Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-26 / 22. szám

1929. január 26. "Ví^vTnfJC 3 A nyíregyházi nyomor­tanyán négyeiíeküsz­nek egy ágyban (A »Nyirvidélt« tudósítójától.) Nyíregyháza bámulatos fejlődé­sével, kulturális intézményeivel szemben szomorúan, lesújtva kell megállapítanunk, hogy ma az or­szág egyik legszegényebb városa. A mérhetetlen nyomor, a szenve­dés városa, ahol a jótékony Egye­sületek minden igyekezete, minden szociális cselekedete i sak egy csepp a tengerben. Felkerestük a külső perifériák nyomortanyáit és döb­benetes, ijesztő kép tárult elénk. Voltunk egy helyen, ahol négyen feküdtek, nők férfiak vegyesen egy ágyban. Az egyik lerongyolt ruháju, vézna, keszegmellü férfi a hidegtől dideregve, válaszolt kér­déseinkre és roncsolt tüdejéből a halál sikoltása hangzott minden lélegzete után. Miért fekszenek négyen egy ágyban — kérdeztem irtózattal nézve körül a nedves, hideg, pad­lónélküli vityillóban. Mert megfagynánk máskü­lönben, uram — felelt. — Nincs munkánk már hosszú ideje és takarónkat, ágyneműin­ket eladni voltunk kénytelenek, mert élni kell. Igy aztán testünk melegével védjük egymást a ke­gyetlen hideggel szemben. Egy másik lakásban hat ma­szatos, szánalmas külsejü gyermek gubbaszkodott a sarokban. A 12 esztendős, sáppadt arcú, gyulla­dásos szemű Erzsike vigyázott rá­juk. Apjuk kocsis, heti 20 pengőt keres, amiből nem tudnak megélni igy az asszony is kénytelen rettegő félelemmel otthonhagyni gyerme­keit és házimunkát vállalni. Az aggódó anya nem engedi meg Er-« zsikének, hogy tüzet gyújtson a kályhában s igy a gyermekek reg­geltől késő estig, ainig a szülők hazatérnek ott gubbaszkodnak der medt tagokkal, dideregve. Nincs jelző a magyar nyelvben, amivel kellőképen ki lehetne fe­jezni Nyíregyháza nyomortanyái­nak borzalmas állapotát, nincs emberi agy, amely el tudná kép­zelni az ott élők szenvedését. Eze­ken a kétségbeejtő és borzasztó jövővel fenyegető állapotokon sür­gősen és radikálisan segíteni kell. A jótékony egyesületek segítségé­vel a városnak kell kezébe venni a szegényügyet, mert ez az égbekiáltó probléma fontosabb, halaszthatat­lanabb minden más városfejlesztő, kulturális problémánál. : Diadal Mozgó Jar uar 25-én, 26-an és 27-en, pénteken éa szombaton 5, 7 ti t, vasárnap 3, 5, 7 és 9 orakor ZORO-HURU a legnépszerűbb tiimkomikusot ltguiabb filmje A potyautasok Vidim bonyodalmak Tizen és szárazon 8 felvonásban RIN-TINTIN Az árvák apja Dráma 7 felvonásban Clózetes jelentés: Januir 28. és 29. héttón és kedden Walter R Ha és Carmen Boni Csókok iskolája Leznhant a Nyíregyházán is járt repülőgép á gép súlyosan megrongálódott, a pilóta asonban sértetlen maradt. — Lélekjelenléte mentette meg a pilóta eletét Nemrégen Nyíregyházán járt az a reklámrepülőgép, amelyet Kirják István, a legkiválóbb magyar pi­lóták egyike vezetett. A repülő­gép Nyíregyházára, onnan pedig Miskolcra ment, ahol szintén re­pülőmutatványokat mutatott be sötétben a kivilágított géppel a pilóta. Megírtuk annak idején, hogy a gépet Miskolc felett könnyen vég­zetessé válható baleset érte. A város felett kóválygott a gépma­dár, amikor a motorból hirtelen hatalmas lángok törtek elő. — Kirják pilóta azonban megőrizte lélekjelenlétét, az égő repülőgéppel b^telen siklórepüléssel leszállott és sikerült neki szerencsésen föl­det érni n^jd hirtelen eloltotta a motorból kitörő lángokat. A gépet a kényszerleszállás után kijavították és napokig' tartott, amíg sikerült felszállásra alkal­massá tenni. Miskolci repüléseit befejezve, a pilóta repülőgépen