Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-29 / 24. szám

1929. január 27. „Sziklakára volt a nemzeti erőknek a diadalmas mnltú Nyirvidék" 4 magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete üdvözli az ötvenesztendős Nyírvidéket (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidék a mai nappal ünnepi hetéhez érkezett. Vasárnap, február 3-án nemzeti zászló lengése fogja hirdetni a Nyirvidék székházának ormán, hogy megkezdődött az ünnepi visszaemlékezés napja. Az ünnepre szóló meghívókat sorozatosan küldi lapunk kiadóhivatala, de azt kell iátnunk, hogy ismerőseink, híveink, barátaink tábora olyan nagy vármegyeszerte, hogy technikai lehetetlenség mindenki számára eljuttatni meghívónk postai pél-. dányát. Azért ehelyütt ünnepélyesen kérjük mindazokat, akik lapunk barátai és nem kapták kézhez a meghívót, tekintsenek el a meghívásnak ettől a konvencionális formájától és fogadják szeretettel küldött meghívásunkat erről a helyről. A Nyirvidék jubileuma alkalmával érkező üdvözletek sorában minden szó kedves nekünk, de különös meghatottsággal fogadjuk a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületének lapunk főszerkesztőjéhez juttatott következő sorait: Mélyen tisztelt Főszerkesztő ur! Az összetört, erőszakosan széjjelszaggatott ezeresztendős országban a nemzeti érzésnek és előrehaladásnak egy-egy világító fáklyája minden lap és ezek között sziklavára volt mindig a nemzeti erőknek a diadalmas multu Nyirvidék, amelyet mélységes szeretettel, igaz őszinte ragaszkodással köszönt ötven esztendős évfordulója alkalmából a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete. Az ország vidéki sajtójának vezetői, akik mindennap élet-halal harcot vívnak egy-egy lap fennmaradásáért, érzik és tudják, hogy mit jelent egy lap életében félszázad. Az önzetlen és becsületes munkának pihenő nap nélkül való végtelenségét. Olyan ez az ötvenesztendős lap, mint egy harang, melynek mersze szálló hangja belezug mindennap a magyar közéletbe. Egyszer tüzet kongat, máskor imádságra szólit és életre ébresztgeti a csüggedőket, amikor eléje harangoz a nagy feltámadásnak! Lelkünk egész szeretetével köszöntjük a Nyirvidéket rágyogó emlékünnepe alkalmából és további diadalmas munkájához országos egyesületünk egész erejű támogatását és közreműködését lelkes szerettei és mélységes tisztelettel felajánljuk. Budapest, 1929. január 25. Frühwirth Mátyás, elnök, országgy. képviselő. Dr. Frank! Pál, ügyv. elnök. GaOovich Jenő, alelnök igazgató. SÁRGA LILIOM a békeidők fa'ajtbetetleo siiupadi sikere, a mai id6k legnagyobb filmattrakciója SÁRGA LILIOM Biró Lajoi irá«a, í aráa Sándor rendezese, magyar izinészak klasszikus alakítása SÁRGA LILIOM az amerikai First National bíszk«sége, minden magyar öröme SÁRGA LILIOM ••neoélyei ditzbematat'ja szerdin az APOLLOBAtt Hétfőn 2 órás nevető orkán ! Kedden VIGYÁZAT N ASZ UTASOK lurlaizk attrakw« S falronáslun a fóazerepban MONTY BANKS (PlLOTTl) ezenkívül 3 burleszk meglepetés Szerdától Mindennap Minden itffk legszebb s legjobb migyartárgyn filmóriása! BIRÓ LAJOS A SÁRGA LILIOM Izig-Térig magyar arerelmi történet 12 felv. Eióadaaok kezdete: hétköznap g, í t* 9 órakor Nyíregyháza iparosságának eag? többsége a Kézműves Kamara ellen szavazott 252 szavazat a kamara ellen 116 mellette (A Nyírvidék tudósítójától.) Izgalmas, szenvedélyes gyűlése volt vasárnap délelőtt a nyíregyházi Ipartestületnek. Nyíregyháza iparosságának egy nagy kérdésben kellett döntenie, hogy legyen-e a kisiparnak egy külön és törvénybe iktatott érdekképviselete s ha igen, milyen néven kereszteljék el az újszülöttet. Országos Kézműves Kamarának hivják-e, vagy Ipartestületek Országos Központjának. A „Nyírvidék" ebben a kérdésben nem folyt be a vitába. A mi álláspontunk az volt, hogy ebben döntsön az érdekelt iparosság, de ezzel szemben Nyíregyházán már hetek óta folyt az agitáció mély szakadékot ásva az iparosságnak olyannyira fontos egysége közé. Ugy állította be a Kézműves Kamara kérdését né hány hivatott, de még több hivatatlan vezér, mintha ezzel a létesítendő központtal a kisiparnak minden baja, minden gondja, minden gyötrelme egyszerre véget érne. A teremben előre megszervezett hangos csoportok tömörütek A városháza zsúfolásig megtelt dísztermében előre megszervezett