Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-26 / 22. szám

Nyíregyháza, jaswér 26. 9 Szombat V Xa. évfolyam. 22. sa&w EMflzetéal érák helyben ** vidéken K«y Héra 2'60 penfiö. N*gy»*4vre 7 60 pereik Mstfeztrisetöknek «t 1—Wumk engedmény. Alapította JÓBA ELEK PAewirkesztö : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. r»(»KS« sa«rkesat5 : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 286SR Kéziratokat nem adunk vissza* Á képviselőház elfogadta a kenézlő—balsai vasútvonal építéséről szóló törvényjavaslatot A képviselőház mai ülését 1/2 11 órakor nyitotta meg Zsit­vay Tibor elnök. Ismertette az összeférhetetlenségi itélő bizott­ság jelentését Endre Zsigmond ügyében. 11 szavazattal 1 elle­nében kimondta az Ítélet, hogy Endre Zsigmond ügyében ösz­szeférhetetlenség esete nem fo­rog fönn. Ezután Nánássy An­dor, a mentelmi bizottság elő­adója terjesztette be jelentését, amelyet később fognak tárgyalás alá venni. Áttérve a napirendre Oáspárdy Elemér előadó ismertette a Ke nézlő boloaí vasútvonal épitésé.­ről szóló törvényjavaslatot. Rá­mutatott arra, hogy a vasútvonal fontossága abban van, hogy há­rom régebbi vasút között létesit kapcsolatot és ezáltal ezeknek forgalmát növelni fogja. Hang­súlyozta, hogy a vasútvonalat állami hozzájárulás nélkül épitik meg. Rottenstein Mór elismerte, hogy a vasutközlekedés nagy hiányt pótol, azért szükség van rá. Hangsúlyozta azt az elvi állás pontot, hogy a közlekedési esz­közöket az államnak kellene épi teni és hogy nem helyes az építkezést átengedni a magán­tőkének. Rámutatott arra, hogy a vicinális vasutak a legtöbb helyen elhanyagolt állapotban vannak. Szükségesnek mondotta, hogy a vasutvonalak mentén az autó és autóbusz forgalom le­hetőségét is fönntartsák. Hermann Miksa kereskedelem­ügyi miniszter válaszában hang­súlyozta, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy épen a helyi ér­dekű vasutaknak a magántőke áital való fejlesztése járult hozzá nagymértékben a vasutrendsze­rünk kiépítéséhez. Amikor az állam szegény és különösen ami­kor az érdek ugy kívánja a vasút épitése feltétlenül helyes, ha azok akikre haszonnal jár, az építkezési költségekben is részt vegyenek. Nem lehet itt szó a magántőke favorizálásáról, mert hiszen nem egyesek, hanem ér­dekeltségek végezték az építke­zést olyan érdekeltségek, amelyek sokféle elemből tevődnek össze. A vicinális vasutak építésére nézve hangoztatta, hogy lassan­ként fölállitjék az egész waggon parkot. A gyorsabb tempójú mo­dernizálást a pénzügyi nehezsé gek akadályozzák. A viszonyok azonban állandóan javulnak. Az autóbusz forgalom konkurrenci­f áját egyáltalán nem zárja ki a | javaslat. A kizárólagosság, ame­lyet a vasút kap csak a vasút forgalmára vonatkozik, az autó busz forgalmat nem érinti. Az autóbusz kérdés ideális megol­dása az volna, ha mindenki, aki nek kedve van hozzá váílalkoz hátik a forgalom fönntartásához. Mégis mindenütt a világon bizo­nyos engedélyekhez kötik az autóbusz forgalmat. Ennek az a magyarázata, hogy sokszor nem általános közgazdasági érdek rej­lik az autóbusz vonalak létesí­tése mögött, hanem egyes em berek akarják a konkurenciát kihasználni. Mikor azután bebizonyosodik, hogy az autóbuszjáratok nem életképesek, nemcsak a vállal­kozók maguk mennek tőnkre, hanem közben tönkretették eset­leg azt a másik közlekedési vál­lalatot, például vasutat, amely eddig ott fennállott. Megokolt tehát, hogy a kormány a kérdés elbírálásába beavatkozzék. Kü­lönben íz autóbusz verseny a vasúttal egyenlőtlen, mert a vasúttársaságok maguk tartják fönn azt az utvonalat és pályát, amelyen közlekednek, mig az autóbuszvállalat a pálya megépí­tésével egyáltalán nem törődik, és a fenntartásához is csak kis mértékben járul hozzá. A ta pasztalat azt bizonyítja, hogy az utakat a legnagyobb mértékben az autóbuszok veszik igénybe. Előnyős hatása az autóforgalom fejlődésének az, hogy a mai ál­lapot arra kényszerit, hogy út­rendszerét modernizálja, ellenálló utakat épitsen és a rettenetes pormizériáktól megmentse az or­szágot. Nálunk sem akarja a kormány a fejlődésnek útját állni, csak a fejlődéssel járó bizonyos jelenségeket akarja szabályozni, a köz érdekében. A kormány feladata az, hogy az indokolatlan kísérletezésnek elejéi vegye és előteremtse