Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

83 JhftftlYIPÉK, i tanyai tanító Amióta megkezdődött a iegtijabb kori honfoglalás, a tanyavilágnak népiskolákkal való behálózásával megsokasodott ama lelkes harcosoknak száma is, akiket »tanyai tanit6« néven ismerünk. Ez a hadsereg nem öldöklő fegyverrel küzd nemzetünk jobb jövendőjéért, mégis része van neki minden szenvedésben, aminőt a lövészárokban figyelő frontharcosnak kell elviselnie. Bátot katonák ők, mert nem rettennek vissza a városi kulturától távol eső, elhagyatott helyeken rájuk váró küzdelmes sorstól és a tudás fegyverével -— talán nem egyszer ezer viszontagság között megindítják a harcot a lelki sötétség elien, hogy ne legyen senki e hazában, akinek meg ne csókolta volna homlokát nemzetünk Géniusza és igy lélekben megvilágosodva, mint öntudatos honpolgár élhessen egy szebb és emberiesebb életet. Magasztos a cél, amire a tanyai tanitó vállalkozott. Lemond a világ örömeiről, hog^- másokat jobbakká és boldogabbá tehessen. Fáraa virradattól napestig, oktatva a kicsinyeket s nagyokat egyaránt. Még vasárnapja sincsen, mert ekkor van soron a leventék és felnőttek oktatása. — És vájjon a legtöbb esetben mi a jutalma az elősorolt javakért ? Viseli megadással a töviskoszorut. A lelki életet élő ember ezt látva, igy kiált fel ámulatában: »Hiszenez valóságos apostol!« »Rabszolga vagy!« •— mondják a reális érzésű kíméletlen emberek. És a tanyai tanitó fáradalmat nem ismerve megy előre és mindig csak előre, hogy diadalra vigye azt a zászlót, amelyet nemes elszántsággal kezébe ragadott, mint a hazaszeretetnek megszentelt szimbólumát. Szive telve egy az égiek által megszentelt érzelemmel, melynek neve: emberszeretet. Amint osztogatja lelkének kincseit, boldoggá teszi az a tudat, hogy adhatott. Ha táján áz elhintett magnak minden szeme nem hull is termékeny talajba, a magvető lelkiismeretét megnyugtathatná az az érzés, hogy becsülettel sáfárkodott a reábízott talentumokkal; ámde ő nem tud nyugodni, mig teljes siker nem koronázza a törekvését. Közben múlik az idő. Az elrehanó évek nagy változást hoznak minden téren. Halad a világ. — Ujabb és \ijabb találmányokkal boldogítják az emberiséget a feltalálók, a tudós lángelmék pedig szintén termelnek hasznos vívmányokat. Mindeme változásokról a tanyai tanítónak tudomásai kell birnia. Beleteszi hát időnként, tarsolyába a legújabb irodalmi müveket és napi munkája végeztével a petróleumlámpa vagy gyertya világánál érdeklődéssel olvassa és tanulmányozza, hogy miféle változások történtek a nagy világban, mert ha igaz ez a közmondás »a jó pap holtig tanuk a jó tanítónak is sokat, nagyon sokat kell tanulnia. Egy-egy érdekesebb olvasmány tanulmányozása közben a hajnali pirkadás vagy a kialvó lámpafény figyelmezteti a munka abbanhagyására, mert a toronyóra ütése, sőt még a harangszó sem hallik ki 20—25 km-re a pusztába. Az említett jelenségek által felébresztve a szellemi világ magas régióiból leszáll a tanyai tanitó a földre s eszébe jut, hogy nem sokára hallatszik ismét a gondtalan iskolás gyermekek zsidaja és 6 még nem pihente la még a tegnap végzett munka fáradalmait sem. De elmúlnak nyom ban a gond redői arcán, amint a másik szobában édesen szunynyadó gyermekeinek ágyacskái felé siklik tekintete. Csendes léptekkel odamegy a kicsinyekhez s hogy fel ne ébredjenek boldog