Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-24 / 20. szám

jfSÍYÍRYlDéíC 1929. január 24. EsEüdfszéki ítélet Bécsben Bécs megint lázban áll. Lakos­ságát óriási izgalommal töltötte el a legújabb esküdtszéki verdikt amely a gyilkos és zsaroló Pöfílt felmentette. A Neue Freue Presse heves vezércikkben helyteleníti a felmentő ítéletet s azt a konklú­ziót fűzi hozzá, hogy ilyenformán minden tisztességes ember vogel­frei és ki van téve egy dühöngő golyójának. Ha büntetlenül ma­radhat az, aki becsületes embe­reket agyonlövöldöz, akkor el le­hetünk készülve arra, hogy Ausz­triára ráköszönt az ököljog kor­szaka. Körülbelül másfél évvel ezelőtt történt, hogy Bécset ismét ször­nyű izgalomba hozta egy esküdt­széki Ítélet s a felülkerekedett for­radalmi' hangulat végzetes tette­ket váltott ki az egyébként békés és türelmes lakosságban. Ha visz­szagondolunk arra a korszakra, amikor nálunk is működtek az es­küdtszékek, nem egy olyan esetre emlékszünk vissza, amely meg­rendítette a polgárságban az igaz­ságba vetett hitet és nevetséges intézménnyé torzította az igazság­szolgáltatást. Ezek után őszintén bevalljuk, egyáltalában nem tudjuk hánya­dán is áll ma az esküdtszékek dolga. Elvi szempontokból nézve, eszményi magaslaton álló emberek között talán jól beválhat ez az intézmény. De gyarló emberek kö­zött lehetetlenség számba megy, hogy minduntalan meg ne mutat­kozzanak azok a bajok és hátrá­nyok, amelyek az igazságszolgál­tatásnak laikusokra való bízásával járna. A laikus biró rendesen sza­bad zsákmányává lesz mindazok­nak a hangulatoknak, amelyekkel a bűnöst védő ügyvédek megtöl­tik a tárgyalási termet. Nem az ügyvédek védői tevékenységét akarjuk kifogásolni, elvégre ezek­nek kötelességük, hogy mindent megtegyenek védenceik fehérre meszelése tekintetében. Most az ügyvédi felkészültség­gel és elokvenciával szemben ott áll az esküdtszékek egyszerű pol­gára, aki talán életében először jut hozzá, hogy szavazatával íté­letet konstruáljon s mindent kész­pénznek vesz, amit a védő hatá­sos felszólalásában állit és bizo­nyít. A napi foglalkozásából kira­gadott és ítélethozatal elé állított szürke polgár irtózik attól a lelki felelősségtől is, amivel a bűnös­ség kimondása jár. Nem akar ál­matlan éjszakákat szerezni magá­nak s igy mindig könnyebben sza­vaz a felmentés, ártatlanság, mint a bűnösség mellett. Emelett szó­rakozott, figyelme nem terjed ki minden lényeges dologra és főleg arra, hogy az igazságszolgáltatás szigorú igazságossága legerősebb alapja a társadalmi rendnek. Min­den tekintetben óriási hátrányban van tehát a jogászilag nevelt, az igazságot legfőbb törvénynek is­merő rutinirozott és az igazság­szolgáltatás összes szempontjait átfogni képes szakbírók mögött. Szóval távolról sem olyan tökéle­tes és megbízható intézmény az esküdtszék, mint azt nálunk szél­tében-hosszában hirdetik és a bé­csi példa ép, amellett szól, hogy nagyon óvatosan ítéljük meg ezt a kérdést. ^MHIllllllllll!ll!llllllillll!IIIIHlllllllllllt1ll!lllll(lS!tw SPOB t ESGSÉNYSKBŐL vas&raapuntc nt a leggyorsabban tudósít n H*d<Ó HHIBfiyUUUll^liiiliülllllHllliíüliUtttlJr Egy fővárosi strasdfürdétniajdonos a Sóstón modern strandfürdőt akar létesíteni Kibérelné, átalakítaná a Sóstó fürdőt. — A város hajlandó a tavat bórbeadni (A Nyirvidék tudósítójától.) A napokban Nyíregyházán járt az egyik neves fővárosi fürdő­tulajdonos megbízottja, akit a Sóstó hire a nyíregyháziak eddig kellően ki nem aknázott fürdő­helyére vonzott. A fővárosi ur kiment a hó ezüstjének fényében varázsos képet nyújtó Sóstóra és elbűvölten látta meg az erdő és a parkok szépségeit Bejárta az utakat, találkozott őzikékké', járt a vendéglőben, a szállodá­ban, körülsétálgatta a fürdőházat, a svájci lakot, a szigetes tavat és nagy tervek villantak meg a lelkében. Mint hozzáértő, könnyen át­gondolhatta az eshetőségeket, látta ,mit és hogyan lehetne ke­resztül vinni a Sóstón egy mo­dern ,eleven, pompázó strand­élet szines és financiális tekin­tetben reális terveit. Megállapí­totta ,hogy a Sóstóra fényes jövő vár, ha itt strandéletet teremte­nek. Ehhez elsősorbaft is a tónak strandfürdőre való átalakítása, átépítése válna szükségessé, A ta­vat mélyíteni és szélesíteni lehet­ne. Erre van már példa. A tó fenekén furrtak kutat, olyan víz­forrást nyitnak meg, amelyből ál­landóan friss vízzel táplálják a f fürdőt. A strandmedencében ál« | landóan friss ,tiszta, vonzó, kel­| lemesen ható fürdővíz volna, amely | állandó levezetést kapna. Ez a strandfürdő