»h«tik meg! Saombaton Vasárnap Az ererveszélyek filmje! — A kalindorfilmek királya! MINDENKI EGY ELLEN (Az óriások TŐ (gye) Bravúros kalandor történet 9 felv. MILTON SILS3 a főszerepben és a kitérő műsor . Előadások koadete: hétköinap 6, 7 és 9, órakar. találhatja a többi közhivatalokat is és ahol — és ez a fő —­mindennapi életszükségleteinek beszerzésére fejlettebb keres­kedelmi és ipari vállalatokat talál. Igaz, hogy a vonatösszeköttetés Nyíregyháza és Ujfehértó között Ujfehértó község lakosságára néz­ve nem a legszerencsésebb a me­netidő beosztás szempontjából, de tagadhatatlan tény, hogy Ujfehér­tóról Nyíregyházára öt vonaton le­het bejutni naponta, és vissza pe­dig Ujfehértóra hat vonat közül tetszése szerint választhat az utazó lakosság. Az is bizonyít­ható, hogy Ujfehértóról Nyi. egyházáig 15 km.-es menetjegyért III. osztályon 50 fillért és II. osz­tályon 70 fillért kell fizetni. Ez tehát olyan csekély összeg, hogy a Nyiregyházán lévő közhivatalokat kereső községi lakosság könnyen megfizetheti. Ezzel szembén "Uj­fehértóról Nagykálióba vonaton csak Nyíregyházán keresztül, vagy autóbuszjárattal lehet eljutni. Az előbbi közlekedési mód nyilvánvalóan hátrányos, az utóbbi pedig drága. toert egy személy után egyszeri odautazásért 1 pengő 20 fillért kell fizetni. Téves Nag^Üló köz­ség elöljáróságának az Jrbeállítása, hogy a községi lakosság gyalogo­san keresi fel a bírósági székhelyet. Ez nemcsak a gyors tempóban kul­túrálandó vidék szempontjából cá­folható meg, de azzal a tagadlia­tatlan ténnyel is, hogy Ujfehértó­hoz Nyíregyháza 18.50 km., Nagy­kálló pedig 16 km. távolságra esik. Már pedig Nagykálló község elöl­járósága sem fogja könnyen elhinni hogy bármely ujfehértói lakos szí­vesen gyalogol Nagykállóba és tesz meg egy nap alatt 32 kilomé­ter utat akkor, hogyha Nyíregyhá­zára oda-vissza Vonaton 1 pengőért eljuthat. De ehhez a tényhez hoz­zájárul még az a körülmény is, — hogy Ujfehértó község 1 1826 lako­dnak csaknem felerésze a határ­ban lévő tanyákon lakik, a határ pedig nem Nagykálló, de Nyír­egyháza felé nyúlik és így * tanyákon lakó népesség nagyrésze alig 7—S km. tá­volságra közeliiheti meg Nyír­egyháza városát. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az Ujfehértó és Nagykálló között közlekedő autóbuszjárat nem teljes'wi sr.egbizható közlekedési JN^fRYIDÉK. 1929. január 4.

Next

/
Thumbnails
Contents