Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

Nyíregyháza, 1929. január 20. * Vasárnap évfolyam. 117. száni Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy héra 2'50 pengő. Negyedévre 7-50 pengd. Kistisztviselőknek és tanítóknak 20•/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős azerkesztő : VERTSE K. ANOOR. HIMMH Szerkesztőség és kiadóhivatal? SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza* Városfejlesztési problémák Irta: Vertse K. Andor. Dübörög alattunk a föld, egész | Európa liheg a fegyverkezésben ' való versengéstől, füstölgő gyárkémények tövén a jövendő világháború tartalékkészletét gyűjtik, de a városi polgár nem törődik a diplomaták cselszövéseivel. Ösi ösztöne nem hagyja nyugodni. — Szűkebb pátriáját, otthonát igyekszik kiépíteni, kényelmessé, hygiéMikussá, széppé, egyszóval modernné tenni. A napoleoni háborúk egyik történetírója említést tesz egy galíciai parasztról, aki a csatatértől puskalövésnyi távolaágra nyugodtan pipázva szántott egyetlen gebéjével. Nem törődött az ütközettel, egyetlen cél volt előtte földjének a beszántása. Ha a hangyabolyt szétturjuk, a parányi állatkák pillanatra meghökkennek, de a következő percben újból * megindítják az építő munkát. — ösztönös dolog ez, amit magyarázni fölösleges fáradság lenne, miután épen ez a magyarázata. A városfejlesztési problémák ezért aktuálisak és ezért függetlenek kül- és belpolitikától. Az idő halad, a dolgok fejlődnek: az elmaradás veszélye fenyeget, ha aem tartjuk be a tempót. A munka ütemét természetesen összhangba kell hozni a gazdasági fieherbiróképességgel, ez azonban mit sem változtat a lényegen: erőnk teljes megfeszítésével kell előre haladnunk a fejlődés útján. A kövezés, parkosítás, közvilágítás terén igen szépen halad Nyíregyháza, bár egyes utcák lakóinak jogos panasza el nem titatható. A Virág-utca, Eötvös-utea a város belsejében vannak, s wiégis kimaradtak a kövezési programmból. A perifériák még roszszabb helyzetben vannak, itt még a világítás is nyomorúságos. — Legtöbb utcában bakterlámpával közlekednek az emberek, főleg holdfogyatkozáskor. A főútvonalak modern burkolása is késik s állítólag emiatt nem indultak meg az utcai autóbuszjáratok, amelyekre pedig igazán •agy szükség volna. Nem sokáig maradhat burkolatlanul a Sóstói ut sem, legalább egyelőre az Erdei-kitérőig. A vámsorompó a Sóstói uton, meg a Bethlen-utcán valósággal anakronizmus, hiszen már a város belsejében van. Aki kocsin megy ki a villanytelepre, vagy a Nykise sporttelepre, annak vámot kell fizetnie! De még ennél is érthetetlenebb, hogy annak, aki a Nyíregyháza területén lévő Sóstóra anegy ki kocsin vagy autón, szintén vámot kell fizetnie. Ilyen fürdőpolitikával nem lehet fellendítem a Sóstó forgalmát! Hévvízre, amely szintén 6—7 kilométerre van Keszthelytől, személyenkint 80 fillérért visz ki a taxi, de vámsojpompónak híre sincs. Úgyszintén Lillafüreden sem ismerik az adószedésnek ezt a középkori módját. Közegészségügyi szempontból kí vánatos lenne, ha a város terjeszkedését a Sóstó irányában segítenék elő. Utcanyitással s a gyakori villamosközlekedésnek az Erdei-kitérőig való rendszeresítésével óriási eredményeket lehetne elérni. Mert a helyzet ma az, hogy a város a legegészségtelenebb tájak felé épül. A Bujtos, az Ércsatorna környéke maláriafészkek és egészségessé tételük még sok pénzt fog felemészteni. A vízvezeték, csatornázás, »Korona«-bővítés már programmon vannak. Akik ellenzik, nem azért ellenzik, mert nincs rájuk szükség, hanem pénzügyi szempontból tartják aggályosnak. I

most derűre-borúra építkezik, befektet,. talán még lehetne módot találni rá, hogy a félbemaradt épületet befejeztessék vele. Hiszen úgyis tervbe van véve egy nagy rakodó pályaudvar építése! Ezzel együtt azt is meg kellene oldani, nehogy ennek a szépséghibának a kijavítása ismét halogatást szenvedjen. Ami a temetőkérdést illeti, anynyi bizonyos, hogy egészen falusi színvonalon állunk, ennek a szónak keleti értelmében. Aki csak az orrát dugja ki egy kicsit nyugat felé, máris csodálattal szemlélheti azt az áldozatkészséget, művészi kultuszt, amelyben ezek a népek halottaikat részesítik. A városfejlesztés sohasem jelenthet végcélt, utolsó állomást, ebben csak folytonos, végnélküli előrehaladás van. Ma még országutakat építünk s lehet, hogy 40—50 év múlva, már a nyíregyházi modern repülőtér is túlhaladott dolog lesz. Ma még veszekszünk a postára, amiért nem tud Üdvözlés Dr. Vietórisz Józsefhez Nem jelentem meg ünneplők tömegévei és talán