ezreket hívna a nyír­egyházi Sóstóra egy-egy fürdő­évadban. Mert adva volna a Sós­tón a nyaralásnak két főtényező­je: a csendes, friss levegőjű, szép árnyas erdő és a frissítő, napfürdős elsőrangú strand. A harmadik tényező, a virágzó vendéglői és szállodai élet is fellendülne. A svájci lakban, a sóstói villákban minden szoba gazdát kapna. Uj villák épülnének és a tóval szemben, azokban a szőlőkben, amelyeket most egy ér­dekeltség villatelkek céljaira par­celláztatni akar, sorra épülnének a villák. A fővárosi strandfürdőtulajdo­nos megbízottja mindezt lelkesen bizakodva állapította meg és in­formálódott abban az irányban, vájjon a város hajlandó volna-e bérbe adni a fürdőt és megenged­ni a strandfürdővé alakítást. Ér­tesülésünk szerint a város erre hajlandó. Valószínű, hogy a bér­let ügyében maga a fővárosi strandfürdőtulajdonos jön le Nyíregyházára és megkezdi a tár­gyalásokat a Sóstó bérlete ügyé­ben. Naponként eg? mázsa mosószódát ntalnak ki a nfíregyházi asszonyoknak A kormánynak a n«arószódavá­sárlás hatósági ellenőrzésére vo­natkozó intézkedése sok gondot, nagy munkát adott az elöljárósá­goknak. Nyíregyházán a városi aljegyzői hivatalban jelentkeznek HadOzeaet a bájtomnak LILIll fiISH moiintilállt fllaje Eaiamb a vitiarbaa ® Egy viráj'olka fair asitoay háború* aiszát mntatia be LILIM SISH gyönyörű fllnji Oaiamb a viharban HadOzeaet a bájtomnak LILIll fiISH moiintilállt fllaje Eaiamb a vitiarbaa PÉNTEKTŐL Egy viráj'olka fair asitoay háború* aiszát mntatia be LILIM SISH gyönyörű fllnji Oaiamb a viharban l 7 AZ APOLLQBAH 1 ! '. A „Histerland' mártírjait glorifiká'ja LILIM DISII felejtkelstlH fllnja Galamb a vharban AZ APOLLQBAH A hadiözvejypk é« h«d árv*k filmje LILIAU IISI negbató flliji Galamb a v haröan '. A „Histerland' mártírjait glorifiká'ja LILIM DISII felejtkelstlH fllnja Galamb a vharban * A hadiözvejypk é« h«d árv*k filmje LILIAU IISI negbató flliji Galamb a v haröan Szerdia JACKIE COOGAN CiitörtOkÖM idei érad második es utolso attrakciója A KIS ADMIRÁLIS V Bgy kis legény ssomora és rí? kalandja egy óceánjáró hajón ( fejezetbea LARS HANSON a férfi főszerepben és a „Metró" burleszk műsor Péntektől—vasárnapig I 17 I I 21 M (TS ¥ ^ !•¥ l eSW»bb * ffliüdenidók Is JLJuMu/í il IX UlJll i« hatalmasabb filmje GALAMB A VIHARBAN (HADÜZENET) Dráma a világháború ideieból 10 felvonásba* 2 s/tnzaciós „/VWr«>< bu leszk £ Minden reumaf ikus fájdalmat megszüntetnek az Jlsnirin tabletták; 'fokozza a hatást, ha fájó tagjait Spirosal­dörzsöli Minden gyógyszertárban az igényjogosultak a háztartás­ban nélkülözhetetlen marószóda beszerzése céljából. Tóth László dr. aljegyző adja ki a marószóda utalványokat, amelyeknek száma a disznótoros évad beköszöntével nagyon felszökött. Akik igazol­ják ,hogy disznót öletnek és igy a szappanfőzéshez szükséges maró­szódamennyiséghez jutnak, első­sorban részesülnek marószóda utalványban. Naponként most már átlag egy métermázsa maró­szódára van szükség Nyíregyhá­zán. Ugy látszik itt még virágzik a disznótorok régi jó szokása. A legtöbb igénylő a tanyasiak kö­réből kerül ki, ma is ott fogy a legtöbb zsiradék, ott használ­ják a legtöbb szódát is. Ti? kiló kenyér, negyven liter tea fogyott el tegnap a malegedőszobában Erző szívből fakadt, helyes, okos gondolat volt: a városháza épületében, a város központjában melegedőszobát nyitni a munka­nélkülieknek, a városban várako­zó, foglalkozást kereső, fázó sze­gényeknek. A melegedő szoba ha­tásos szociális tevékenysége tárult fei előttünk, amikor tegnap dél­ben megtekintettük a melegedő­szobát. Ebben az időben nagy ko­sár friss kenyér, egy üst tea várt szétosztásra. Mindenki kapott, aki kijelentette, hogy kér az in­gyen teából és kenyérből. Kar­dos István kulturtanácsnok je­lent meg a város képviseletében és a szétosztást egy jóságáért áld­va emlegetett uri hölgy, továbbá Hoffmann Mihály kereskedő fá­radoztak a kenyér és teaadagok szétosztásával. Fázó madárkák­hoz hasonlóan sok szegény kis gyermek jött a kegyetlen télből a kellemes meleg szobába és ami­kor átvette a forró teát, a jóízű kenyeret, olyan szemmel nézett a kenyeret nyújtó jó emberekre, mint a tél madarai, mikor szerető szivek táplálékot, morzsát hinte­nek eléjök. Tegnap tiz kiló ke­nyeret és negyven liter teát osz­tottak lá . Te8*űte»>ények és Mindenféle cukrászsütemény KUGLER ej. és kir. udrari cukrász eredeti receptjei alapjan pót s>ny a^mentv »en Sipos cukrásznál tornai kttholikus bérpalota. Telefon: 3 — 13.

Next

/
Thumbnails
Contents