álmukból, csak ugy lopva, lehet egy-egy csókot kedveseinek homlokára. Azután ő is aludni tér. Jannárhan még eg? közgyűlés lesz a városházán, azután a vízvezeték nagy kérdése kerül tárgyalásra (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Januárban már volt egy közgyűlés a városházán, de a hónap végén megtartják ez e havi rendes közgyűlést is. Ezen a január havi rendes közgyűlésen terjeszti elő évi jelentését dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester. Ha a januári közgyűlés véget ér, a városházán nagyfontosságú tanácskozások kez dődnek meg a vizvezetékes csatornázás problémájáról. A csatornázás tervei most vannak a népjóléti minisztérium illetékes ügyosztályában, ahol a terveket már a napokban jóváhagyják. Becsey J mérnök a jóváhagyott terveket | azonnal leküldi NyiregyházáI ra, ahoi nyomban összehívják a I vízvezetéki és csatornázási bizottI ságot és megkezdődik minden S idők legfontosabb városfejlesztési | problémájának a nyíregyházi vízvezeték és csatornázás kérdésnek alapos előkészítése. A bizottságokban alkalma lesz mindenkinek minden szempont, kifogás, kritikai megjegyzés megtételére, ugy, hogy a szakosztályok és a képviselőtestület elé már kész, jól megfontolt, minden érdeket figyelemre méltató tervek kerülnek. Harc Országos felállítása körül A* ipartestületek a Kereskedelmi Miniszter ur readeletére most tartják meg rendkívüli Völgyül éseiket, amelyben állástfoglalnak abban a kérdésben, vájjon szükségesnek tartják e uj kösposti szerv létesítését, amelynek költségeit az iparosságnak kell visel nie, vagy pedig megelégesznek azzal, hogy a kereskedelmi é« iparkamara kebelében egy harmadik osztály, a kézmüvesiparosok osztálya áilittassék Fel. A kereskedelmi minszter ur leiratában külön a figyelmébe ajánlja a kéz müve* iparosságnak azt, hogy a megoldás e módja külöu költségekbe nem kerül és e&en meg oldás mellett a kézmüvesíparosságaak módjában áll, hogy kívánságait közvetlenül juttassa az illetékes minisztérium elé. A debreceni kereskedelmi és iparkamara kerületében az ipartestületek zöme közgyűlését, e hó 20-áű illetőleg 27-én fogja ' megtartani. I A megtartott közgyűlések ast mutatják, kogy ez iparosság e kérdés iráat különösebb érdeklődést non tan»sit, mert tudja és érzi azt. hogy xjabb érdekképviselőt keayoret nem ad, vagy m«s szóval a gazdasági helyidet ér dekképviseleti szervezkedéssel megváltoztatni nem lehat. Eddig a következő ipartestületek döntöttek a* Országos K«z műves Kamara felállítása ellen a debreceni kamara kerületében: A jászapáti-í, kubai, kornádi i, nődndvari, törökszentmiklósi, tur knvsi, nagykállói, csöktaői, imrfndoki és balkáayi ipartestületek. A f-gyveraeki ipartestület az Országos Kézműves Kamara felállítását kéri. A jelek szériát a debreceni kamara kerilet ipartestületei túlnyomó riszbea a Késmüves Kamara felállítása ellen ét a harmadik osztály felállítása mellett fogaak döateni. Automobil Megalakult a nyíregyházi Bérautó fuvarozók Egyesülete (A Nyírvidék tudósítójától.) A nyíregyházi bérautófuvarozók a közelmúltban egyesületbe tömörültek. Célul tűzték ki a nagyközönség idényének legma gasabb fokon való kielégitéset. Az összes taxi állomásokat nyilvános telefon állomásokkal szerelik fel, hogy ugy a helybeli, mint a vidéki közönség ktcsireadelése gyorsan, pincér, portás és egyéb ideget ölő szívesség mellőzésével