Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-30 / 25. szám
<S J^YÍRYIDÉK. 1929. január 30 Mi lesz tavaszra a női divat ? A női szalónok lázasan készítik a tavaszi kreációkat. Már nem tudnak mit kitalálni, pedig a mai divat igen előnyösen juttatja kifejezésre a női szépséget. A tavalyi sima ingruhákat felváltotta a glockni és a fodor dúsan redőzött oldal, vagy hátdiszitéssel. A ruha kivágása egyéni: kinek mi előnyösebb. Minden csillog és .mégis egyszerű és finom. Nagy divat lesz a csipke és a stilruha; az utóbbi fiatal hölgyeknek igen dekoratív és sokféle változatban készíthető el. Virágdiszités helyett selyemtüll és gyöngyös echarpokat hordanak vállra erősített strassdisszel. Az estélyi ruhák színei: A fehér rózsaszín, patou-kék, sárga és fekete. Estélyi kabátnak bundát vagy japánba szabott bársony és brokátanyagot használnak du- íj san prémezve. Az estélyi cipők j} selyemből készülnek a ruhához ha- í sonló színben, de nagy divat továbbra is az arany és ezüst cipő is. A tavasz bevezető divatja ismét: angol. Hosszú angol öves és övnélküli kabátokat készítenek különleges szabással. Nagy divat lesz a szövetruha és kasha anyagból készült egyszerű jumperruha. A kalapok szintén angolosak, | magasabb fejjel ,filc, szalmával kombinálva. A modellek megtekinthetők Walterné kalapszalonjában Luther utca 20. szám alatt. A Leányegylet konyhája a Csillag utcába költözik (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szociális Missziótársulat napközi otthont létesít és erre á célra szüksége van a volt »Három Rózsás épület mindkét szárnyára, ahol a Missziótársulat építkezni is fog. A »Három Rózsa« épületét eddig a missziótársulat megosztotta a Leányegylet gyermekkonyhájával, most ez a konyha költözik. A Leányegylet konyhája a Csillagutcában levő városi házban kapott megfelelő otthont, ahol az eddiginél kényelmesebben helyezkedhet el. Nyíregyházi város adóhivatalá'ól. Hirdetmény. A földbirtokrendezés befejezése •égett szükséges rendelkezésekről szőió 1928 évi XL1. t.-c. 3. 4. 10 és 16. §-aíban foglalt földbirtok politikai colokra tz álldtnot meg illető n>egvaltási jog gyakor™ lása uijm juttatott ingatlanok ellenértéke Msz&mitásara ésu rregaliapitoit ellenérték kiegyenlítésére vonatkozó rendeíkezé seknek véyr^hastásfíról kiadott 1928. évi 8000. P. M. számú kir rend«let 2. Cim 20. §-anak (2.) bekezdes-s értelmében. Az fgyéni kivetések összegeit magukban foglaló kimutatásokat 1929 januar hó 26-tól 1929 február hó 9-ig bezárólag * u rótt városi ado hivatal közszemlére kiteszi. Az egyem Kivetéseket magukban fo/laló kimutatások a várci adóhivatal 41. számú szobájában — a hivatalos őrak alatt — megte kinthetők. Az érdeke/tek itt kellő felvilágosítást és útbaigazítást nyernek. § Nyireírvhftza 1929, janaár hó 25-ín. Városi adóhivatal. 305 3 Az Országos Magyar Dalosszövetség díszoklevéllel tüntette ki a Városi Nesztorát, Sztatkievicz Románt Megírtuk mult heti egyik számunkban, hogy az Országos Magyar Dalosszövetség, a Városi Dalegylet elnökségének előterjesztésére, aranyéremmel és díszoklevéllel tüntette ki a Nyiregyházi Városi Dalegylet legöregebb tagját, az ötven év óta működő Statkievicz Románt. A díszoklevelet a központi Elnökség, technikai okokból csak 24 órával az aranyérem leküldése után tudta Nyíregyházára eljuttatni, ugy, hogy a Városi Dalegylet elnöksége annak átadását külön ünneppé változtatta a jubiláns számára. Vasárnap este, teljes számban felvonult a dalárda a kitüntetett dalostestvér Öszőlő utcai lakása elé és lampionos szerenáddal köszöntötte az ünnepeltet. Révfy Géza »Barcarolá«-ja-nak elhangzása után Zwick Vilmos ügyvezető alelnök néhány keresetlen üdvözlő szó kíséretében adta át a díszoklevelet, amelyet a betegágyán ülő dalostestvér egybegyűlt hozzátartozói környezetében könnybe lábadt szerrtekkel vett át. A magyar címerrel, a dal szimbólumával és magyar motívumokkal díszített oklevél szószerinti szövege a következő: Díszoklevél, örömmel értesülünk a Nyiregyházi Városi Dalegylettől arról, hogy Te a Dalegylet Nesztora, Statkievicz Román, a folyó évben töltöd be dalmüködésednek 50-ik évét, miután 1879. óta állandóan működő dalos vagy. A magyar dalosügynek egész múltja alig hosszabb életű, mint amióta Te, kedves dalostestvérünk, azt szeretettel és lelkesedéssel szolgálod. Nagy örömet okoz a Szövetségnek ,hogy módjában van egy félévszázadot betöltő, kitartó, lelkes, hazafias munkádat elismerni azzal, hogy Részedre jelen Díszoklevelet kiadhatja és átnyújthatja. Hirdesse a Te példád, hogy igaz magyar dalosnak hogy kell