Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-31 / 26. szám

o J^yíkywík. 1929. január 31. koronataou A román kamarában napok óta tanulságos események játszódnak le. Fleurás János, az erdélyi román szociálisták vezére, több napon át ismételten felszólalt s elmondotta a gyulafehérvári határorozatok keletkezésének történetét. Fleurás, mint vérbeli erdélyi román, — tudvalevőleg indítványozója és szerzője volt a gyulafehérvári határozatoknak s azokat, annakidején ő mondotta tollba Goldis Lászlónak. Hogy milyen jelentősége és fontossága volt akkor a gyulafehérvári határozatoknak, azt csak most tudjuk meg Fluerás leleplezései nyomán. A gyulafehérvári határozatot Bratianu Jonel a béketárgyalásra kivitte Párisba s bemutatva a nagyhatalmak képviselőinek, az abban foglalt pontozatok alapján járultak hozzá a nagyhatalmak ahhoz, hogy Erdély Romániához csatoltassék. Ugyanis a gyulafehérvári határozatok, az Erdélyben élő magyaroknak és németeknek egyenjogúságát s teljes közigazgatási és népmüvelésügyi önkormányzatot Ígértek. Az antant hatalmak döntését a gyulafehérvári határozattal csikarták ki s igy jutott Erdély abba a helyzetbe, hogy Romániához csatoltatott. A gyulafehérvári határozat tehát kettős világcsalás volt. Az egyik világcsalást elkövették akkor, amikor mint a jövendő Nagy-Románia alkotmányát prezentálták a nagyhatalmaknak. A <másik világcsalást akkor követték el, amikor a regátbeliek papírrongynak minősítették a határozatot s annak életbeléptetését tiz éven keresztül megakadályozták. Fluerás erdélyi román képviselő amikor látva fajának mai elnyomatását, lerántotta a lepelt a történtekről. Fluerást leleplezéseiben alig vezérelte az osztó igazság keresése s a magyarság jogainak védelme, csupán fajtestvéreiért emelt szót s fajtestvéreit akarta hozzájuttatni azokhoz a jogokhoz, amelyeket részükre a gyulafehérvári pontok biztosítottak. Egész más megvilágítás alá esik az a körülmény, hogy a román parlamentben elhangzott felszólalások még jobban kinyitják a világ szemét s amit idáig csak a magyarok hangoztattak, azokat most román rész ről igazolják. Világcsalás volt a gyulafehérvári határozat s miután a békeszerződés Erdélyre vonatkozó része a gyulafehérvári pontozatokon pihen, tehát a békeszerződés erdélyi része: világcsalás. A békereviziót azért követeljük, mert, mint a peres eljárásnál, az ujrafelvétel esetében szükséges, itt is uj tények és uj valóságok kerülnek nap fényre. A gyulafehérvári határozat ^ az azzal űzött Bratianu-féle világcsalás, ilyen uj tényálladék. Az Ítélkező bíróságot, amely anélkül is vak és süket volt, ha a legyőzöttek érveinek meghallgatásáról volt szó, megtévesztették, félrevezették. Olyan bizonyítékokat produkáltak s olyan bizonyítékok alapján követeltek döntést, amelyekről már akkor is tudták, hogy megtévesztésre, becsapásra vannak szánva. Tiz esztendő eltelt, de pontosan az ellenkezője történt mindannak, amik a gyulafehérvári határozatokban foglaltattak. Ha nem igy volna, nem emelné fel tiltakozó szavát egy vérbeli román s nem állana ország-világ elé, hogy parlamenti felszólalásában lerántsa a leplet arról a gyulafehérvári határozatról, amelyre a Romániával kötött békeszerződés felépült. Fluerás szocialista képviselő nem tudta elhallgattatni lelkiismeretét s ország-világ előtt leleplezte a trianoni világcsalást. A mártírhalált halt Kovács István nemzetőrfőhadnagy halhatatlan szelleme dobogtatta meg a szíveket a nyíregyházi törvényszék tegnapi főtárgyalásán A nyíregyházi királyi törvényszék a perréieii eljárás során felmentette a gyorsított tanács altaí 1920-fcan elitélt Nagy Jenő nagykállói kereskedőt (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A nyíregyházi kir. törvényszéknek a kivételes rendelkezések alapján működő gyorsított tanácsa 1920 március hó 26 és 27-én tartott büntető főtárgyaláson zsarolás büntette cimén vonta felelősségre Nagy János nagykállói kereskedőt. A kétnapos tárgyalás során az akkor kihallgatott tanuk vallomása alapján, a gyorsított tanács bebizonyitottnak látta a vádbeli cselekmény elkövetését, Nagy Jenőt bűnösnek mondotta ki és hat havi börtönre ítélte. A kiszabott börtönbüntetést Nagy Jenő el is szenvedte. Az 1920 februárjában kelt vádirat szerint, Nagy Jenő nemzetőr, majd a proletárdiktatúra kitörése után vörösőr volt a nagykállói őrségben. 1919. március havában egy direktóriumi rendelet alapján Nagy Jenőt bizták meg, hogy a templomi kegyszerek lefoglalását ment a római, a görög katholikus és az izraelita egyházak vezetősé- : géhez és lefoglalta, elvitette a felesleges kegyszereket. A gyorsított főtárgyaláson a vádlott nem tu- ' dott elég perdöntő bizonyítékot produkálni és mint lentebb is megírtuk, hat havi börtönre ítélték. Körülbelül másfél esztendővel ezelőtt, Nagy Jenő ügyvédje, ,dr. Fogoly Mihály utján újrafelvételi kérvényt nyújtott be, amely a mai főtárgyalás anyagául szolgált. A nyiregyházi kir. törvényszék ma tárgyalta Nagy Jenő újrafelvételi ügyét. Felsorakozott Nagykálló társadalmának színe-java, hogy eskü alatt tanúvallomást tegyen Nagy Jenő becsületes magyarsága mellett. Dr. Sörés János ügyvéd, Hudáky Gyula görög katholikus esperes-lelkész, dr. Gödény Sándor ügyvéd, dr. Fuchs András takarékpénztári titkár, Kriston Elek református lelkész, mindannyian azt vallották, hogy Nagy Jenő hazafiasságához, becsületéhez szó sem férhet és a vádbeli cselekményt felsőbb utasításra és olyan keretek között hajtotta végre, hogy azzal semilyen érdeket nem sérelmezett. Legérdekesebb volt vitéz Adorján Károly kihallgatása, aki tanúvallomása során meghatóan ismertette a mártírhalált halt Kovács István nemzetőr-főhadnagy önfeláldozó magatartását, amellyel nagyon sok olyan akciót szerelt le, amelyet ha keresztülvisznek, sok gyászt és szenvedést vont volna maga után. Vitéz Ador ján, ki a vádlott nemzetőr társa volt, eskü alatt tett vallomásával erősítette meg az ugyancsak eskü alatt kihallgatott perdöntő mentőtanuk vallomását és a vádlott védekezését. Délután két órakor a törvényszék felfüggesztette a főtárgyalást melynek folytatását délután háromra rendelte el Kosinszky tanácselnök. A folytatott főtárgyaláson Oláh kir. ügyész tartotta meg vádbeszédét, melyben a vádlott büntetésének meghagyását indítványozta. Utána dr. Fogoly Mihály tartotta meg védőbeszédét és a kihallgatott tanuk vallomása alapján az ítélet megsemmisítését kérte. A törvényszék hosszú tanácskozás után megsemmisítette a gyorsított tanács ítéletét. Az ügyész ség képviselője a törvényszék ítélete ellen fellebbezést jelentett be és igy a nagykállóiak ügye a kir. táblát is foglalkoztatja majd. Szerdától mindennap BIRÓ LAJOS vilaghirü irodalmi remeke SN \>