közvetlenül legyen eszközö hetö. A benzint, olajat és egyéb szükséges autófelszerelési cikkeket közösen szerzik be, hogy az elért megtakarítással kocsijukat mennél jobb karban tarthassák Hogy ezen magas célokat megvalósíthassák, fel kívánják venni a küzdelmet a bérautó fuvarozást fenyegető veszélyek és jogtalan sérelmek megszüntetésére, melyek a bérautó fuvarozást vá ságba juttatták. Ezek a rossz gazdasági viszonyok, az autócikkeket árusító és gyártó vállalatok terrorizáló kartellje, az autőfuvarozók számainak indokolatlan szaporítása, az autóbusz vállalatoknak járatukon kivül eső tömeges fuvar vállalása, az ipar igazolvánnyal nem biró autótu1929. január IS. lajdonosok és soffőrök zugbérfuvarjai és egyéb itt fel nem sorolható visszás jelenségek, amelyek megszüntetésére minden törvényes eszközt igénybe kívánnak venni. Igy a hatóságok és a nagyközönség időnkénti való tájékoztatása mellett az iparigazolvány nélküli zug-bérfuvarozókat feljelentik kihágás miatt, valamiit a pénzű yi hatóságoknál kereset eltitkolása miatt Az autóbusz vállalatoknak járatukon kivüli fuvar vállalásai miatt pedig az ismert törvényhatósági határozat szellemében küldöttséget vezetnek a kereskedelmi és a belügyi miniszterhez, hogy az utrongáló és egy megélhetésre jogos s méltó iparágat megsemmisítő működésüket szüntessék be. A küldöttség vezetését a legtekintélyesebb szabolcsi országgyűlési képviselő vállalta magára. Az egyesület elnökévé ; Korbán Ferenc, pénztárnokává : Papp Oyula, jegyzőjévé : Boronkay Ferenc, számvizsgálóvá : Izsay Károly, ifjú Paloíay István és Mihalkó Ferenc bérautó-tulajdonosokat, ügyészévé pedig dr. Nánássy Imre nyíregyházi ügyvédet választotta meg. Az uj egyesület működése elé nagy várakozással tekintenek az érdekelt körök. Zk „Felsössa&otes" Eéviall az 50 éréi „flfirvidefc" «í A Kisvárdán megjelenő »Fe)sőszaboicsff című hetilap a következőket irja: A rNyirvidék« félszázados jubileuma, A Nyíregyházán megjelenő »Nyirvidék« című laptársunk január elsején lépett ötvenedik évfolyamába. A vidéki sajtóban szinte alig lehet párját találni annak a lohamos fejlődésnek, amelyet a Nyirvidék felmutat. A lapot néhai Jóba Elek könyvnyomda tulajdoros alapította s ma is a család tulajdonában van. Alig egy évtizede- annak, hogy a Nyirvidékbői, meiy huzamosabban mint hetilap jelent meg, napilap és pedig modern, eleven napilap lett, hü tiikre ú lendületesen előre töiő Nyirf.g\házának. A lap szellemi vzttfesenek az élén dr. S. Szabó László főszerkesztő áll, aki nagy tekintélyű, kiváló publicista. A szerkesztést Vertse K. Andor felelős szerkesztő végzi, akinek igen nagy része van a lap felvirágoztatása körül. Nagyszerű újságíró, aki mindig igen érdekes, tartalmas lapot tud adni. Kitűnő segítőtársa Téger Béla helyettes szerkesztő, aki mellett még a szerkesztőségi tagoknak egész gárdája sorakozik föl. A Jóbanyomda pompás technikai fölkészültséggel állítja ki a lapot. — Ugy a nyomdának, mint a lap adminisztrációinak lelkes, szakavatott vezetője Weisz Manó művezető. A Nyirvidék és nyomda vállalatának félszázados jubileuma nagyjelentőségű kulturális és közgazdasági esemény. Kedves kötelességünknek tartjuk, hogy tisztelegjünk a Tiszántúl nagy multu, méltán kiemelkedő lapja, előtt . Pa8separtoukat iMéaet iivitolbtn készít ] % Jélsa-nyaMőa j fconyvkötésxite j Nykejjyh.iríti. Széchenyi út 9 sas <