Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-23 / 19. szám

/ 2 1929. január 17. XARDOUNE kenőanyagok legolcsóbban Schwari Rudolf és T* oia],- zsiradék- és • egyi­gyár r. t. vezérképviseleténél Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. Telefon: 507, vagy 139. 1340 rang — ó messzefutó hazai vi­dék... Nvirség ! Távolabb termő szabolcsi ös­"homusz, itt ott zsombékos, mocsa­ras még a töj, tavaszon gólyák és gémek lepik el, Aranyszínű, mámoros határ, fantázia hazája, ó illúzió, szines... Tiszapart ! A szivein most is csak oda-, hazahűz. Mas földről ismét, de ezzel a meleg szeretettel köszöntöm jubi­leumukat. Gödöllő, 1929. január 18. Szívélyes üdvözlettel Nyiri Szabolcs. Mozi Az ember és az ördög Pánik a fürdőben A svájci havasok fehér mezbe öltözött égbenyúló hegycsúcsai kö­zött játszódik le az a megrázó sze­relmi történet, amelyet az Apolló Mozgó tegnap »Az ember és az ördóg« cimen mutatott be. Egy iszákos, züllésnek induló orvos új­ra rendes emberré lesz egy leány kedvéért, akit teleségül is vesz. Boldogok is 1 ennének s talán a térjnek soha sem jutna többé eszébe az alkohol, ha nem jelen­ne meg »a harmadik«, egy ifjú sportbajnok. Az asszony "ártatlan s a férfi mégis vadálattá lesz a féltékenységtől. — A sors ugy akarja, hogy az ellenfél, aki le­zuhan egy szakadékba, épen az orvos keze alá kerüljön. Az or­vosban, akit a féltékenység oly kegyetlenné tett, hogy felesége hátába tüzes vasat égetett, most mégis győzedelmeskedik az em­ber az ördög felett, vetélytársát megoperálja s belátva, hogy mégis ő a felesleges, örökre eltű­nik. A kisérő film »Pánik a für­dőben igazi amerikai izü bohó­zat, amely egy leendő apósnak és vejének egy női gőzfürdőben 'lejátszódó humoros kalandjait tár­ja elénk a legmulatságosabb jele­netekben. Igen érdekes »A sárga lilom« amerikai nagy sikerét pro­pagáló képsorozat is, amelyen az összes amerikai filmnagyságok ielvonulnak. Nem érdektelen pl. Charles Chaplint, Harold Lloydot és a többi hatalmas filmsztárt »civilben« is látni. Ezt a műsort ma vetiti utóljára az Apolló. A revü szépe Pompás szoborszép női testek, kecses rabulejtő ritmikája, káp­ráztató revüszámok a filmsablon bosszantó hibái nélkül. A modern színpadok élő elevensége nyüzsög a vásznon. És a kuliszák megetti bohémélet vidám, napsugaras ro­mantikája egészen újszerű meg­világítást kap. A csontig ható na­turalizmus eszközeivel felépített cselekmény megható befejezése szinte szentimentálisnak tűnik. De aki ismeri a polgári szemszögből gyakorta erkölcstelennek bélyeg­zett aranysugaras életet minden vo­natkozásában, az szépnek, igaznak, bájosan kedvesnek találja a nem épen közönséges h^ppy endet. Kitty szerepében Dina Cralla re­mekelt, mig Alexet Werner Fuet­terer játsza főlényes könnyedség­gel A Karnevál színes forga­taga megkapó, a félvételek mind szépek, az egész film tökéletes­művészi és technikai munkáról ta­núskodik. A két burleszk mulattató. Kü­lönösen a Tengerre Samu cimü bővelkedik kacagtató fordulatok­ban. A nagyszerű műsor még ma 22-én látható a Városi Szinház­Mozgóban. üyárl szerelem. — Egy éj­szaka Londoaban A két filmjáték tegnap esti be­mutatóján kellemes meglepetés érte a Diadal-Mozgót látogató közönséget. Két olyan darabot mutatott be a Diadal, amelyhez hasonlót keveset látott a mozi­kat látogató közönség, A nyári szerelem egy ízig-vérig amerikai humorral, könnyed bájjal telt filmjáték, mely az illúzió teljes­ségével hatott. Hugh Trevor és Liane Thomson a szó legnemesebb értelmében brillírozták, ennek kö­szönhető, hogy az európaiak sze­mével nézett szinte misztikus messzeségben fátyolozott ameri­ka irace-t teljes mértékben ér­tettük meg és tudtuk élvezni. — Egy éjszaka Londonban cimü film főszerepét Tom Terrics ala­kította meglepő művészettel. — Egy lord és egy midinette törté­netét tárgyalja a film kedves köz­vetlenséggel. A két filmet tizenöt felvonáson keresztül lélekzetvisz­szafojtva néztük végig és meg­elégedve hagytuk el a Diadal­Mozgó helyiségét, hogy még so­káig hálásan gondoljunk az agi­lis vezetőségre, kik olyan művészi gondossággal válogatják össze a szebbnél-szebb filmeket. Hirek az Appolió ragyogó