v ízig vérig magyar szerelmi történet. Rendezte; KORDA SÁNDOR. F ^zereplök : Herceg Illésházl Péter Mc Dermott Herceg Illésházi Tibor Dr Peredv Jenő . . Peredj Judith .... A polgármester . . Szemző őri-agy . . . Balázs föhadnngy . . A szinészuő . . . A prímás . . . • . a történet színhelye: Ulésháza és Budapest, a magyar rnhákat és bútorokat Mezőkövesd és Kalotaszegre! siállitott^k Hollywoodba. Mérsékelten (elemeit heiyarak:, Ti ztviseló jegyed érvpnvtciencií Előadáso

k kezdste: hétköznapokon 5,7 és 9, szombat és vasárnap 3,5,7 es 9 órakor Meeerósi'et zenekar Cigányzene Kísérő mü-or Clive Brook NIcolan Snusslan Billie Dove Muszdr Károly Párto* Gusztáv Mlndszenthy Tibor Jane Winton Béla Miklós Legközelebbi műsor Legközelebbi műsor: re-yervtstft álma i Erdtkes njitás a gyorsírás ' tanítás terén Stlabey Géza, a Gyorsirószövetség titkára, a rádió gyorsirótanfolyamának előadója, uj, érdekes pedagógiai kísérletet akar meginditani. Felbuzdulva a rádió népszerű gyorsirástanfolyamának ered ményességétől, amit legjobban a néhány nap múlva lebonyolítóra kerülő rádió utján tartott országos gyorsiróverseny bizonyít, elhatározta, hogy vállalkozik a gyors írásnak levelezés utján való tanítására is. A nyugati, külföldi országokban már régen bevezették ezt a tanítási módszert és valóban igen nagy eredményeket érnek el azzal. — A levélváltással történő tanulás éppen azok számára megbecsülhetetlen, akik más uton nem tudnának tanulni. Igy például vidéki községek, gyártelepek, bányakolóniák tisztviselői, akik ugyan mar légen érzik a gyorsírás hiányát, ihletve elsajátításának szükségességet, de sem alkalmuk, sem módjuk nem volt eddig hozzá. Kitűnő tanulási alkalom volna azoknak, akik nem rendelkeznek idejükkel a nap meghatározott óráiban, viszont egy kis időt minden nap tudnának szakítani a tanulásra és gyakorlásra, de esetleg minden nap más időpontban. Ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanítók, vagy közigazgatási tisztviselők, akik sohasem tud hatják, hogy mikor érnek rá. A magánúton tanulás egyrészt igen nagy önfegyelmezettséget követel, másrészt viszont igen sok kétséget hagy a tanulóban és szükség van arra, hogy valaki megmagyarázza a kétséges jelöléseket, azok okait és eredetét, és kijavítsa mind azt, amit különben egész hibásan tanul meg az autodidakta. De nagy előnye a levéltanitásnak az is, hogy a tanulni akaró saját elfoglaltsága és gyakorlása arányában önmaga szabhatja meg a tanulás tempóját, gyorsíthatja, vagy lassíthatja azt. Egyszóval, a »levéltanitás« révén megszűnik a