Budapest telé igyekezett és útközben este a má­sodik szintén súlyos szerencsétlen­ség érte. Már közeledett a gép a főváros­hoz és a messzeségben feltűntek Budapest körvonalai, amikor ész­revette a pilóta, hogy a motor nem működik rendesen. Igyekezett a hibát kijavítani, amikor hirtelen bekövetkezett a mo­tor defekt és zuhanni kez­dett. Kirják pilótában azonban volt annyi lélekjelenlét,hogy esés köz­ben kiegyensúlyozta a gépet és Budapest mellett egy mezőn le­szállott. A kényszerleszállás követ­keztében A reklámrepülőgép súlyosan megrongálódott, a pilóta"azon­ban szerencsére csak kisebb horzsolásokat szenvedett A kár igen tekintélyes és napo­kat vesz igénybe, amig a repülő­gépet kijavítják. Fényes álarcos bálát rendez az Iparos Iifnsági Önképző Egyesület Megírtuk, hogy az Iparos Ifjú- ^ sági önképző Egyesület febr. ío-én este 8 órai kezdettel álarcos mulat­ságot rendez. Az egyesület ki­tűnő, agilis gárdával rendelkező nagyszámú szervező bizottsága ki­fogyhatatlan ötletességgel dolgo­zik az álarcos bál szenzációsnak j Ígérkező sikere érdekében és mun- j ka utáni idejük úgyszólván minden ; pillanatát a szervezés nagy körül­tekintést és lelkesedést követelő előmunkálataira fordítják. A karnevál herceg megválasztá­sa, a szépség- és csunyasági ver­seny és az újszerűségével minden­kit frappirozó marathoni futás, a nagy nizzai karneválokról mintá­zott jelmezes felvonulás olyan gaz­dag, eredeti és frenetikus hatást ígérő programm, hogy ennek meg- f valósítására csak egy ilyen hatal- ; mas és ambiciózus rendezőgárda válalkoz hatott. Az álarcos bái titokzatosan tit­kolt ünnepi száma, a misztikum­mal körülvett »igéret« az egész vá­rost lázas izgalomba tartja s mi magunk is alig várjuk a tebruár 10-ét, hogy erről az eseményszám­ba menő titokról lehulljon a lepel. A benfentesek azt mondják, hogy nincs emberi fantázia, amely ki tudná találni ezt a rejtélyes szá­mot és éppen ezért pontosan éj­félkor olyan kitörő, orkánszerü ka­cajra és frenetikus tapsra számí­tanak, amely már magában is a tökéletes siker bizonyítéka lesz. Részletesen fogunk a bál rende­zésének fejlődéséről beszámolni és a programm egyes számairól kü­lön megemlékezni, miután fontos­nak tartjuk, hogy a közönség mindenről tájékoztatva legyen e fényesnek Ígérkező álarcos bállal kapcsolatban. Közgazdaság Ne riasszuk el a külföldi lékét Éber Antal előadása az 02XEEE adóankétjén Tegnap kezdődött meg az OM | KE nagyszabású, több hétre ter­vezett adóankétje, amelyet Glück­stahl Samu felsőházi tag, az OM KE főügyésze nyitott meg. Az első előadó Éber Antal volt, aki feltűnést keltő előadásában tört lándzsát a társulati adó leszállítá­sa mellett. Előadásában hivatko­zott Wekerle pénzügyminiszter megállapítására, hogy a külföldi tőkének magyarországi vállalkozá­sokban való részvétele volna kívá­natos, de hivatkozott arra, hogy ugyanez áll a magyar tőkére is, amely szintén idegenkedik a vál­lalkozásokban részvények véte­le utján való érdekeltségtől, amit legjobban igazol, hogy mig a mult év első 11 hónapjában a bevételi index 56-ról 73-ra emelkedett, ad­dig a részvények indexe 31.5-ről 29.5-re ment vissza. A kül- és belföldi tőkének a magyar rész­vényektől való idegenkedése nagy­résaben adórendszerünkre vezet­hető vissza. Há 10 magánegyén­nek egyenkét 100.000 pengő va­gyona van és egyenként 10.000 pengő jövedelmet érnek el, akkor kereseti adó, jövedelmi adó és ezek pótlékai cimén összesen 10 ezer 600 pengő adót fizetnek, ha ellenben részvénytársasággá tömö­rülve egységes vállalkozást végez­nek ugyanezzel az