Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-27 / 23. szám

1929. január 27. £3ij*i»!sm t»l»f«n, mgy távirati szobarendelést koarctit az átépített és tejesr.n modernizált éud.-pein Yadászkürt-szállod J^fÍRYlDÉK. réssére a helybeü Menetjegy Iroda. 1002S—12 Duna közén, Ady nyomban meg­szüli* probléma lenni. Egyébként megértem azt az álláspontot is. Hogy a tokaji bor jó ital. Mégis, bolond az, aki öl­beli gyermekét, vagy a munkását tej helyett, meg „duszilt" krump'i helyett tokaji borral delek­tálja, Ha nem muszáj. Szilánk. lk Kézműves Kamara ügye A kereskedelmi miniszter felhí­vására az ipartestületek nagyobb többsége megtartotta legnagyobb részben f hó 20 án a kézmű reskamara kérdésében rendkí­vüli közgyélését, amelyen állást foglaltak ebben a kérdésben. Módunkban van közölni az eddigi eredményt, amely a kö­vetkező' : 1. A kézműves kamara ellen döntöttek túlnyomóan egyhangú határozattal a következő ipar testületek: Abádszalók, Bagamér, Balkány, Berettyóújfalu, Büdszentmihály, Biharnagybajom, Debrecen, Dé­vaványa, Hajdúböszörmény, Haj­dudorog, Hajdúszoboszló, Jász apáti, Jászberény, Jászalsószent györgy, Kaba, Karcag, Kenderes, Kornádi, Kunhegyes, Kunmada­ras, Kunszentmárton, Mándok, Mezőtúr, Nagykálló, Nádudvar. Nyírbátor, Okány, Polgár, Püs­pökladány, Sarkad, Tistaföldvár, Törökszentmiklós, Turkeve, Uj­fehértó városok illetőleg közsé­gek ipartestületei 2. A kézmüveskamara melleit foglaltak állást : Cibakháza, Fegy­vernek, Jászárokszállás, Szolnok ipartestületei. A kamara kerületében még 14 ipartestület állásfoglalása van hátra, amelyek valószínűen vala­mennyien a kézműves kaijj»r« ellen fognak állást foglalni. Már az eddigi eredményből is megállapítható azon ^ari, hogy a debreceni kamara kerületében a kézműves kamarának hívei je­lentéktelen kisebbségben varnak. Általában megállapítható, hogy az iparosság nagy tömegei a kérdés iránt nem érdeklődnek, mert átlag a rendkívüli közgyű­lésen az iparosság 15 20V«-a jelenik meg, ami egymagában is bizonyítja, hogy a kérdés nem az iparosság tömegeit érdekli. Nyíregyháza letee, szent tradíciója él a fárosi DaSegyletei — mondotta Szobor Pá! a név­napját ünnepié dalárdistáknak Szerenád a Luther Hájban. Zwick Vilmos üdvözlő beszéde A jó gtzda „URDOLINE" tirilalikit bMMtt. Vezérképviselet: Nyirefyháta Szécntnyi-at •. 461 2. Telefon : 567. (A Nyírvidék tudósitójátó/., Meleg közvetlenséggel és ragasz­kodással ünnepelte a Városi Dal­egylet köztiszteletben álló munkás elnökének, Szohor Pál városi fő­jegyzőnek nevenapját. Az újjá­szervezett és kibővült Dalárda Zwick Vilmos ev. reálgimnáziumi tanár, ügyvezető alelnök, Papp La • jos alelnök és Jakab József kar­nagy vezetésével tegnap este tel­jes számban vonult feí az ünne­pelt Luther-házbeli lakására és ott a magyar Balatonköltészet egyik legzseniálisabb művelőjének, a Te­mesvárról Keszthelyre menekült Révfy Gézának bájos, hangulatos ^Balatoni barcarolájá«-val üdvö­zölte családi körében szereteti el­nökét. Majd Zwick Vilmos, ügy­vezető alelnök ezekkel a szavakkal méltatta az ünnepelt érdemeit. Szeretve tisztelt Elnök Ur! Kedves Dalostestvérünk! Ma egy éve még ott álltunk vá­rosunk sugárutján, a Széchenyi­uton, egy földszintes ház előtt és ott mondtuk el üdvözlő szavainkat nevednapja alkalmából. Ma, ugyan­abból a célból, még fokozottabb érzelmekkel, jelentünk meg itt, eb­ben a díszes palotában, amelynek lépcsőházában elhelyezett márvány­tábláról azt olvashatja a mai nem­zedék és fogják majd olvasni ami késő utódaink is, hogy ennek a nagyszabású egyházi miinek a meg­alkotói között Te is ott voltál ész­szel, erővel, bölcseséggel és munká­val. A Dalegylet fejlődése Egy évvel ezelőtt a mi Dalárdánk is egy feltámadás után sóvárgó, vert had képét mutatta és ma — dicsekvés nélkül állapítom meg — egy reorganizált, tettekre kész, lel­kes csapat a mi dalárdánk, telve