hangos, zajongó csoportok tömörültek, közbeszóiásokkal akarva hiveket szerezni a Kézműves Kamara gondolatának. Zomborszky Dániel ipartestületi elnök ebben a túlfűtött, izgalmas atmoszférában nyitotta meg a gyűlést és az iparostársadalom jövőjére kiható kérdés fontosságára való hivatkozással kérte a megjelenteket, hogy őrizzék meg komolyságukat és higgadtan hallgassák végig pro és kontra a hozzászólásokat. Azután Bálint István dr. az Ipartestület ügyésze ismertette a kereskedelmi miniszter körlevelét, amelyet a „Nyírvidék" multheti számában szószerint közölt. Azután Tóth Pál ipartestületi a'elnök emelkedett szólásra: Ha érdekeinket megakarjuk védeni, szabad szervezetbe kell tömörülni Tisztelt Iparostársaim ! Ha mi érdekeinket megakarjuk védeni, szabad szervezetben kell tömörülnünk, aminek vezetőit nem irányithatja semmiféle hatóság, hanem akaratával felkorbácsolja nemcsak az iparosság, hanem az ország össztársadalmát és ekkor lenne a kereskedelmi és iparkamarák kebelében alakítandó önálló hatáskörrel felruházott ipari osztályra legnagyobb szükségünk, ahol a III. osztályba közülünk megválasztottak hivatalosan kérnék az iparkamarák révén mindazokat, amit a szabadszervezet ismertetett az or szág egész közönségével ugy, hogy ebben az esetben a szabadszervezet követelné, az iparkamarák delegátusai révén pediglen kérné a kereskedelmi minisztériumot a helyes döntésre Eredményt csakúgy remélhetek, wert azt mindannyian tudjuk, j. akik pályaválasztásunkkor, sőt később is azt hangoztattuk, hogy inkább nehezen élek, de független akarok lenni, a Kézműves Kamarát, ha megalakítanánk, béklyóba vernénk az iparosságot, megakasztanánk az ipartestületek fejlődését, mert oly munkát végeznénk, ami hasonló egy oly felépült házhoz, aminek falai és tetőtartó oszlopai nincsenek, hisz mindannyian tudjuk, hogy az ipartestületek évek óta dolgoznak a hatáskör kibővítésén és ezen munkát az ipartestületek átreformálása alatt több izben kérték a kereskedelmi minisztériumtól.ami tisztelt iparostársaim, ha a Kézműves Kamarát megszavazzuk, i megint csak a jövő zenéje lehet. ! Tehát mélyen tisztelt iparos' társaim, nagyon meggondolandó, ' mielőtt szavazatunkat leadnánk, | hogy mire szavazunk s itt közlöm az elnökség és elöljáróság j álláspontját, amit 1929. év január ; havi előljárósági ülésén, ahol 29 előljárósági tag volt jelen, minden hozzászólás nélkül egyhangúan a kézműves kamara ellen és az iparkamarák kebelében alakuló önálló hatáskörű ipari osztály felállítása mellett foglalt állást s ezért kérem iparostársaimat, hogy tegyék magukévá a vezetőség ezen álláspontját és szavazatukat az iparkamarák kebelében alakult különálló önálló ipari osztály felállítása mellett adják le, ami külön megterheltetéssel amugysem jár. Molnár Zsigmond felszólalásában az iparosságot a kézműves kamara felállítására szólítja fel. — Beszédében a ker. és iparkamara eddigi működését sorolja fel s megállapításként adja elő, hogy eddig igen keveset tettek az iparosok érdekében, a külföldi áruk behozatalát nem csökkentették dacára annak, hogy Magyarországon elég kézműiparos van, aki kész árukkal a kereskedést el tudja látni. Megjegyzi, hogy a hangoztatott szabad szervezkedés épugy nem lesz előnyére az iparosságnak, mint nem volt a kereskedelmi és iparkamara. Alakítsunk egy harcos, érdekeinket közvetlenül magvédő szervezetet Pi&szer János koncepciózus beszédében az Országos Ipartestületek Egyesületét javasolja, amely kevés adminisztrációs költségek mellett az iparosság eminens érdekeit lenne hivatva megvédeni. Mint ahogy a kereskedők, a gazdák és a nagyiparosok a kereskedelmi és iparkamara keretein kívül még egy harcos, érdekeit közvetlenül megvédő szervezetet alakítottak. Határozati javaslatot terjeszt elő ennek a gondolatnak jegyében. Hangoztatja, hogy a Kereskedelmi Kamara kebelében alakítandó 3. osztály felállítása nem lenne kielégítő az iparosságra, mivel az iparosság ügye is az összgyülésen, tehát a kereskedők és nagyiparosokkal lesz letárgyalva. Hogyan Mihály a független szerv felállítását javasolja, mej van győződve arról, hogy az iparosság sorsán csakis az segíthetne, ha az ipartestületek autonómiáját előbb kibővítik s aztán közös érdekek megvédésére a Kereskedelmi és Iparkamara kebelébem külön kézműves osztálvt s ennek