műsorairól Őszinte nagy várakozás előzi meg az Apolló legközelebbi műso­rait, mert egymást követő műso­rai mindmegannyi abszolút mű­vészi produktuma a világhírű európai filmgyártásnak. A tulaj­donképem »nagy ágyuk« még csak ezután kerülnek műsorra az Apollóban. *• "A serdülő Jackie Coogan uj filmjében ez a gyerekszámba me­nő, de kivételes tehetségű film­színész uj oldalról mutatkozik be: alakításában kibontakozik annak a nagyon komoly és nagyon emberi színésznek a figurája, aki már nemcsak gyerekes bájával és köz­vetlenségével akar hatni, hanem a formába, gesztusokba öntött meg­érzéseivel ,mélységesen igaz és fiatalos énjével. Egy kis gyermek­ről szól a dráma, aki a hatalmas óceánjárón a nagyok halálosai^ vad és komoly indulatai között az igazság és jóság útját keresi. — Minden túlzás nélkül lehet állíta­ni: ezt a szerepét igy, ilyen meg­győzően senki más nem tudta volna eljátszani. Partnerének, Lars Hansonnak férfias, csupa-izom alakítása külön studiumot érde­melne. Az uj Jackie Coogan filmet, a Kis admirális-t szerdán és csü­törtökön mutatja be az Apolló. —« Háborús lilm. Nincs benne any­nyi veres, vad harctéri jelenet, mint a sablonos harctéri 'filmek­ben, de mégis többet jelent azok­nál. A háború igazi szenvedő hő­sén át látja a vérontást, az asz­szony szemén át, akinek családi tűzhelyén gázol át a háború sze­kere. Van a filmben egy jelenet, amely felejthetetlen. A fiatal pár az orgona nászindulójának üteme mellett indul ki a templomból, amikor egy menetszázad vonul e'l az utcán és a trombiták riadója disszharmoniát kever a boldog­ság tiszta hangjai közé. Ez a je­lenet vetiti rá sötét árnyékát az egész filmre, a fiatalok "élni, sze­retni ákarnak, de idegen hatalmak, láthatatlan erők eléjük állítják a háború sorompóját. A modern filmjátszás egyik legnagyobb szí­nésznője, Lilian Gish, alakítja a szenvedő és boldogságot kereső asszony figuráját, minden moz­dulata szivbe markol és megráz. Partnere Ralph Farbes, kitűnő szjnész, férfias, markáns egyéni­ség. Lillian Gish ragyogó uj Apolló, mely előadásokra már is tömeges előjegyzések történtek. A jövő hét nagy eseménye lesz Biró Lajos remekmüve, A Sárga Liliom. A Sárga liliom az uj »Hotel Imperiak ,amely méretei­ben, kiállításában és magyar vo­natkozásaiban még ezt a filmet is túlszárnyalja, melynek témába, levegője százpercentesen magyar. A Sárga liliom az amerikai'First Nacionai büszkesége s minden magyar ember öröme! Holnaptól kezdve játsza a Városi Színház Bozgó Emil Jannings zsel Orosz­országot A Városi Színház Mozgó agilis igazgatója nagy áldozatok árán szerezte meg az év egyik leggrandiózusabb filmalkotását: »Oroszország«-ot. Ebben a monu­mentális filmben a főszerepet a világhírű, nagy német karakter filmszínész Emil Janings alakítja, játékának szuggesztív művészeté­vel mindvégig szinte megpattaná­sig feszítve a publikum idegzetét. A filmet vasárnap bezárólag ve­titi a Városi Mozgó mérsékelten felemelt helyárakkal. Páholy i.8o, Zsölye, 1.50, tám­lásszék 1.30, II. hely 60 fillér. A szelvények ráfizetés mellett ér­vényesek az előadásra. Elektromos erőre berendezett, mindenfajta gépekkel felszerelt autójavító műhelyemet Vay Adám utca 35. szám alatti üzletembe helyeztem. Knapp Béla. ÉRTER1T ÉS. BERKOVITS BÉLft uri. nőidivat és kötött­szövött áru üzletét Nyíregyházán, a róm. k- th. palota De«hlen-utcai oldalán MEGNYITOTTA, ahol a legolcsóbb és legjobb árukkal áll a t vevőközönség nagybeosü rendelkezésére. Ugyanoda helyezte át Derkovits Lajos uri­divat szabóságát dúsan felszerelt szóvetraktarral együtt Vay Ádám u'ca 8. szám alól. Előnyös részletfizetések! Sl-« K: 1714—1929. sz. Hirdetmény. Szabolcsvármegye alispánja a mének felülvizsgálatát folyó évi február hó 8 ának d. e. 9 órájára a Buza-térre tűzte ki. Érről azzal értesítjük a méntulajdonosokat, hogy ménjeiket és pedig a köz­tenyésztésre nem szánt mén­jeiket is a jelzett időre és he yre a törvényes követ­kezmények terhe alatt vezet­tessék tlő. Nyiregzháza, 1929. évi január hó 19 én. V\ROSI TANÁCS. Y&rréqéj mdgiő öl fogjc" KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Njiragyhsua, Vay Á4am-ut«a 2.

Next

/
Thumbnails
Contents