Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

Jí'tíBnDé'fcL 1929. január 24. SPORT Birkózás Szép és nagyszámú közönség •előtt bonyolította le a Nyíregy­házi Torna és Vívó Egylet első birkózó versenyét. A verseny iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, amit bizonyít az is, hogy a Kossuth Lajos gimn. tornacsar­noka zsúfolásig megtelt érdeklő­dőkkel. A közönség a legnagyobb figyelemmel és nyugodtsággal ki­sérte az egyes mérkőzéseket s nem zavarta a versenyzőket hasz­talan közbeszólásaikkal. A verse­nyen ott láttuk majdnem a teljes NyTVE tisztikarát, ennek élén Ró­nay egyesületi, Várallyay szakosz­tályi- s Dr. Kromy diszelnökök­kel .A nézők soraiban csupa fe­gyelmezett, intelligens sport kö­zönség foglalt helyet. Á verse­nyen 6 egyesület 53 versenyzővel vett részt, ahol kétségkívül a Kar­cagi Move aratta a legnagyobb si­kert. Budapestről, Debrecenből és Nyíregyházáról odaköltözött ver­senyzőkkel. A légsulyban gyenge mezőny in­dult, azok, akik helyezve lettek, még véletlenül sem eshettek ki. Ebben a súlycsoportban Hume­nyik NyVSC bizonyult a legtech­nikásabbnak, de a súlya tulköny­nyü. Az első helyezett Lengyel D. V.S.C. megérdemelten győzte le összes ellenfeleit. A többiek még átlag versenyzők sem. A pehely­súlyban indult a legjobb s leg­erősebb mezőny. Az agyondicsért Dóró DMTK formájában kissé visszaesett, amit bizonyít az is, hogy ellenfelei közül Sípost D.V. S.C.-t, és Tunyogi DVSC-t, csak pontozással győzte le s akiket tus­sal vert meg, azok nem számot­tevő birkózók. Annál örvendete­sebb a súlycsoport győztesének Szilágyinak nagy formája, aki Deb recenből költözött Karcagra. A döntőben ugyan nem került szembe Dóróval, mert a Debrece­niek az estéli vonattal hazautaz­tak. Különben kettőjük közül mé­gis csak Szilágyi győzött volna. Szépen szerepelt ebben a súlycso­portban Fischer NyTVE, aki ha szorgalmasan treníroz, pár hónap múlva ebben az erős mezőnyben is, könnyen lehet első. A könnyüsulyban a Debreceni­ek és Nyíregyháziak nem vették komolyan Bognárt Karcagról, pe­dig tudniok kellett volna, hogy ez sem benszülött Karcagi, hanem Újpesti. Meglátszik rajta, hogy nem vidéki nevelés. Különösen ál­lásból, csipődobásaival tünt ki. Egyedül Leskó NyVSC fektette két vállra. Magára talált ebben a súlycsoportban Segelbaum NyTV E. is, aki pillanatok alatt dobta összes ellenfelet,i a Bognárral va­ló mérkőzését elkönnyelmüsködte. Kár, hogy sokat tart magáról s a tréningeket elhanyagolja Kisközépsulyban szintén nagy mezőny indult s a közönség leg­inkább ezeknek a mérkőzéseit él­vezte Be sem lett fejezve a suly* csoport, mert a versenyzők haza­utaztak. Első lett a Karcag színei­ben induló nyíregyházi Szakács, akit kétségkívül a közönség ke­gyeibe fogadott. Szemfüles, ügyes, megbízható versenyző. A kerületi válogatott Kripkó DVSC. már na­gyon öreg ,sőt két vereség után ki is esett a további küzdelem­ből. A legnagyobb tehetségnek Ferenci DMTK. Ígérkezik, aki Szakácsot is lepontozta. Ketten a verseny legszebb küzdelmét vív­ták. Minden bizonnyal ő lett volna a súlycsoport győztese, ha haza nem utazik. Kiforrott techni­kájú s taktikai érzékkel megáld dott versenyző NyVSC. is. A nagyközépsúly favoritja már eredetileg is Debrecen város baj­noka Daróczy volt, akit Pollák Nytve erősen megszorított s ha Polláktól azt fogjuk látni, hogy szívvel-lélekkel — minden ké­nyelmet és szép frizurát félretéve belefekszik a birkózásba, a Bu­dapestiekkel szemben is megállja helyét. A nehézsúlyban a szőnyegre lé­pő Gelbet Nytve és Racskót Nyvsc. a közönség nagy óvációval fogad­ta. Az egész mérkőzés alatt Gelb volt a többet támadó fél, de ak­ciót nem csinált. Ebből a mérkő­zésből a közönség egyedül Racs­kó szupleszét tudta érdemileg fel­jegyezni. Nagyon gyenge mérkő­zés volt. Végül Gelb győzött pontozással. A Kaufman—Racskó mérkőzés már fogásokban bő­velkedett, de ebben sem volt semmi élvezet. Győzött Racskó pontozással . Részletes eredmények: Légsúly: 1. Lengyel Dvsc. — 2. Humenyik Nyvsc. 