elvétettem a napot, de halk-észrevétlen, mindentől távol fogannak a dalok. Gyöngén és bámulón a Költő szellemét költői nagy erőt dicsőitek, de érzem, hozsannás ige nem elég elszálló és hideg. Mert e várost nézem ifjú ragyogásban s benne az Ön lelkét é zem én... az Ön gazdag igéiből fakadt itt sok akarat, sok fennköl erény. " , M '. Az Ön csodásan szárnyaló tűz-szavát néha most is megcsendülni vélem ... s szellemének mély kutjából merem szebb jövőbe felzeűgő reményem. Köszönteni Önt pár szerény szavam halk-ünneplő ritmusokba téved: Az Isten adja, hogy sökáig éljen s szerezzen még sok dicsőséges hírt költői nevének. / Tartallyné Stima Ilona Ne feledjük el azt sem, hogy a városnak nincs rendes fürdője. — Ez pedig jövedelmező üzem lenne, de sajnos erre sincs még pénz. Talán koncessziót kellene adni magánvállalkozásnak bizonyos időtartamra, mely után a városra szállna át a tulajdonjog. De sokáig nem maradhat ez a fürdőnélküli állapot. A Népkert és állomási hozzájáró út rendezése közmegelégedést keltő. Reméljük, hogy az állomás előtti tér is rövid időn belül méltó fórmát kap. Mi már annyira megszoktuk, hogy nekünk föl sem tűnik, de annál inkább meglepődik az idegen azon a felemás állomási épületen, amely a Nyíregyházára beérkező vonatokat fogadja. Ilyen nincs még az országban. A Máv. elég telefonkábelt húzatni, tíz év múlva talán már nem lesz szükség kábelekre. Ma még szénnel fűtik a sóstói fürdőt. Hajdúszoboszlón, Karcagon már a természet dús ajándékaként, az emberi szorgalom és bölcs előrelátás eredményeként forró víz, földgáz tört elő a földből, A földanyánk készen adja a meleg fürdővizet, villanyfénynyel, energiával látja el azt a várost, amely idejében fogott a kockázatosnak látszó feladat megoldásához. Szentesen, Kecskeméten, Lillafüreden és Debrecenben szintén működnek a mélyfúrók s tavaszra már féltucatnyi lesz azoknak az alföldi városoknak a száma, amelyeknek hévvizük van. És ha Debrecennek lehet melegvize és földgáza, (aminthogy van is a Hortobágyon,] akkor miért ne lehetne Nyíregyházának? Pávay Vajna Ferenc fögeológus szerint az egész Magyar Alföld alatt forr a víz és feszül a földgáz! Én azt hiszem, hogy 4—5 éven belül a nyíregyházi polgárnak sem kell Hévvízre vagy Hajdúszoboszlóra mennie. A Sóstón pompás meleg szabadfürdő várja. Nyíregyházának az a férfiú lesz második megalapítója, aki megfúratja a sóstói melegforrást! Az Ér partján épült új városrészben javul a közvilágítás (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Máról holnapra egy városrész épült fel Nyíregyházán. Egyenes utcák, csinos, ízléses, otthonosan berendezett lakóházak fogadnak, ha az egykori Székely Miksa-féle telken épült városnegyed felé tartunk. A Molnár-,^ Tűzoltó-, Színház-utcában közelíthető meg 3.Z Ér paru városrész. Hozzátehetjük, egyelőre nehezen közelíthető meg. Amundsen nem készült el jobban a síkos, jégrögös északi utakra, — mint ahogyan fel kell készülnünk, ha ilyenkor, fagyos, tél idején fel akarjuk fedezni az uj Nyíregyházát. Mostanában korán sötétedik és az Ér-folyó felé tartva, csakhamar a hó fehér színének lámpása lesz a kisegitőnk. Mert hiába épült itt fel a sok uj ház, gyalogjárda csak ott van, ahol a tulajdonos a maga pénzén gyalogjárót létesített az oda hozatott torockából. És világítás még nincs sehol. — Pedig kértük, sürgettük eleget — mondják a szép villák lakói. Meg is Ígérték, hogy megkapjuk a világítást. Nehezen megy, mert a város, állítólag csak két évi várakozási idő után ismeri el az utcát utcának. Az uj városrészen az O. F. B. telkeken épült 'tisztviselőházak sorakoznak. Minden házhoz jól felhasználható kert-telek tartozik. Az uj városnegyedben két tér áll üresen. Ezeket a tereket parkokká fogják kiképezni. A lakosság köréből az az óhajtás merült fel, hogy a nagyobbik teret Gárdonyi Géza-térnek nevezze el a városi. Erre vonatkozólag már kérvényt is adtak be Nyíregyháza város tanácsához. Az uj városrészben tett látogatásunk után átlábolva a sötét, szük sikátorokon, kíváncsiak voltunk, mí a terve a városnak ezekkel az uj utcákkal. Megtudtuk, hogy a város büszke a máról holnapra felépült uj negyedre és az odavezető utak rajzába a műszaki hivatalban már bele is rajzolták a villanylámpákat. A város ugyanis ebben az évben az uj költségvetésnek megfelelően 150 uj villanylámpát szereltet fel. Ezek javarésze a sötét perifériákra kerül. Nem lesz panaszra okuk az Érkert lakóinak és mire a fagy kienged, világos utakon mennek haza a kaszinóból az uj városrész lakói. Egyes szám ára 16 fillér