eredménnyel, akkor a részvénytársaság 28.000 pengő adót fizet, tehát a nagy vállalkozásokká való társulás di­rekt büntetési tételekkel van sújt­va. A részvénytársaságok adóter­he olyan nagy, hogy a mobil tőké­nek részvényekbe való befektetése nem látszik ajánlatos invesztíció­nak. Kimutatja a statisztikából, hogy 1925-ben a magyar rész­vénytársaságok együttes osztaléka 54 millió pengő volt, ezután az állami társulati adó 12 millió pen­gőt tett ki, amihez hozzáadva a 76 0/0-ra menő pótadókat, arra az eredményre jutunk, hogy 10c pengő osztalék után 40 pengő fi­zetendő el közterhekben, ami bün­tetési Jeteinek minősíthető. Szük­séges tehát, hogy az állam visz­szatérjen az 1922. évi törvényben elfoglalt álláspontra, amely sze­rint az akkori törvényben felemelt társulati adóban bennfoglaltatik a községi pótadó is. Ez jelentené a részvénytársulati közterheknek mintegy 30 o/ 0-os mérséklését, ami viszont lehetővé tenné az osztalé­koknak 10—15 o/o-kal való fel­emelését és igy ez a reform újból megteremtené a kapcsolatot a mo bil tőke és a részvénypiac között és véget vethetne az értéktőzsde halálos lethargiájának. Az a gon­dolat, hogy az adómérséklés és az osztalékemelés között mechanikai kapcsolatot kellene létesíteni, tel­jesen gyakorlatiatlan, mert hiszen azt, hogy az adómérséklésnek cse­kély része tartalékolásra legyen fordítandó, nem szabad megaka­dályozni, mert ez a társaságok belső megerősödésének meghiúsí­tásával volna egyértelmű, viszont az ellen, hogy az igy elért megta­karítás ne fordittassék tantiemek­re, ugy sem kell semmit sem tenni mert a mai horribilisán magas tan­tieme-adó kulcsainak meghagyása amúgy is teljes prohibiciót jelent. Ezen a reformon kivül kívánatos­nak tartja, hogy az iparvállalatok értékcsökkenési leírása ne csak a technikai értelemben, hanem a gazdasági értelemben vett érték­csökkenésekre is kiterjesztessék, hogy a részvénytársaságok tárá­ban szereplő holding részvények jövedelme újból adómentesitessék és végül, hogy a pénzintézetek tárcájában tartott adómentes be­fektetési értékek a részvénytársa­ságoknál is újból adómentesek le­gyenek, mert csak igy lehet a be­fektetési értékek számára hazai piacot teremteni és egyben pedig a pénzintézeti betéteket nagyobb biztonságban részesíteni. Meggyő­ződése, hogy azok az áldozatok, amelyekkel ezen reformok keresz­tülvitele az államra járna, sokkal csekélyebbek, mint az az előny, amelyet az ezekkel a reformokkal egybekötött fellendülés a köznek és az államnak egyaránt hozna. Nagy szépségverseny lesz a Kiosz batfus mulatságán A Kiosz nyíregyházi csoportja február hó 2-án szombaton este 8 órai kezdettel a Gazdaszövetség Bethlen-utcai székházának ösz­szes termeiben szépségversennyel egybekötött zártkörű bátyus mu­latságot rendez. A mulatság teljesen zártkörű lesz ,azon csak a meghívottak ve­hetnek részt s éppen ezért a meghívót a rendezőség kívánságá­ra fel kell mutatni. A szépségverseny eredményét hajnali 3 órakor hirdetik ki és ellenőrzés mellett egy arra kije­lölt bizottság osztja ki a dijakat. A batyukat már délután 6 órá­tól kezdődőleg a bálhelyiségben átveszi a bizottság, sorszámmal látja el és a sorszámmal ellátott nyugta ellenében éjféli 12 órakor adja vissza. Kívánatos, hogy a sorszám mellett batyujára min­denki irja rá nevét is, nehogy az tévedésből kicseréltessék. A mulatságon a 12 .gy. e. vo­nós zenekara, azonkívül saját ze­nekaruk is fog játszani. A rendezőség kéri a hölgyeket, hogy lehetőleg magyar ruhában jelenjenek meg. ASIM3ER WRŐGÉPEK LEGJOBBAK T«

Next

/
Thumbnails
Contents