3. Bákonvi Dmtk. Pehelysúly: 1. Szilágyi, Karcagi Move. 2. Dóró Dmtk. 3. Sipos Dvsc. Könnyűsúly: 1. Bognár, Kar­cagi Move. 2. Segelbaum Nytve. 3. Ménes Dmtk. Kisközépsúly: 1. Szakács, Karc. M. 2. Váradi Nyvsc. 3. Ferenci Dmtve és Kacsó Dvsc. Nagyközépsúly: 1. Daróci Dvsc 2. Pollák Nytve. 3. Korbely Nyvsc Nehézsúly: 1. Gelb Nytve. 2. Racskó Nyvsc. 3. Kaufman Nytve. A nyíregyházi Ipartsok III. Temetkezési Egyesülete január 27-én tartja évi közgyűlését A nyíregyházi Iparosok III. Te­metkezési Egyesülete január 27­én, délután 2 órakor az Ipartes­tület helyiségében rendes évi köz­gyűlést tart. Az egyesület elmúlt évre vonat­kozó zárszámadásából tisztán lát­juk az egyesület gyönyörű fejlő­dését. Az 1925. évi 326 tagállomány­nyal szemben, ma 800 tag a lét­száma az egyesületnek, ami a négy nehéz gazdasági év dacára 474 uj taggal való gyarapodást je­lent. Az egyesületnek a mult év­ben 28 halottja volt, akik után hozzátartozóiknak 2862 pengőt fi­zettek ki járulék cimén. Az évi közgyűlés tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitó, fel­ügyelő-bizottság jelentése, jegyző­könyv hitelesítése, alapszabály mó­dosítás, ipartestületi székház épít­kezéséhez való hozzájárulás és az esetleges indítványok. Csecsemőhulla a szemétgödörben Sopronból jelentik: A Sarrod községhez tartozó városmajorban a gazdasági cselédek a szemét­gödör kiürítésekor egy csecsemő hullájára akadtak, amelyről az or­vosi vizsgálat megállapította, hogy két-három hónappal ezelőtt kerül­hetett oda. A csendőrség megin­dította a nyomozást a lelketlen anya kiderítésére. Az alapos gya­nuokok arra mutatnak, hogy a tettest Mezőkövesd és Eger kör­nyékéről az ősz folyamán a gaz­daságban alkalmazott vándormun­kások között kell keresni. — Üzleti könyvek, pénitárkönyr, fökönyv, strazza, folyószámlakönyr minden minőségben nagy rálas*­tékbem kaphatók «* Ujságboltbaa. ESnyrismertetés Hajdavárnegye és Debreeen sz. kir. város népoktatástgye Az 500 oldalas munka a tanke­rület 50 éves fennállása alkalmá­ból készült s kiadta a Hajduvár­megyei és Debreceni Népnevelési Egyesület. Összeállította: Szobosz lay Sándor. Jelmondata: »A mul­tak nagy emlékeiben a jövendőnek reménye lüktet.« (Kossuth Lajos.) A bevezetésben, a többek közt megvan említve, hogy a régi haj­dúsági kerület tanügyi tekintetben 1869 szept. i-től Szabolcsvárme­gyével együtt egy tanfelügyelő ve­zetése alatt állott. 1872-ben Nagy­kállóból Debrecenbe került a szék­hely. 1878. julius i-től önálló tan­kerület lett. A »Történelmi visszapillantása a múltból a jövőre nézve sok és szép reményt fűz. A tankerület te­rületi és népesedési viszonyaink­nak bemutatása után leadja kro­nológikus sorrendben a népokta­tási törvények és rendeleteket. Megismertetve a népiskolai ható­ságok három fokát, a tanfelügye­lettel folytatja s a hajduvárme­gyei kir. tanfelügyelet történeté­vel végzi a bevezető részt. Az I-ső részben Hajduvárme­gye népoktatásügyének történetét veszi az olvasó. Husz kisebb-na­gyobb helység rövid történetével, területével, lakóinak számával, óvódások, mindennapi, ismétlőis­kolásokkal és ezek' vallásszerinti megoszlásával, a különféle fokú és jellegű iskolákkal ismertet meg ál­talában s azután egyenként veszi kellő részletességgel az egyes kul­turinitzményeket. A menedékhá­zak, óvódák, különféle iskolák fen­tartóival, tantermeivel, hatóságai­nak tagjaival, tanerőivel vonultatja fel az iskola kül- és beléletét; ügyesen színezi, majd domborítja a figyelmet lekötő részletekkel. A Il-ik rész Debrecen sz. kir. város népoktatásügyének történe­téről szól. E részben Debrecen ne­véről talál az olvasó igen érdekes részt. A lakosok, különféle tankö­telesek száma után felsorolja a menedékházakat óvodákat, a kü­lönféle elemi iskolákat, intézete­ket stb. Az ev. ref. iskolák törté­netét — könnyebb áttekinthetés szempontjából — három korszak­ra osztja: I. korszak 1550—1708-ig Il-ik 1868-ig, III. napjainkig. A főiskolai elemi tanítók névsora hat oldalra terjed, melyet az »össze­állitóa a collégiumi levéltárban böngészett