szolgálnia kitartással, szeretettel és odaadással a hazafias, kulturális és szociális magyar dalosügyet. További működésükre az Ég áldását kérve, meleg dalostestvéri üdvözlettel maradunk Budapesten 1929. január hó 23-án. Országos Magyar Dalosszövetség. Gerlóczy Béla s .k., m .kir. kormányfőtanácsos ,ügyv. elnök, Battay Halmi Pál s .k., titkár h. Az oklevél átadása után a Dalárda veterán tagjai, akik az ünnepelttel egyidőben léptek a dalárda kötelékébe, Kubacska István ev. elemi iskolai tanitó, a Dalárda örökös tiszteletbeli alelnökének vezetése alatt, külön is üdvözölték daltestvérüket, mig a Dalárda többi tagjai meleg kézszorítással fejezte ki jó kívánságait a beteg dalostestvér iránt. Magyar népdalok fejezték be a megható ünneplést, amelynek folytatása nem kevésbbé volt megható: Az ev. elemi iskola dalárdai próbatermében egybegyűlt dalosok közé bejött a jubiláló dalostestvér fia Statkievicz Gyula, ev. elemi iskolai tanitó és megköszönve édesatyja nevében is a felejthetetlen megemlékezést, kijelentette, hogy: »Ha a veterán dalos kezéből ki is hullana a zászló, én nyomába kívánok lépni az édes apámnak és felveszem a zászlót! Kérem a dalostestvéreket, fogadjanak a mai nappal soraikba működő dalosnak!« Lelkes éljenzéssel és meleg kézszorítással üdvözölte az egész dalárda az öreg dalostestvér méltó fiát. Hozzászólás Eiss Lajos mnzeumi igazgatósak {. hó 23-án a Tarám liM>eB tartott előadásához Irta: Beakő András A legteljesebb elismeréssel adózom Kiss Lajosnak a szabolcsi Rétségről tartott előadásához. Komoly, alapos munkát végzett Szép elismeréssel és igen találó méltatással értékelte ezt a kör elnöke Dr. Klekner Károly. Mégis megragadom az alkalmat a hoza Rétség múltjának színes, élve j zászólással azért, mert előadásá zetes leírásában, amely munkája j nak a második, inkább a befejező nem szorul az ér. dicséretemre, részében a méhekrő! is szólt. SZEZON LEGNAGYOBB SZENZÁCIÓJA Itt az ő ismertetése inkább annak a kornak a méhekről való köztudatát, akkori ismeretét irja le, ami a szaktudással sok tekintetben ellenkezik. Ellenkezik akkor, amikor vadméhekről beszél. Amikor ezt megvilágítom, hiszem azt, hogy az ő tudásban gazdag és tárgyilagos gondolkozását nem bánthatom meg. Az ő fegyelmezettsége megérti, ha szakismerettel szól a tárgyhoz a Méhészeti Egyesület elnöke, akinek alapszabályokban kötelességévé van téve a méhészet helyes ismeretének terjesztése és a szakismeretekbe ütköző tévedéseit helyesbítése. Nos, felvilágosítom azokat, akik az élvezetes előadást hallgatták, hogy nincsenek és nem is voltak régebb sem vadméhek,, sem szolid méhek. Csak méhek vannak és voltak, amelyek lakkásban, kaptárban, faoduban, falban, vagy bárhol, ahol tanyát ütnek. Lehetnek emberek tulajdonában, élhetnek az erdőkben, vagy a rétségekben, mind egyformák és épen semmi külömbség nincs közöttük. Egy dolgozó méhecske élete 5—6 hét összesen, ebből 17 napig nem röpképes. Kikelése után 17 napig a lakásban tartózkodik és gondozza a fiasitást. Az ilyen korszak, melyen tartják a fiasitást, táppépet készítenek részükre, az arra érett fiasitásos cellákat befedik, viaszt termelnek. Ezen a 17 napon át ők más élőlényt nem látnak, csak társaikat. Csak ezen idő letelte után képes kiröpülni és külső munkát végezni. És ha külső útjában a fecske el nem kapja (a fecskékrengeteg méhet pusztítanak el), ha a pók hálójába nem kerül,, ha a békák táplálékává nem válik, ha az eső le nem veri, vagy ha a méhek nagy ellenségét képező darazsak valamehik fajtá jának nem lesz áldozatává (ezeken kivül igen sok ellensége van még) él még 23—25 napig Ezt a 23 — 25 napot a családnak igen kevés °/o a éri el és ha eléri is, oly nagy és lázas munka tölti be éjjelét, nappalát (soha nem alszik) hogy ő ezaiat munkáján kivül mással nem foglalkozik, hogy e kevés 0/0 is embereket ismerjen meg, hogy fajának természetétől eltérjen, arról szó sem lehet. Nincs hajszál különbség sem méh és méh között, bárhol él jen is. Ne tévesszen meg senkit Kiss Lajos azon állítása, hogy a vad méhek elűzték az őket háborgatni akarókat. Tessék csak kísérletet tenni bárkinek egy több családból álló méheséoen, ahol mindig akad 1—2 mérgesebb család, — háborgatni őket. Bi zony erős támadással űzik el a háborgatót, bár nem a rétségben élnek, hanem egy jól gon dozott méhesben. Kiss Lajos azt is mondja előadásának egyik helyén, hogy a sonkolyosok takarították a kasokat. Dehogy takarították. Kitakarítják a kasokat a méhek, ha akaritásra szorulnak a kasok. Valójában állandóan takarítják a méhek a lakásukat és ott igeik