az összegeket a na­gyobb igényeket is kibiró pályák fönntartására. Visszatérve az uj vasútvonal építésére hangsúlyozza a min sz ter, hogy a forgalmi hálózat a kérdéses vidéken most kerek egészet fog alkotni, ami minde­nütt az^al az eredménnyel jár, hogy a forgalom emelkedik és a gazdasági élet fellendül. Mint hogy a bizottság is egyöntetűen magáévá tette a javaslatot kéri a házat, hogy ugy általánosság­ban, mint részleteiben fogadja el. A miniszter felszólalása után a ház a javaslatot elfogadta. Megmentették a Florida személyzetét, a gázőst sorsára bizták Newyorkból jelentik: Az Asso­ciated Press részletes szikratávíró jelentést kapott Fried hajókapi­tánytól, amelyben ismerteti azokat a nehézségeket, amelyekkel az Amerika gőzösnek meg kellett küzdeni a veszélybe jutott Florida gőzös megtalálásánál. A viharos tengerjárás mellett az Amerikának már előbb hó és jégzivatarokat kellett kiállani és a fagy következ­tében teljesen elborította a jég. Kedden délben fogták föl a Flori­da segélyt kérő jeleit. A; hajó olyan pontot jelölt meg, * amely mintegy 350 mértföldnyire észak­keletre van Amerikáról. Szerdán este megpillantották a Floridát 150 mértföldnyire északkeletre az általa legutóbb megjelölt hely­től. A gőzös legénysége egy szál kötélén volt kénytelen egyesével átvergődni az Amerika mentő csol­nakjára, amely a Florida erős ol­dalra fordulása következtében csak ötven lábnyira közelíthette meg a Florida hajót. A Florida hajónak egyik alkalmazottját a hullám le­sodorta a fedélzetről. Hat ember súlyosan meg volt sebesülve, négy pedig komolyan megbetegedett. — A sebesülteket és a betegeket csak igen nehezen lehetett megmentem. Az Amerika, a Florida 32 meg­mentett emberével előreláthatólag holnap érkezik Newyorkba. Newyork: A Florida gőzöst sor­sára bizták. A legénység rendkí­vül kimerült állapotban valt, ami­kor sikerült megmenteni. Anglia és Amerika harca a ten­geri hegemóniáért Washington. Az uj cirkálók építésére vonatkozó vita során Borach szenátor s külügyi bizott ság elnöke kifejtette, hogy ebbó'l a fegyverkezési versenyből, amely jelenleg az Egyesült Államok és Anglia között folyik, csupán két kivezető ut lehet : Vagy ki mondják azt, hogy a tenger tel jesen szabad valamennyi hatalom számár®, vagy ptdig az ameri kai tengerészet megőrzi erőbeni fö ényet Anglia tengerészetével szemben Kiosztották az aviatikai dijakat A nemzetközi aviatikai nagy di­jat Ferrari olasz versenyzőnek ítél­ték oda. A hölgy aviatikusok nagy diját Baily kisasszony nevü kisasz­szonynak, a léghajózás nagy diját, amelyet 1927-ben nem osztottak ki Rosendal őrnagynak a Los An­geles léghajó parancsnokának, az 1928. évi dijat pedig Dr. Eckener­nek a Zeppelin parancsnokának osztották ki. Leégett egy román mozgóképszín­ház A lapok jelentik Tecuciból, hogy a városi szinház-mozgóban előadás közben tüz támadt. Rendkívüli pá­nik keletkezett a nézők között és a nagy tolongásban és dulakodás­ban a nők elájultak, többen meg­sebesültek, néhány embert agyon is nyomtak. A színház teljesen el­pusztult. Kövess Jenő holttestét fel­boncolták Kenyeres Balázs egyetemi tanár ma reggel boncolta fel a gyanús körülmények között elhunyt Kö­vess Jenő báró holttestét. A bon­colás eredményéről a professzor még ma délben jelentést tesz az ügyészségnek. A tegnapi tüntetés felbujtóit őrizetbe vették A tegnapi tüntetésből kifo­lyólag még 6 ember van a ren­dőrség őrizetében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők bujtották fel társaikat a rendzavarásra. Az őrizetbe vettek lakásán ma dél­előtt házkutatást tart a rendőrség. TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskor S0.6CS éa tárlatkor 90 655 veit. Valuták. Angol font 27.72-87 Cseh korona 16.92—17 Dinár 10.00- 06 Dollár 570.80—572.— Frsníc 22.50 - 76 Leu 3 41— 47 Ura 28.95—30 2© Marka 136 025—136 526 Osztrák korona 80.4© -75 Svájei frank 110.26 — 65. Terménypiac: Busa 78 kg. 24.P0—2Í.05 » 80 » 25 2® — 30 Hoz* 22 40- 55 Határidősök: Buza márciu>i z&rl&t 25.99 30, Buza mijusi zarlat 25.15—»6 Olitobari zarlat 25.95 - >6 — Rozs márciusi zárlat 23 50—51 Rozs msjusi s rlat 24.30—24.13 Októberi zarlat 23.6 3—70 Tengeri májusi zariat 28.91—03 T-ne-ri iu'iusi zár at 2 8 88 — 60 Eg^es s^m tr.» itt fithr

Next

/
Thumbnails
Contents