ki. Az u. n. »utcai<s fiu- és leánytanitók névsora a XVII. század végétől, avagy Ca­talógusa a tanítóknak és tanitó­asszonyoknak, akik ezen (1708) ar­tikulusok rendevételekor éltenek, avagy azután esztendőnként a Ta­nító Társaságba bevétettenek«, — négy oldalt foglal el. Jön aztán: A tanítótestület működése a leg­régibb kortól. A tanítók társadal­mi tevékenysége,, egyesületei. Is­kolafelügyelet. Jelenben működő tanítók névsora. Kiválóbb tanítók a múltban. Tanítók a világiroda­lomban. Az iskolából kikerült deb­receni lelkipásztorok és tanárok. Az iskolával kapcsolatos ifjúsági egyesületek. Az árva- és szegény­gyermekek segélyezése. A növen­dékek időnkénti létszáma s más adatok. Ref. leánynevelő-intézeti elemi iskola. R. kath. elemi iskola. Svetits intézeti elemi iskola. Ág. h. ev. elemi iskola. Stat. és orth. izr. elemi iskola. Gör. kath. elemi iskola. Állami kisegítő iskola. E címek is mutatjak a felölelt ha­talmas anyagot. Az állami iskolákat két jészre osztva külön tárgyalja a kétféle gondnokság alatt állókat, önálló gazdasági népiskola kétféle tüh Debrecenben: községi és állami. Van továbbá városi iparostanonc­iskola és nőipariskola, társulati ke­reskedő, máv. műhelytelepi, ven­déglős tanonciskola és Svetits r. k. nőipariskola. Polgári iskolák a következők: r. k. fiu és leány, ref. leány, izr. leány, kereskedő társu­lati. Tanitóképzőintézetek: ref., r. kath. (Tanitó- és tanítónőképző intézetek.) A kitűzött feladat e részben is szép megoldást nyert. Érdekes még a könyv III. ré­sze is, melyben a menekült és be­osztott tanerőkkel, a különféle egyesületekkel, tanügyi lapokkal, •versenyekkai ismerkedik meg az olvasó és gyönyörködik a szép fel­dolgozásban. A munka befejezésével Szobosz­lay első szavát a hála és köszönet soraival, tordai Vasady Lajos kir. tanfelügyelő felé irányítja, mig a zárszó-ban a kir. tanfelügyelő hajt­ja meg az elismerés zászlaját a hazafias készséggel vállalt nagy munkának fáradtságot nem isme­rő írója előtt. (s.) Ligkivet forgalombakozók ügyeimébe A kereskedelmi és iparkamara felhívja érdekeltsége figyelmét ar­ra, hogy a lugkő és lugkőoldat forgalomba hozataláról szóló 98. 882—1928. sz. rendeletet a keres­kedelmi Miniszter ur a következő rendelettel egészítette ki: Olyan készítményeket is tilos háztartási célokra a közvetlen fo­gyasztók részére árusító üzletek­ben kiszolgáltatni, amelyek ugyan 5 százaléknál kisebb mennyiség­ben tartalmaznak lugkövet (maró­nátront, marókálti marószódát).. azonban a most említett anyago­kon kivül ezekkel azonos tekintet alá eső olyan anyagokat is tartal­maznak, amelyekkel a készítmény­ben lévő lugkő (marónátron, ma­nátront, marókálit, marószódát), szerű, a háztartásban is elvégez­hető műbelet: feloldás, felfőzés stb. utj^R 5 százaléknál nagyobb mennyiségre fokozható. A készítmény lugkő (marónát­ron, marókáli, marószóda) tartal­ma tekintetében 5 százalékban megállapított felsőhatárt ugy kell érteni, hogy a lugkőtartalom fo­kozására alkalmas egyéb anyag (például égetett mész), illetőleg egyéb anyagok és lugkő (marónát- ' ron, marókáli, marószóda) együt­tes mennyiségének nem szabad az 5 százalék mennyiséget meghalad­nia ' : j 1 | f Ipari célokra, továbbá a házilag végzett szappanfőzés céljaira az első bekezdés alá eső készítmé­nyek a 98.982—i92p. számú K. M. rendelet 2. és 3. §-ának rendelke­zései szerint hozhatók forgalomba Tilos a szóbanlevő készítmények nek olyan használati utasítással való forgalomba hozatala is, amely a készítmények eredeti lugkő,(ma­rónátron, marókáli, marószóda) mennyisége fokozásának előidézé­sére alkalmas eljárás ismertetését tartalmazza. Amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és pénzbün­tetéssel büntetendő, aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi. Ez a rendelet a kihirdetését kö­vető nyolcadik napon lép hatályba. Elektromos erőre berendezett, mindenfajta gépekkel felszerelt autójavitó műhelyemet Vay Ádám utca 35. tsám alatti üzletembe tulyeatei*. Knapp Béla

Next

/
Thumbnails
Contents