reménységgel, lelkesedéssel,, mely örömmel é>s büszkeséggel csatla­kozik a vezérhez, mert látja ben­ne az egyesületi elnöki tisztet nem­csak viselő egyént, hanem azt az embert, aki érdeklődésével, mun­kásságával, áldozatkészségével mél­tán és hivatottan be is tölti az el­nöki tisztséget! (Éljen!) Áldott a munka... Legyen áldott az a munka, ame­lyet hivatalodban, a városházán, nap-nap után lelkiismeretesen vég­zet! De százszorta áldottabb le­gyen az a munkád, amelyet nem a hivatali kötelesség parancsszavára, hanem, lelked sugallatára hallgat­va, önzetlenül végzel a társada­lomban, a közjólét és a kultura érdekében. Ennek a te kulturális tevékenységednek élvezzük mi, da­lostestvéreid is, gyümölcsét és amidőn ezért, nevednapja alkalmá­ból szívből fakadó köszönetet mon­dunk, arra kérjük a Mindenhatót, deritsen életedre még számos al­kotásokban, eredményekben és si­kerekben gazdag esztendőt, áldja meg minden széppel és jóval csa­ládi életedet, kedves feleséged és édes gyermekeid, mert jól tudjuk, hogy a férfi földi boldogsága a családi életből indul ki és az élet szövevényes utjain át ide vezet vissza. Innen visz a férfi magával erőt, kedélyt, lelket az élet küz­delmeibe és ide tér vissza, ha munkájának sikereit önzetlenül akarja élvezni. Ezeket kívánva még arra ké­lünk, maradj továbbra is a mi kitartó, buzgó vezérünk, mi fo­gadjuk, hűséges, engedelmes kato­náid és dalostestvéreid maradunk j Szombaton Vasárnap T T? i i n ra rííQii íe*^**««i»dwidók L<1L(L<1 TL UlkJii u hatalmasabb filmja GALAMB A VIHARBAN (HADÜZENET) Brá«a a víia|thib«<u idaieból 10 f«lvomá*ka» 2 a/tnzficiós „Metró' burleszk Hétfőa 2 6- is nevető orkáa I Kedden VIGYÁZAT NÁSZUTASOK Surl««tk attrakció 8 folvonáthan a fő»ier»pb«n MONTY BANKS (PlLOlT') c>cn ivíil 3 buríeg?k meg te pc t% K'óndi-i'a «• zo-'-ic : net»ftzn*p f>. 7 • M oratior minden időben, szeretetedért sze­retettel fogunk adózni. Az Isten éltessen sokáig! Szohor Pál a dalosokhoz Lelkes éljenzéssel fogadták a dalosok ügyvezető alelnökük üd­vözlő szavait, amelyekre az ünne­pelt meghatódott hangon igy vá­laszolt : Kedves Dalostest vérek! Végte­lenül jóleső érzés tölt el, hogy nevemnapja alkalmából abban a házban kerestetek fel, amely Nyír­egyháza város polgárainak egyik legszebb erényéről, az ősök ha­gyományainak, a tradíciónak tisz­teletéről tesz oly fényes, hosszú évtizedre kinyúló tanúbizonyságot. A mi Városi Dalárdánk is azért áll városunk társadalmi intézmé­nyei közül a legközelebb szivem­hez, mert én ebben az immáron 44 éves múlttal biró egyesületben, szintén egyyik legszebb megnyil­vánulását látom a nyíregyházi polgárság tradíciói iránti ragasz­kodásnak és tiszteletnek. Ennek a mindenrendü és rangú, arra érde­mes egyén iránti szerető tisztelet­nek adott kifejezést Dalárdánk a közelmúlt napok egyikén, amikor gyors elhatározásával lehetővé tet­te, hogy dalárdánk Nesztora, a most betegágyon fekvő Statki­evicz Román bátyánk, (Viharos él­jen!), aki már 50 év óta szol­gálja igazán példát adó becsüle­letességgel a magyar dalosügyet, megkaphassa az őt megillető leg­magasabb dalostestvéri kitünteté­seket: az aranyérmet és a díszok­levelet. Az ő példája lelkesítsen benünket minden időben, akkor nem féltem Dalárdánk jövőjét! Egymást támogatva, erőinket a magyar jövő érdekében készséggel és örömmel felajánlva haladjunk a nagy uton, mely hisszük és valljuk, odavezet mindnyájunkat a magyar ideálok ideáljához, a ma­gyar dal feltámadásához! Szívből köszönöm a kedves meg emlékezést és mindnyájatokra a gondviselés áldását kérem!« Az üdvözlés után társas össze­jövetelre gyűltek egybe a dalárdis­ták a Polgári Olvasó helyiségében és nótaszó, poharazás," komoly és mulattató dikciózások között töl­tötték el a Pál-napi összeforrasztó •stét . ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSÁGBOLTBiN

Next

/
Thumbnails
Contents